Eladó Vaszkó Ödön - Mozdonyok, 1928 festménye

Címlap
>>
Vaszkó Ödön
>>
Mozdonyok, 1928

Vaszkó Ödön (1896 - 1945)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Vaszkó Ödön képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

80 x 100 cm
Olaj, vászon
Jelezve balra lent: Vaszkó Ödön 928

8 125 000 Ft
22 365 EUR / 25 149 USD / 20 731 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: közlekedés látkép mozdony

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Karafiáth Judit: Marinetti, a futurizmus és a franciák. Helikon, 2010/3., 389–397.

Vaszkó Ödön (1896–1945) kiállítás (katalógus). Magángyűjtők Galériája, Budapest, 1999.

Topor Tünde: Lappangó életművek. Vaszkó Ödön és Peitler István művészete. Privart, 2001/1., 28–31.

A modern természetélmény a nagyváros lencséjén keresztül fogalmazódik meg. Az impresszionistákat elbűvölte a fejpályaudvarok üveg-acél katedrálisaiban pöfögő gőzmozdonyok különleges, új látványa. Az avantgárd művészek – például Scheiber Hugó – továbbsétáltak a töltések mellett, hogy a külső kerületekben eléjük táruló újszerű nagyvárosi panorámát örökítsék meg, síneket és gyárakat. Az izmusok képviselői – Marinettitől Kassákig – dicsőítették a technológia mitikus új hősét, az acélmozdonyt („sínekre üvöltő, tüzes lokomotívokat lökünk”, írta Kassák Mesteremberek című programadó versében). A két világháború között szárba szökő újabb realista törekvéseket az ipari esztétika simára polírozott tökélye ragadta magával. Az a korai brutalista érzékenység, amely először lelte örömét a nyersbeton felületben, meglátta a szépséget az új tárgyilagosság szenvtelen lencséjén át látott vasúti panorámában is. Vaszkó Ödön – ugyanúgy, mint a svájci Otto Morach vagy a magyar Borbereki Kovács Zoltán – rátalált a sínek, kocsik és füstölő mozdonyok újszerű poézisére.

A Vajdaságban született Vaszkó Ödön rangos életművének helyét az elmúlt évtizedek biztosították be a magyar art deco élmezőnyében. Modern szellemiségű szabadiskolákban és az Iparművészeti Főiskolán képezte magát, az első világháború tragédiái által meghatározott „elveszett nemzedék” tagjaként. 1921-től állított ki rendszeresen Budapesten. A fiatal modern művészeket tömörítő Új Művészek Egyesületének tagjaként több csoportos hazai és külföldi kiállításon vett részt. A látványos nemzetközi menetelésre (Bécs, Nürnberg, Genova, Milánó) a Velencei Biennálé tette fel a koronát 1932-ben. A német új tárgyilagosságra, az olasz metafizikus festészetre és az amerikai precizionizmusra jól rezonáló, egyéni hangon megszólaló művészete nagy nemzetközi siker előtt állt, de közbeszólt a történelem: fél évszázadig szinte elfelejtették. Csak a rendszerváltás után felfutó műkereskedelem emelte az art decót az érdeklődés középpontjába, ekkor kanonizálódtak a legnagyobbak között olyan festők, mint Kádár Béla, Scheiber Hugó vagy Batthyány Gyula, és ekkor kerültek be az elit mezőnybe olyan korábban elfeledett művészek, mint Vörös Géza vagy Vaszkó Ödön.