Eladó Mednyánszky László - Különleges fények a vízparton (Erdőbelső patakkal), 1900-as évek festménye

Címlap
>>
Mednyánszky László
>>
Különleges fények a vízparton (Erdőbelső patakkal), 1900-as évek

Mednyánszky László (1852 - 1919)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Mednyánszky László képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

73,5 x 100 cm
Olaj, vászon
Hátoldalon: hagyatéki pecsét

22 500 000 Ft
59 428 EUR / 70 078 USD / 54 556 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Kiállítva: Magyar Nemzeti Galéria: Mednyánszky László-életműkiállítás, Bp., 2003. okt. 14-2004. febr. 8. Slovenska Národná Galéria: Ladislav Mednyánszky 1852-1919, Pozsony/Bratislava, 2004. ápr. 29-aug. 29.

Reprodukálva:

Mednyánszky László (Az MNG életmű-kiállításának tudományos katalógus.). Szerk.: Markója Csilla, Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003, 290.

Mednyánszky (Az MNG életmű-kiállításának tudományos katalógusa német nyelven). Szerk.: Csilla Markója, Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003, 290.

Modern magyar festészet 1892–1919. Szerk. Kieselbach Tamás, Kieselbach Galéria, Budapest, 2003, 222.

Mednyánszky (Az SNG életmű-kiállításának tudományos katalógusa). Szerk.: Katarína Benova – Csilla Markója, Slovenska Národna Galéria, Pozsony, 2004, 363.

Mednyánszky (Az SNG életmű-kiállításának tudományos katalógusa angol nyelven). Szerk.: Katarína Benova – Csilla Markója, Slovenska Národna Galéria, Pozsony, 2004, 363.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Malonyay Dezső: Mednyánszky. Lampel, Budapest, 1905.

Mednyánszky. Szerk.: Markója Csilla. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003.

Mednyánszky László feljegyzései. 1877–1918. Válogatás a festő kiadatlan naplófeljegyzéseiből. Szerk.: Bardoly István, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003.

A rangos alkotás a sok ezer tételt számláló életmű egyik kiválóságaként szerepelt a nagy Mednyánszky-kiállításokon. Az őszi erdő árnyékos mélye aranybarnában fürdőzik. Két női figura hajladozik a patak partján, miközben a víz kristályos kék fodrokkal, csillogva szalad lábaik között. A nyurga fák összehajolnak, a levelek sűrű szövedékén világos pettyekként tűnik át a kék égbolt. Az erdőket-mezőket járó Mednyánszky László báró a barbizoni tájfestőktől ellesett érzékenységgel szólaltatta meg az őszi erdőt a 20. század elején. Előbb széles ecsettel, tépett nagy foltokkal dolgozott, majd izgatott rajzolatú kontúrtöredékeket dobott fel, végül tapintásra ingerlő ecsetpászmákkal tette plasztikussá a felületet. Illenek hozzá A Hét kritikusa, Ambrus Zoltán 1904-ben (a kép születésének időszakában) papírra vetett sorai: „Mednyánszky, az ember itthon se nagyon ismerős; nagy társaságba régóta nem jár, művész-társai közt is ritkán fordul meg. Egy bagolyvárban lakik, félig a fellegek közt; […] rendes társasága: a felhők, szél s az erdő sűrűje […]. Egyike a leggyöngédebb lelkeknek, akik valaha a földön éltek, s akik csak félig élnek a földön. Micsoda tökéletes művész, s a tájképfestésnek mily nagy poétája.”

Adrién Remade írta Mednyánszky Franciaországot meghódító, 1897-es párizsi kiállításának katalógusába: „Ritkán fordul elő manapság, hogy az ember egy festő kissé magányos lelkével találkozhat a műveiben. Egy festővel, aki közvetlenül képes megélni a természetet, aki úgy fest, hogy közben nem valami mással van elfoglalva, nem egy teória megvalósítására vagy egy divatirányzat követésére törekszik. […] Ha sikerül a földi dolgokat, a vonalakat, a színeket, a fényt úgy megjeleníteni, hogy más érző életek tükröződjenek vissza bennük, nos, akkor ez a visszatükröződés a dolgokon a művészet misztikája, sőt talán maga a művészet, amire csak nagyon kevesek képesek: talán ez az, ami valakit igazán művésszé tesz. Mesterségbeli tudással pedig egy harmóniával teli ösztön ruházza fel, egy olyan adottság, ami szükségszerűen társul álmai egységéhez. Mednyánszky úr minden képén bensőséges viszony köti össze az eget, a földet, a vizeket a sejtetett vagy ténylegesen megjelenő emberi figurákkal, mert az a lélek, amelyik a kezet és a szemet vezette, egy és harmonikus.” Ez a természettel való bensőséges viszony érhető tetten a most vizsgál, nagy méretű, kimagasló kvalitású tájképen is.