Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Uitz Béla (1887 - 1972)

Expresszív táj, 1920

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Uitz Béla képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

47,5x66 cm
Olaj, karton
Jelzés nélkül

22 140 000 Ft  
55 933 EUR / 60 273 USD / 54 619 CHF

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse
  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom: Bajkay Éva: Uitz Béla. Corvina, 1977, Bajkay Éva: Uitz Béla. Képzőművészeti Kiadó, 1987

Vegytiszta expresszionizmus: az érzelmi viharok átírása a természeti táj formáira. Viharos hullámokként halmozódnak egymása a dombok és völgyek, a hegyek és fellegek. Uitz Béla vastag ecsettel dolgozott a felületen, gyors mozdulataitól már-már absztrakt formákká oldódott a hegység széles panorámája. A nyers energiáktól duzzadó képfelületet a MA körének visszafogott skálájú koloritja határozza meg. Uitzot az 1910-es évek második felében élénken foglalkoztatta a lángoló okkeres narancsok és a hűvös indigókékek párosítása, amit a MA harmadik kiállításának katalógusában, 1918-ban hideg-meleg (szín)problémaként jelzett. Ennek az esztétikai kérdésfeltevésnek olajfestékkel kibontott megvalósulását látjuk a most vizsgált expresszionista tájképen: feketéllő indigókékek, királykékek, okkeres narancsok és pirosak. Molnos Péter írta a festményről szóló tanulmányában: „A redukált kolorit, a jellegzetesen megtörő vonalrendszer, a visszahurkolt sávok, a végletekig fokozott clair-obscur és a cézanne-i tektonika tanulságait felhasználó szerkezetes kompozíció a festményt a magyar expresszív naturalizmus egyik kiemelkedő művévé, a hazai avantgárd ritka emlékévé avatja.”

A hazai avantgárd legértékesebb periódusának, a magyar aktivizmusnak a termése sajnálatos módon szinte teljesen hiányzik a műkereskedelemből. A Tanácsköztársaság idején született alkotások fő eszköze a sokszorosított plakát és a monumentális városi dekorációk voltak. Így az aktivista műtárgyegyüttes mezőnyét – értelemszerűen – a sokszorosított és egyedi grafikák uralják, például Pór Bertalan vagy Berény Róbert ikonikus poszterei. Még nehezebben elérhető az aktivizmusba beletorkolló magyar expresszionizmus – művészettörténetileg kevéssé feldolgozott – festészete. A stíluskört legtisztább formájában Mattis Teutsch János korai tájvízió, Nemes-Lampérth monumentális tusrajzai, illetve épp Uitz Béla grafikái képviselik. (Bizonyos értelemben ide sorolhatók Scheiber Hugó legjobb művei is, illetve Egry József korai alkotásai.) A belső érzelmi energiákat megmozgató expresszionizmus egyik legtisztább olajváltozata a most vizsgált kép. Hasonlóan rendeződő dombhátakat Uitz 1919–1920-ban, készített, Magyar Nemzeti Galériában őrzött metszeteiről ismerünk.

A művész pályája kalandosan indult: 1908-ban vették fel a Főiskolára, de az igazi iskolát végül az Epreskertben találta meg a fiatal Kmetty és Nemes Lampérth társaságában, akik renitens „modernistaként” ott studíroztak esténként. Az avantgárdizmus mellett Nemes Lampérthék figyelmet fordítottak a klasszikusokra is: főként a Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményét tanulmányozták nagy szeretettel. A klasszika iránt egyre fogékonyabbá váló Uitz végül Olgyai Viktornál, a grafika tanszakon fejezte be tanulmányait, s az ott tanultak szellemében alkotta meg első jelentős szénrajzait. A kalandos indulást aztán rövidesen viharos sikerek követték: Uitz először 1914-ben állított ki az Ifjú Művészek Egyesületének harmadik kiállításán a Nemzeti Szalonban, ahol a megnyitón a legendás műgyűjtő, Nemes Marcell megvásárolta Uitz teljes kollekcióját, s egy csapásra befutott művésszé avatta a fiatal alkotót.

Uitz életműve – különleges pályafutása miatt – csak részleteiben ismert. A Kassák-féle avantgárd környezetből elindulva végül fél évszázadot töltött a szovjet-orosz művészeti világ „ölelésében”. Csak élete végén, 1970-ben tért haza Magyarországra. Korai korszakából – amikor ritka erővel párosította egymással a klasszikus festői tehetséget és az avantgárd szellemiséget – sok minden elveszett, sok a fehér folt. Réz- és cinkkarcok, illetve tusrajzok bukkannak fel ritkán belőle a műtárgypiacon. Olajképek közül ebből a periódusból csak egy-két festmény ismert, például a közelmúltban felbukkant, klasszicizáló Olvasó nő (1918). A most vizsgált alkotás nem a régi mesterek és az avantgárd szellem párosításából született, hanem a vegytiszta expresszionizmus szellemiségében. Ez az a különleges modern kvalitás, ami miatt az Uitz-képek a világ múzeumainak féltve őrzött kincsei, a glasgow-i National Galleries of Scotlandtól kezdve, az oroszországi intézményeken (Puskin Múzeum, Ermitázs, Tretyakov Képtár stb.) át, a bécsi Albertináig.

 

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!