Eladó Márffy Ödön - Az első hó (Téli kert, Téli táj kerítéssel), 1907 körül festménye

Címlap
>>
Márffy Ödön
>>
Az első hó (Téli kert, Téli táj kerítéssel), 1907 körül

Márffy Ödön (1878 - 1959)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Márffy Ödön képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

54 × 66,5 cm
Olaj, vászon
Jelezve balra lent: Márffy

17 500 000 Ft
45 389 EUR / 53 122 USD / 42 121 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: havas táj

Kategória: Tájkép

Stílus: Nyolcak

Kiállítva: Márffy Ödön és Gulácsy Lajos kiállítása, Uránia, Budapest (Feltehetőleg kat.18. Téli tájkép címmel)

Reprodukálva: Modern magyar festészet 1892–1919. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2003, 292. kép Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életműkatalógus, Makláry Artworks, Budapest–Párizs, 2006, 175.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

(z. a.): Márffy–Gulácsy-kiállítás. Magyarország, 1907. március 27.

Pátzay Pál: Márffy Ödön művészete. Paul Gordon, Berlin [1928].

Zolnay László: Márffy. Corvina, Budapest, 1966.

Passuth Krisztina: Márffy Ödön. Corvina, Budapest, 1978.

Magyar vadak Párizstól Nagybányáig 1906–1914. Szerk.: Passuth Krisztina – Szűcs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életműkatalógus. Makláry Artworks, Budapest–Párizs, 2006.

Rockenbauer Zoltán: Márffy Ödön. Kossuth–Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015.

„Tökéletes. Én se tudnám jobban megcsinálni” – mondta állítólag a havas képek problémáján gondolkodó Manet, amikor megpillantotta festő barátja, Monet Hó Argenteuil-ben című vásznát (1875, National Gallery, London). Az impresszionisták számára a behavazott tájkép nehéz festői feladványnak számított. Amikor a természetbe kiszabadult művészek felfedezték a színes árnyékokat, a hó egyhangú fehérsége megtelt kéklő, narancs, zöld és sárga tónusokkal. A fiatal Márffy Ödön az impresszionista leckét megtanulva festette meg most vizsgált tájképét. A puha hótakaró a jobbról beeső délutáni napfény reflexeinek engedelmeskedve lényegül át delikát színharmóniává: az előtérben meleg sárgává válik, az árnyékfoltokban hűvös világoskékké (például a téglaépület vetett árnyékánál vagy a balra néző háztetőkön), a szemben álló nagy épület cseréptetején pedig rózsaszínűvé. A japános aszimmetria szellemiségét követve komponált tájat az előtér rajzos félkerítése egészíti ki, a háttérben falusias házak sorakoznak a domb tövében. A helyszín beazonosítása kérdéses, ugyanúgy járhatunk egy monarchiabeli épület előtt, mint egy belga kisvárosban. Az életrajz sem igazít el, hiszen Márffy becsavarogta Párizs és Budapest között fél Európát a kép születésének valószínűsíthető időpontjában.

A fiatal festő tanulmányait – a fővárosi tanács ösztöndíjasaként – 1902-ben kezdte meg a neves párizsi szabadiskolában, a Julian Akadémián. Ezt követően járt a patinás École de Beaux Arts-ra. Már az ott folytatott tanulmányai során felfigyelt az éppen szárnyait bontogató francia fauvizmusra. Bár Henri Matisse-szal személyesen is megismerkedett, par excellence fauve képeket már csak azután festett, hogy hazatért Magyarországra. Elsőként a fiatal Gulácsy Lajos társaságában mutatkozott be Pesten, az Uránia szalonjában 1907-ben. Monográfusa, Rockenbauer Zoltán szerint a most vizsgált kép feltehetően szerepelt ezen a tárlaton. A komoly kritikai érdeklődést kiváltó kiállítás sajtóvisszhangjai közül idézzük a Magyarország újságíróját, akinek soraiból kiolvasható, hogy a franciás színfestészet milyen újszerűen hatott a hazai közönségre: „A legkiáltóbb ellentéte az archaizáló Gulácsynak a hypermodern Márffy Ödön. Márffy a színek embere. Hitvallása, hogy színek teszik a képet, s a festőművésznek első kötelessége ismerni a maga művészetének anyagát, a színt, a fényt, a színeknek s az áradó fénynek egymásra való hatását. Ő is hangulatokat fest, de ezek a hangulatok a színek egymásra hatásából, a színértékek egymással való kombinálásából támadnak. Keresi a kép színbeli karakterét, s a részletezést félredobva az egységes előadás, az egyszerre meglátás nehéz problémáit fejtegeti. Talán legnépszerűbben úgy mutathatnám be a nagyközönségnek, hogy ő az első Rippl-Rónai-tanítvány, noha egészen bizonyos, hogy nem a kiváló magyar mestertől tanult, hanem kinn Párisban szívta magába a modern színlátás és a modern festői előadás igéit.” Rippl-Rónai neve nem véletlenül merült fel a publicista írásában. Bár az előtéri kerítés motívumát megtaláljuk a korabeli nagybányai festőknél is (Tihanyitól Zifferig), Márffy kifinomult színköltészete és szelíd hangot megütő témaválasztása egyértelműen a kaposvári mestert idézi. A havas tájkép franciás karaktere és kvalitása olyan művekhez mérhető, mint Rippl-Rónai ugyanezekben az években készült, zöldes-télies Kaposvári kertem télen (1906, magántulajdon) című kompozíciója.