Eladó Koszta József - Tyúk, 1920-as évek festménye

Címlap
>>
Koszta József
>>
Tyúk, 1920-as évek

Koszta József (1861 - 1949)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Koszta József képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

35,5 x 49,5 cm
Olaj, karton
Jelezve jobbra lent: Koszta, Hátoldalon: Tamás Henrik Sövény u. 4 felirat és BÁV 47-es aukciós raglap

13 750 000 Ft
37 849 EUR / 42 560 USD / 35 083 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: Állat

VÉDETT / NO EXPORT

Proveniencia: Egykor Tamás Henrik magángyűjteményében

Reprodukálva:

Szinyei Merse Anna: Koszta József 1861–1949. Élete és művészete a dokumentumok tükrében. Kogart, Budapest, 2014, 101. kép,

Szinyei Merse anna: Koszta József főművei közés magángyűjteményekben. Koszta József Múzeum, Szentes, 2006, 24. kép

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Tamás Henrik emlékezései (művészekre, képszalonokra, a Tamás Galériára…) és műgyűjteménye. Szerk.: Nagy András, Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2004.

Gyöngyösi Lilla: „Azt a tévképzetet szeretném lebontani, hogy van a Jó meg a Rossz.” Interjú Pálfi Györggyel a Tyúkról. 2026. június 18., https://filmtett.ro.

Koszta József egyértelműen állást foglalt abban a filozofikus vitában, hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Érzékeny ecsettel – a régi állatfestők útját járva, antropomorfizáló jelentésárnyalattal – festette meg a baromfi portréját. A tyúk fehérlő begyét büszkén düllesztve, mégis magától értetődő természetességgel áll az udvaron, az ólba vezető tyúklépcső és egy kéken megcsillanó zománclábos között. Egyszerre magyaros téma, mégis univerzális. „Tyúk […] a világ minden táján él, mindenhol nagyon hasonló a viselkedéskultúrája, ugyanakkor rendkívüli izgalmas nézőpontot nyújt az emberek vizsgálatához. Ez a nézőpont azonnal behozza a groteszket a filmbe, amit én különösen kedvelek” – nyilatkozta Pálfi György rendező, aki 2025-ben filmet forgatott Tyúk címmel. Pálfi alulnézetből követte végig egy tyúk útját a születéstől a boldogság megtalálásáig, háttérben a görög vidékkel, maffiózókkal, családi drámákkal és a mediterrán életörömmel. Szemszöge meglepően hasonló Koszta száz évvel korábbi perspektívájához.

A festmény hátoldalán nagybetűkkel olvasható Tamás Henrik neve és címe. Ő volt a két világháború közötti pesti modern galériás színtér egyik legjobb szemű műkereskedője. 1928 és 1944 között másfél száz kiállítást rendezett Egry Józseftől Ámos Imréig, Barcsay Jenőtől Márffy Ödönig. Ebben a listában kapott – kifejezetten előkelő – helyet Koszta is. Vele elsőként szerződött le, ahogy visszaemlékezéseiben megírta: „már a szerződés megkötésekor egy határozott, teljesen kialakult cél lebegett előttem; kiválasztani három olyan elsőrangú festőt, akiknek piktúrája a legpregnánsabban fejezi ki magyarságukat, akiknek érzelmi világa, színeiknek ragyogása, a kompozíciónak a magyar múltban gyökerező témája és hangulata a magyar televénynek sehol máshol nem érezhető különös ege és levegője a legnagyobb erővel érvényesült.” Így választotta ki elsőként – Koszta mellett – Rudnay Gyulát és Iványi Grünwald Bélát. Nemcsak itthon menedzselte őket, hanem a nemzetközi piacon is nagy sikerrel Zürichtől Londonig. Tamás az igazi ínyencségeket megtartotta saját maga számára, saját lakása falán: így történt Koszta most vizsgált különös remekével, amelynek hátoldalán a műkereskedő címe (Sövény utca 4.) is olvasható.