Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Dr. Rácz István

jogász, művészeti író; 20. századi magyar képzőművészeti alkotásokat gyűjtött.

Minden gyűjteményben a gyűjtő akarva-akaratlanul önmagáról vall. Gyűjteményem se kivétel ez alól. A gyűjtemény magasabb színvonalon már alkotás, a gyűjtő indirekt módon fejezi ki magát benne, mintegy "önarcképpé" formálja. Izgalmas szellemi erőfeszítésben fejlődik s bár előbb-utóbb rendszerint szétesik, mégsem múló tett, hanem művészettörténeti tény.

Dr. Halász Mihály pécsi lakásán alacsonyra akasztva függött egy sor gondosan bekeretezett és elrendezett Egry-kép. A levegős, rózsaszín-kék-sárga színek variációira épült olajpasztellek egy átszellemített világ hangulatát sugallták. Tulajdonosuk a nagy kabionos képet "nyomorenyhítő akción", a Vitorlást, a Kaszást, a két badacsonyi dombot ábrázoló képet magától Egrytől vette, amikor Martyn Ferenc társaságában meglátogatta a művészt. Egy tusrajz Török Lajosé volt, aki a "fehér képek" egyik remekét - a Badacsonyi hegyoldal címűt - megszerezte a pécsi múzeumnak, azt az egzisztencialista szellemű képet, amelyben Egry érzékenyen jeleníti meg korunk emberének lelki rezdüléseit. A Szőlőhegy és a Taormina betetőzésül került e képek közé Oltványi Imre műgyűjtőtől: a volt pénzügyminiszternek kenyérgondok miatt kellett megválnia Egrynek ettől a remekétől.

Ez volt az első gyűjtemény, amelyet életemben láttam és Halász Miska híres lemezestjein oly sokszor megcsodáltam. Számomra elérhetetlen álomnak tűnt ilyen harmóniák közt élni, elképzelni sem tudtam, hogy hasonló képeket én is szerezhetnék Csak mintegy tíz év múlva, 1953-ban kezdtem gyűjteni, de az Egry-képek varázsa, úgy ahogy először láttam őket, ma is elevenen él emlékeimben. Azóta írtam Egryről néhány tanulmányt, tavaly azért mentem Taorminába, hogy hitelesen írhassak az Olaszországban készült Egry-képekről. Egry művei úgy hatottak rám - képzeletemre és érzéseimre, gondolataimra és patriotizmusomra -, hogy évtizedekig nyomoztam mesterük után. A Halász-gyűjtemény tanulsága tehát az volt, hogy vannak művek, amelyek elemi erővel hatnak, egy pillanat alatt megfognak, élményük hatása szinte korlátlan. De megtanultam azt is, hogy egy festőtől több művet kell megszerezni, mert csak több kép tárja fel igazán - egymást kiegészítve és támogatva - a művész egész világát.

Minden gyűjteményben a gyűjtő akarva-akaratlanul önmagáról vall. Gyűjteményem se kivétel ez alól. A gyűjtemény magasabb színvonalon már alkotás, a gyűjtő indirekt módon fejezi ki magát benne, mintegy "önarcképpé" formálja. Izgalmas szellemi erőfeszítésben fejlődik s bár előbb-utóbb rendszerint szétesik, mégsem múló tett, hanem művészettörténeti tény.

A mintegy 70 képből álló kollekcióm négy halott (Nagy István, Gulácsy Lajos, Egry József, Vajda Lajos) és két élő (Bálint Endre, Ország Lili) magyar mesterre épül. Az ő műveik közé illesztettem be Márffy Ödön, Barcsay Jenő, Ámos Imre, Korniss Dezső és Anna Margit egy-egy alkotását. E művészek határozzák meg mércéjét, térbeli és időbeli határait, a képcsoportokat azonban egyetemessé táguló szellemi rokonság fűzi össze. Ezért illeszkedik bele Nagy István kaszálója, Vajda Lajos Krisztusos Maszkja, Egry József végsőkig letisztult Önarcképe.

