Eladó Koszta József - Nagybányai domboldalon, 1902 körül festménye

Koszta József (1861 - 1949)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Koszta József képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

28 x 33,5 cm
Olaj, vászon kartonon
Jelezve jobbra lent: Koszta J., Hátoldalon: Magyar Nemzeti Galéria bírálati szám: 1676/980

9 375 000 Ft
26 306 EUR / 30 276 USD / 24 166 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: Természet domboldal lányok

Kategória: Életkép

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Aradi Nóra: Koszta. 1861–1949. Corvina, Budapest, 1965.

Bényi László: Koszta József 1861–1949. Szentes, 1976.

Egri Mária: Koszta József. Corvina, Budapest, 1989.

Szinyei Merse Anna: Koszta József (1861–1949) élete és művészete a dokumentumok tükrében. Kogart, Budapest, 2014.

Szinyei Merse Anna: Koszta József. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2014.

Koszta József 1902-ben járt Nagybányán, ahol Ferenczy Károly napfényben izzó munkássága bűvöletébe került. (Egyik képéről írta, hogy a kiállításon mindenki a mester művének tartotta, amíg az aláírást meg nem nézte.) Ebből a korszakból való a Magyar Nemzeti Galéria Domboldal (Zöldben) című főműve 1902-ből, amelynek a most vizsgált kép vérbő ecsettel traktált, ellenállhatatlanul modern variánsa. A minden életmű-katalógusban reprodukált párdarabról Aradi Nóra írta monográfiájában a másik változathoz is illő gondolatokat: „1902-ben festett képe, a Domboldalon, azok közé a nem nagyszámú alkotásai közé tartozik, amelyek maradéktalanul nagybányaias képként értékelhetők. A festmény tanúsága szerint Koszta célja ezúttal valóban kimeríthette az ember és a táj képi-hangulati egységének megteremtése. A tájban ülő két nőalak plasztikus erővel emelkedik ki a környezetből, egyikük profilja éles sziluettben rajzolódik a horizont fölé. A világos ruhák fehérjét zölddel variálja a füves, lombos táj atmoszférája. Szemlélődő nyugalom és a harmonikus szépségben való gyönyörködés öröme árad a képből. A mű érettsége, maradéktalan belső egysége úgy sejteti, mintha Koszta könnyen, küszködés nélkül tette volna magáévá a nagybányaias festésmódot.” De idézhetjük másik monográfusának, Szinyei Merse Annának a szavait is: „Ferenczy hatása érződik az akkor készült Zöldben című festmény faárnyékban felvillanó fénypászmáiban, a világegyetem egységét sugárzó panteisztikus áhítatban.”