Eladó Berény Róbert - Zebegényi dombok, 1930-as festménye

Címlap
>>
Berény Róbert
>>
Zebegényi dombok, 1930-as

Berény Róbert (1887 - 1953)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Berény Róbert képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

76,5 x 102 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Berény

9 375 000 Ft
23 430 EUR / 27 239 USD / 21 827 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: Zebegény

Kategória: Tájkép

Stílus: Nyolcak

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Berény Róbert: A festői közlés. Nyugat, 1913/7.

Oltványi-Ártinger Imre: Berény Róbert. Magyar Művészet, 1936, 67–72.

Fóthy János: Két kiállítás. Pesti Hírlap, 1937. március 7.

Szíj Béla: Berény. Corvina, Budapest, 1981.

Barki Gergely: Berény. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015.

Berény Róbertnek, a Nyolcak egykori vadócának érett, kiforrott, férfilírával teli piktúráját ünnepelték kortársai az 1930-as években. A Fränkel József galériájában rendszeresen bemutatott képei előtt a Pesti Hírlap publicistája így lelkendezett: „Ahogy ma áll előttünk, a Fränkel-szalonban rendezett kiállításával, immár fenntartás nélkül neki ítélhető Ferenczy rangja […]. Ma már azt is el merjük mondani róla, hogy nagy festő, eddig csak azt tudtuk, hogy jó festő. Ez a festői kiteljesedés nemcsak abban a harmóniában nyilatkozik meg, amelyben képei kicsendülnek: természet és egyéni látás, szín és rajz, ösztön és kultúra kitűnő egyensúlyában, hanem még sokkal inkább kifejezésének leszűrődött egyszerűségében.” Berény érett tájfestészetét a zebegényi természeti környezetet ihlette meg. A világpolitikától megcsömörlő fővárosi művészek közül Szőnyi István fedezte fel Zebegényt, a Dunakanyar szépséges ékkövét a húszas években. A Gresham-kör számos szellemi társa követte ide hosszabb-rövidebb időre. A zebegényi alkotók a nagybányai figurális látványfestészet expresszív, foltokkal és valőrökkel játszó, humanista folytatását képviselték az 1930–40-es években.

Szőnyi mellett Berény volt a zebegényi kolónia legrangosabb művésze, aki 1934-től dolgozott a dunakanyarbeli településen. Most vizsgált kompozíciója is ezt a csodálatos tájat örökíti meg: meredek, sziklás hegyoldalak, rozsdabarna gerincek és erdős völgyek. Gazdag faktúrájú, színköltészettel fokozott foltfestészet Berény Róbert zebegényi korszakából. Berény még fiatalon, a Nyugatban megjelent művészetelméleti és -technikai szövegében tette fel nagy kérdést: „mit jelent a rajzolt vonal?” A rajzos, karcos vonalak helyett ő a puhán elomló kontúrú foltfestészet szerelmeseként válaszolta meg már ekkor is saját kérdését: „A valóságban vonal nincsen, csak mi szoktunk vonalakat látni.” Nem is vonalakkal, hanem színfoltokkal varázsolta elénk a zebegényi panorámát. Ezt a foltokban fogalmazó, poétikus esztétikát szinte csak a Gresham-körös társak értették meg a kortársak közül. Ahogy a csoport hangadója, Oltványi-Ártinger Imre írta Berény érett művészetéről 1936-ban: „Az élet gazdag jelenségeiből szabadon választja képötleteit és telt, teljes skálájú palettájának érzéki színképei engedelmes hangzattal állanak a festői közlés szolgálatába. Minthogy motívumait a természet és a felszabadult képzelet sugallják, képei egészséges életközelséget árasztanak abban a költői értelmezésben, amely az ábrázolást szellemivé, művészetté varázsolja.”