For sale Kmetty, János - Calvary, 1913 's painting

Starting page
>>
Kmetty, János
>>
Calvary, 1913

Kmetty, János (1889 - 1975)

For this work of art, we provide certificate of origin!

Do you have a Kmetty, János painting?

Please request free evaluation, even for a complete heritage. We would be happy to purchase your artwork similar to this, or sell it at an auction or provide it for sale at our web gallery.

Ask for free valuation

How does the webshop operate?

Details

66 x 54 cm
Oil on cardboard
Signed lower left: Kmetty

15 000 000 Ft
41 289 EUR / 46 430 USD / 38 272 CHF

i Add to cart

Are you interested in this work of art?

- Call us:

Show Phone number

- or:

Write to us

Reproduced: Years of disarray 1908–1928. Avant-gardes in Central Europe. Szerk.: Karel Srp, Muzeum umeni Olomouc, Olmütz, 2018, 145.

Biggest Hungarian painting collection
More than 100.000 Hungarian works of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

Study

Irodalom

Kmetty János: Önmagamról. Műbarát, 1922/5., 115.

Kmetty János: Festő voltam és vagyok. Corvina, Budapest, 1976.

Ury Ibolya: Kmetty János. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1979.

Kmetty János 1889–1975. A magyar kubista. Szerk.: Pirint Andrea, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2008.

Years of disarray 1908–1928. Avant-gardes in Central Europe. Szerk.: Karel Srp, Muzeum umeni Olomouc, Olmütz, 2018.

A 20. század eleji magyar modern festők, a nagybányai neósok és a belőlük kinövő Nyolcak számára Matisse és a fauvizmus volt a legmeghatározóbb élmény Párizsban. A vadak nyomában szorosan érkező kubisták analizáló, vonalszerkezetes látásmódja viszont nem hullott termékeny talajra itthon. A művészettörténet épp most kezdte el feltérképezni a Párizsba szakadt hazai kubizmus történetét, de az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a fejezet hazai főszereplője Kmetty János, aki nemcsak élete végéig maradt hű a szerkezetes képfilozófiához, de az első magyar kubista képeket is megfestette. A pénzzel soha nem törődő Kmetty – kései visszaemlékezése szerint – 1911-ben „csak” a kubizmust hozta haza útravalóként Párizsból: „volt a zsebemben 6 krajcár, a kezemben kis csomag, rajtam nagy gallér, nagy kalap. A szakáll, a haj párizsi még. Koldusöltözet, kölcsön gallér és kalap, de a szellemi csomagom, amit Párizsból magamban és magammal hoztam, egy életre való volt, ma sem fogyott ki. Új természetszemléletet jelentett ez, új ábrázolási formát és módszert: a kubizmust. Túl az atmoszféra alkalmazásán, a síkon teret ábrázolni, színt és formát, észszerűen.” Ennek a személyessé tett, expresszív vonásokkal teljes kubizmusnak a szelleme vezette akkor is, amikor egy klasszikus bibliai témához nyúlt.

A párizsi utazás hatása alatt született 1913-as festmény szerepelt a közép-európai avantgárd művészet soknemzetiségű elitjét bemutató, A zűrzavar évei 1908–1928 című történeti kiállításon. A nagyszabású seregszemle az Olmützi Művészeti Múzeumban vonultatta fel 2018-ban a közép-keleti-európai régió korai modernségének legjavát, a crème de la crème-et. A kiváló szakértőgárdát és a legjobb múzeumi kutatókat felvonultató projekthez vaskos katalógus is készült. A neves cseh művészettörténész, Karel Srp ebben elemezte a Kmetty-festmény kontextusát. A „Végzetes vonzások” című szekcióban Kmetty alkotása – többek között – az osztrák expresszionistával, Egon Schielével, valamint a cseh kubistákkal, a szobrász Otto Gutfreunddal és a festő Bohumil Kubištával szerepelt együtt. De láthatók voltak ott annak az osztrák Max Oppenheimernek a kristályszerűen tördelt, sokszereplős jelenetei is, aki párhuzamot vont a modern ember sorsa és a krisztusi szenvedés között.

A katalógusban Karel Srp írta körül a Kmetty-kép nemzetközi kontextusát: „Közép-Európában a kubizmus és az expresszionizmus összeolvadt, elveszítve azokat a tiszta formákat, amelyeket Franciaországban és Németországban még megőriztek. A formai és szellemi források elképzelhetetlenül sokrétű kölcsönhatása ment végbe, lázas pezsgést idézve elő. […] Az 1910–1914 közötti közép-európai festészet és szobrászat gyakran választotta témául a szélsőséges pszichológiai állapotokat vagy a zsenialitással összefüggésbe hozott betegségeket, illetve irodalmi forrásokat – mindenekelőtt Dosztojevszkij műveit, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a képzőművészetre. […] Bár Kubišta az ateizmust a modern kor alapvető sajátosságának tekintette, ez nem jelentette azt, hogy elutasította volna a transzcendens élményt. 1910 és 1915 között ez a fajta tapasztalat számos, újszövetségi motívumokat feldolgozó festmény témájává vált különböző közép-európai művészek körében, és a témák skálája összességében szokatlanul széles volt. Anton Kolig pályája legelején generációjának egyetlen olyan festője volt, aki nagyméretű oltárképet készített […]. A festőket Krisztus életének olyan témái vonzották, mint a pásztorok imádása (Perlrott-Csaba), de mindenekelőtt életének fájdalmas lezárulása: az ostorozás (Oppenheimer), a keresztre feszítés (Oppenheimer, Vaszary), a levétel a keresztről (Oppenheimer, Perlrott-Csaba, Kmetty, Christian Schad), a sírba tétel (Oppenheimer) és a siratás (Perlrott-Csaba, Oppenheimer).” A cseh kutatás segített megérteni azt az avantgárd kontextust, amelyben Kmetty János kubizáló-expresszív kompozíciója igazán megtalálta a helyét.