Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Czimra Gyula (1901 - 1966)

Szobák, 1959

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Czimra Gyula képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

35x28 cm
olaj, papír faroston
Jelezve jobbra lent: Czimra 959

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Kategória:  Színek, Realizmusok, Meglepetések

Proveniencia: Egykor dr. Soós Imre tulajdonában

Kiállítva: • 1964: Czimra Gyula festőművész kiállítása, Rákosliget (9. tétel; Szobák) • 1967: Czimra Gyula (1901–1966) festőművész kiállítása, Fényes Adolf Terem (7. tétel, Szobák) • 2000: Nagy Balogh János és Czimra Gyula emlékkiállítás, Home Galéria • 2005: Legkedvesebb képem, Kassák Múzeum • 2006: Czimra Gyula (1901–1966) emlékkiállítása. MűvészetMalom, Szentendre (Szobák / Szobabelsők)

Reprodukálva: • Haulisch Lenke: Czimra Gyula. Corvina, Budapest, 1974 (23. kép, Szobabelső) • Lóska Lajos: Czimra Gyula (1901–1966) festőművész. Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár, 2010, 46. oldal (45. kép, Szobabelső)

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Egy jóslat

 

„Ha egyszer megnyílik a jelenkori magyar festészet pantheonja, akkor ott két festménnyel szerepelnie kell majd Czimra Gyulának is” – szólt a 60-as évek legjobb szemű és tollú kritikusának, Perneczky Gézának a jóslata a művész poszthumusz kiállításán. Bár a pantheon nem készült el, Czimráért csak művészettörténészek és gyűjtők kicsiny csapata lelkesedett évtizedeken keresztül, sőt, hatása kitapintható a kortárs művészetben is (Váli Dezső festészetében, vagy akár Bertnáth/y Sándor ebben a katalógusban bemutatott képében), a rendszerváltás után – a műkereskedelemnek köszönhetően – mégis megtörtént az áttörés. Egymást követték művészetét népszerűsítő nagy sikerű bemutatók, de már előkészület alatt áll a Magyar Nemzeti Galériában rendezendő reprezentatív életmű-kiállítása is. Ha lassan is, de Perneczky jóslata bevált.

 

Morandi pályáján

 

Az életmű és a pályakép végtelenül szikár. Ahogy a szürkék minimalista skáláját megszólaltató, Czimrával nagyon rokonítható festő, Giorgio Morandi írta, a redukált képek is csodákat érhetnek el: „lehetővé tenni, hogy elérjük a magot, a dolgok lényegét. Bármilyen egyszerű is a tárgy, egy nagy festő ki tudja vele váltani a látvány magasztosságát és az érzések felfokozását, ami rögtön hatással van ránk.” A szakirodalom háromszáz körülire teszi Czimra teljes életművét, amiből csak egy kis szeletet látott a korabeli közönség az életében rendezett két kiállításon. Az egyikre még fiatalon került sor, 1926-ban a párizsi Galerie du Zodiaque-ban, a másodikra élete vége felé, 1964-ben, szűkebb pátriájában, Rákosligeten. A most vizsgált képe – Szobák címmel – ezen az utolsó bemutatón volt látható.

 

Rákoshegyi remete

 

A budapesti születésű Czimra Gyula lakatosnak tanult, majd a Ganz gyárban helyezkedett el műszaki rajzolóként. A formákat határoló, minden sallangtól mentes, rajzos stílusa innen eredeztethető, bár utána tovább képezte magát az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamain, illetve a meghatározó hatású, 1920-as évek eleji párizsi évek alatt, ahol megismerte a posztimresszionista festészetet. Mindenekelőtt Gauguin – Bázelben látott – kiállítása irányította figyelmét a „primitív” művészet különös kifejezésmódjára. Hazaköltözése után megfordult Nagybányán, majd Szentendrén, végül letelepedett Rákoshegyen, ahol haláláig élt és alkotott. Életének utolsó esztendeiben forrt ki senkivel össze nem téveszthető, létének minimalista környezetét dokumentáló, radikálisan szűkszavú, rajzos stílusa.

 

Emberi sorsok metaforái

 

A most vizsgált festmény Czimra érett, kései korszakának egyik karakteres, sokat reprodukált alkotása. Abban a rákoshegyi műteremházban játszódik, ahol műveinek többsége. Az árnyékos, ablak nélküli szürke szoba uralja az előteret, az előtérből bekandikáló sárga székkel. Reszkető kezű ceruzavonalak rajzolják fel a hajópadló rövidülő sávjait, minimalista mustrával csíkozva a rothkói szürkeséget. A szemben álló ajtónyílásban a napsütötte sárga falú szoba látható, bézsszínű padlódeszkákkal és egy barna székkel. A végsőkig redukált színskála fakó tónusait a sarokba helyezett zöld palack és a két élénkpiros korsó ellenpontozza. A minimalista eszköztár emberi érzelmi kapcsolatok emblematikus foglalata, a sötét és világos tér ellentétével és az egymástól távol sodródó, mégis egymás társaságát kereső székek megindító párosával.

Czimra Gyula további alkotásai ajándék ötlet kategóriában

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.