Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Bálint Rezső (1885 - 1945)

Párizsi műteremben, 1910 körül

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Bálint Rezső képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

49x75,5 cm
Olaj, karton
Jelezve balra lent: Bálint

17 220 000 Ft  
43 955 EUR / 46 904 USD / 42 809 CHF

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Témák:  festő Műterem Párizs kilátás az ablakból festőállvány műteremben

Kategória:  Emberábrázolás Életkép

Reprodukálva: Modern magyar festészet 1892–1919. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2003, 651.

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Bálint Rezső: Formák, foltok, vonalak. Tizenegy litografia. Kosztolányi Dezső előszavával. Budapest, 1918 [1919].

A 60. csoportkiállítás katalógusa: Bálint Lajos Rezső, Bolmányi Ferenc, Boromisza Tibor, ifj. Gaár Vilmos, Káplár Miklós, Vitéz Leidenfrost Pál, Pogány Ferenc. Nemzeti Szalon, Budapest, 1928.

Bálint Rezső: Művészek Párizsban. Magánkiadás, 1941.

Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk.: Passuth Krisztina – Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

Párizs–Budapest 1890–1960. Képzőművészeti kapcsolatok Párizs és Budapest között. Szerk.: Kaszás Gábor – Kelen Anna – Szeredi Merse Pál – Virág Judit, Virág Judit Galéria, Budapest, 2017.

Barki Gergely: „Anyád, Cyla, ez tényleg egy kubista Csáky!” Avagy egy pszeudoceleb adalékai a művészettörténet-írás számára. Artmagazin, 2020/2., 16–31.

 

Montparnasse-i művészromantika. Mintha egy Balzac-regény lapjai öltenének testet: látjuk magunk előtt a filléres párizsi szobácskát nyikorgó parkettával és virágmintás zöld tapétával. Körben a franciás lakáskultúra nyomai, a metszett üveges ajtajú ruhásszekrény, a zománclavór, a rózsaszín takaróval lefedett vaságy – akár egy vidám művésztársaság által fennhangon énekelt bolondos sanzon dalamfoszlányai is beszűrődhetnének a nyitott ablakon. Középen maga a művész áll, előtte frissen fehérre alapozott vásznat tartó festőállvány, mellette a kis asztalra kipakolt eszközök, elnagyolt tubusok és egy ecsetekkel teli fehér váza. A hátsó falnak támasztva, a fehér drapéria alatt vakrámák sorakoznak. Oldalt tágra nyitott ablak néz a kertes házakra és messzi bérpalotákra a friss tavaszi levegőben. A főszereplő alkotó, Bálint Rezső az avantgárd primitivizmus által megihletett naiv, nyers, fauve-os modorban fogalmazta meg a témát, belecsempészve valamit meseszerű bohém karakteréből. A festmény párdarabja az 1910 körül készült Párizsi enteriőr (Vaságyon alvó férfi), amely feltűnően hasonló tavaszi kertre nyújt kilátást, a távolban az Eiffel-torony jellegzetes sziluettjével.

Barki Gergely legújabb kutatásaiból – amelyhez a forrást a család fiatal celeb leszármazottja, Cyla (Kajdi Csaba) szolgáltatta – tudunk most már több információt Bálint meglehetősen hiányos életrajzából, beleértve a rokonság szerteágazó, Franciaországhoz és a modern magyar művészek legjobbjaihoz fűződő szerelmi viszonyairól. Bálint 1912-ben a kecskeméti művésztelepen ismerkedett meg későbbi feleségével, Windt Juliskával, aki aztán három leánygyermeket is szült neki. Egyik testvére, a zsidó család eredeti nevét megőrző Berger Béla – Adalbert Berger néven – komoly párizsi műkereskedést vitt 1938-as haláláig. Előbb a dúsgazdag Farkas István festőnél titkárkodott, majd a Szajna-parton nyitott saját galériát, olyan művészekkel, mint a kubista Albert Gleizes, az orfizmus vezéralakja, Robert Delaunay vagy a geometrikus absztrakt nagymestere, Auguste Herbin. Gyűjteményében Modigliani és Braque egy-egy műve mellett a magyar fauve, Czóbel is szerepelt. (A harmadik fivér, Bálint Jenő jelentős művészeti íróvá vált a pesti értelmiségi körökben.)

Kosztolányi Dezső szép szavakkal méltatta Bálint művészetét 1919-ben kiadott litográfiai mappájának előszavában: „Figyelte az embereket, vagy külföldön, átkozott utcákon kóborolt, vagy olvasott, nyugtalankodott, annyira szerelmese volt az egyedülvaló életnek, hogy évekig szinte közönyösnek rémlett előtte, vajjon ez a sok teremtő nyugtalanság milyen formát ölt magára.” Talán ennek a magányos karakternek köszönhető, hogy a művészettörténet-írás egy ilyen avantgárd kapcsolatokkal rendelkező modern franciás festőről így elfeledkezhetett. Bálint – rövid nyomdászati és magániskolai tanulmányok után – 1906-től Nagybányán képezte magát, megismerkedve a neósok modern szellemiségével. Barki Gergely Magyar vadak katalógusában közölt életrajza szerint „sok más Nagybányán megfordult művészhez hasonlóan Bálint is csupán néhány alkotás erejéig kísérletezett az új stílussal, fauve-os, neós periódusa tehát legfeljebb 1907–1908-ra tehető.”

Bálint 1909 és 1913 között járt Párizsban, ahol Modiglianival is osztozott egy ideig műtermén a Montparnasse-szal szomszédos Cité-Falguière 14. számú műteremházban. Emlékeiről 1941-ben jelentetett meg érzékeny leírásokkal teli visszaemlékezést Művészek Párizsban címmel. Bálint akkor élt a régi Montparnasse-on, amikor még nem fedezték fel maguknak a turisták, szemben a külföldieket „kasírozott díszletként” kiszolgáló Montmartre-ral. A művészek az itteni néhány kávéházat látogatták. Egymás mellett szorongtak az École de Paris mindenfelől ideszármazott, név nélküli tehetségei, francia írók, emigráns orosz grófnők, virágárusok és masamódok. És itt volt a legendás kávéház, a Rotonde, ahol a fauve-ok exkluzív társasága tanyázott, a teljesen ismeretlen kubistákkal együtt. „Picasso, Matisse, Braque, Derain mellett Vlaminck, Friesz, Renault, Segonzac, Mangin, Marquet, Puy – még páran alkották a társaságot. Ami művészi forradalmi mozgalom később keletkezett, mind tőlük indult, hozzájuk igazodott” – írta Bálint azokról a meghatározó párizsi esztendőkről, amikor most vizsgált főműve is megszületett.

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!