Gyűjteményem karaktere, amelyben a honvágy nosztalgiájától a lebegésig, a káprázatos badacsonyi esttől a titokzatos északi tájig, a Golgotától a kopt betűk jelképéig összegeztem filozófiámat, az utóbbi években alakult ki. Felsorolni is sok lenne azokat a műveket, amelyektől az újak miatt meg kellett válnom, hármat mégis megemlítenék: Mednyánszky Töprengőjét, Czóbel Szakácsnőjét és Egry Badacsonyát - ez utóbbit Vajda Északi tájáért adtam el. Hosszan kellene felsorolnom azokat a művészeket és gyűjtőket, akikhez ismeretség, vagy éppen barátság fűzött. Élve, vagy haló porukban bocsássanak meg nekem azért, hogy sok művüktől megváltam, de ez volt az egyetlen lehetséges útja, egyben drága ára annak, hogy előkép nélküli gyűjteményt alkothassak.

Bármilyen esztétikai elveket vall a gyűjtő, sok tényező befolyásolja koncepciójának megvalósítását. Elsősorban a pénz és a művek megszerzésének lehetősége. Anyagiak és véletlenek. Szeretném elmondani, hogy sohasem néztem, mennyit ér a kép, eladható-e vagy sem, hanem, csak azt, megfelel-e gyűjtői elképzeléseimnek. Sok gyűjtő megmosolygott, amikor Szőnyit adtam Vajdáért, Koszta árán Bálintot vettem. Ma már csak az a kifogás ellenük, hogy "drágák".

Véletlenül többször megtörtént a csoda, az évekig várt képet, az elérhetetlent és megszerezhetetlent egy szép napon győztesen és boldogan vittem haza. Kegyetlenségek sorozata a gyűjtők csatája.

Gyűjtenék más festőktől is, de egyre nehezebb. Ha nem is tekintem véglegesnek - hiszen a gyűjtés szenvedély, mely újból és újból fellángol -, gyűjteményem szellemén már nem akarok változtatni. Talán egy régóta áhított Csontváryval, néhány Gulácsyval egészíteném ki. Vagy ki tudja mit hoz még a jövő? Elvontság felé törekvésemben - ez a benső szükségből fakad - Bálint Antikaósza a határ, nem mintha nem becsülném, vagy érteném meg az absztrakt képeket, hanem azért, mert ezek egy egészen új gyűjteménybe valók lennének. De azért agitálok és érvelek: mi lenne, ha tíz gyűjtő összefogna és támogatna néhány fiatal modern művészt. Ha már kilencen lennének, tizediknek jelentkeznék, mégis…

Új és egyéni színezetű gyűjteményt szerettem volna létrehozni, nem pedig különböző gyűjteményekből kiszedett képekkel megismételni, amit mások jobban megoldottak. Hagyományokban gyökerező és mai, szuverén festői világokat ötvöztem egybe olyan művekből, amelyek a festő oeuvrejében fontosak, vagy beilleszkednek az összképbe. Van néhány olyan képem, amely a magyar művészettörténet értéke, gyűjtemény ezért áll nyitva minden érdeklődő előtt.

S ha a figyelmes látogató észreveszi, miért rokon Nagy István és Egry József, hogy csatlakozik Egry Gulácsyhoz, Bálint Nagy Istvánhoz, Gulácsyhoz és természetesen Vajdához, mindamellett, hogy ő maga autonóm marad, Ország Lili Bálinthoz, bár egészen eredeti amit létrehoz, akkor meg fogja érteni, hogy gyűjteményem - amelyet eddig tudtam fejleszteni a szűkös anyagiak miatt - nemcsak a véletlen szülötte.

Szabadi 1979, 148., 163. kép
KMML 1999-2001, 3. kötet, 214-215. o.
Mravik 2003, 31. o.
Ébli 2006, 85., 196., 256., 261., 283., 284-291., 339-340. o.
Ébli 2008, 213., 219., 315. o.

Gadányi 1965, 31. kép
Nagy 1965, 26., 28. kép
Bartha 1966, 1. kép
Bálint 1969, 6., 36., 40., 44., 46., 48. kép
Nagy 1978, pasztell 173-179., 323., 324., 397., 400., 454-457., 544-547., 747. tétel
Gulácsy 1979, VI., XII., XXIII. kép
Bálint 1980, 48., 66., 67., 71. kép
Egry 1980, 261., 362., 476. tétel
Vajda 1983, 1928/40., 1936/67., 1937/69., 91., 1938/63. tétel
Kondor 1984, 1972/10. tétel
Borsos 1989, 876., 1039. tétel
Kárpáti 1989, 30. kép, XIV. tábla
Váli 1997, 71., 87. o., A/84/45., A/87/13. tétel
Márffy 2006, 1.2.7.6.1. tétel

Berény 1963, Festmények 95. tétel
Budapesti műgyűjtemények 1963, festmények 14., 33., 35., 71., 95. tétel
Egry 1966, 20. o.
Egry 1971, 99. tétel
Németh R.: Dr. Rácz István gyűjteményének kiállítása. Bakonyi Múzeum, Veszprém, 1978
Mednyánszky 1979, Mgy. festmények 61. tétel
Németh Lajos: Dr. Rácz István gyűjteményének kiállítása. Somogyi Képtár, Kaposvár, 1979
Chikán Bálint: Dr. Rácz István gyűjteményének kiállítása. Kossuth Művelődési Központ, Csongrád, 1980
Magángyűjtemények 1981, 219., 246-252., 280-283., 292., 295-297. tétel
20. század 1986, 17., 455. tétel
Hatvanas évek 1991, 37-38. o.
Fővárosi Képtár 1998, 46., 134. tétel
Kolozsváry-gyűjtemény 1998, 21. o.
Rippl-Rónai 1998, 6., 54. tétel
Rejtőzködő csodák 2004, 140-141. o.
Tamás Henrik 2004, 140. o.
Rejtőzködő csodák 2005, 234-235., 262-267. o.
Vasilescu gyűjtemény 2005, 28-29. o.
Antal – Lusztig gyűjtemény 2009, 19-20. o.
Keresztes-gyűjtemény 2010, 13., 20-24. o.
Kieselbach 2010/b, 67. tétel
Kovács-gyűjtemény 2011, 144-145. o.
Ferenczy 2011-12, 179. tétel

  • Periodika:

Műgyűjtő 1969/1, 20-23. o.
Jelenkor 1971/2, 158-161. o.
Szalon 1999/1, 19-23. o.
Műértő 2001. július-augusztus, 8. o.
Új Művészet 2002/8, 30-32. o.
Artmagazin 2005/2, 18-25. o.
Artmagazin 2006/2, 11-16. o.

Kieselbach 2004. ősz, 87. tétel
Virág Judit 16. (2004), 80. tétel
Kieselbach 2005. tél, 28. tétel
Virág Judit 21. (2005), 95. tétel
Kieselbach 2007. tél, 40., 54. tétel
Virág Judit 26. (2007), 11. tétel
Kieselbach 2008. tél, 14. tétel
Virág Judit 29. (2008), 123. tétel
Belvedere 30. (2010), 26., 194. tétel
Virág Judit 34. (2010), 27. tétel
Virág Judit 37. (2011), 50. tétel

A szócikk Takács Gábor: Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig című, a Kieselbach Galéria kiadásában 2012-ben megjelent bibliográfiai lexikonán alapulnak. Az adatokat a szerző gyűjtötte, a szöveg tartalmáért ő felelős. Kérjük, hogy az esetleges hibákat illetve hiányosságokat jelezze a gallery@kieselbach.hu címen. Az adatokat a beérkező információk illetve az új kutatási eredmények tükrében folyamatosan javítjuk, frissítjük.

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Lépésről-lépésre

Világhírűvé tesszük a magyar festészetet!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról