Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Mednyánszky László (1852 - 1919)

Különleges fények a vízparton, 1900 körül

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Mednyánszky László képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

73,5x100 cm
olaj, vászon
Jelzés nélkül

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Kategória:  Színek, Realizmusok, Meglepetések

Kiállítva: Magyar Nemzeti Galéria: Mednyánszky László-életműkiállítás, Bp., 2003. okt. 14-2004. febr. 8. Slovenska Národná Galéria: Ladislav Mednyánszky 1852-1919, Pozsony/Bratislava, 2004. ápr. 29-aug. 29.

Reprodukálva: Mednyánszky László. Az MNG életműkiállításának tudományos katalógusa. Szerk. Markója Csilla. MNG-Kossuth, Bp., 2003., kat. 137., 290. o. Mednyánszky. Az SNG életműkiállításának tudományos katalógusa. Szerk. Katarína Benova-Markója Csilla. Slovenska Národna Galéria, 2004., kat. 137., 363. o. Mednyánszky. Az MNG tudományos katalógusának német nyelvű kiadása. Szerk. Markója Csilla. MNG-Kossuth, Bp., 2003., kat. 137., 290. o. Mednyánszky. Az SNG tudományos katalógusának angol nyelvű kiadása. Szerk. Katarína Benova-Markója Csilla. Slovenska Národna Galéria, 2004., kat. 137., 363. o. Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet 1892-1919. Bp., Kieselbach, 2003., kat. 225., 222. o.

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

„A romantikus irány új húrokat pendített meg, melyek a művészek lelkében erős akkordokban hangzottak vissza...A festő már nem helyezkedhetett a természet fölé, hogy saját kénye szerint javíthasson a teremtésen. új feladat előtt állott: a természet kellő közepébe kellett állnia, s a természet hangulatát egybeolvasztania a saját érzésével.”

E lelkesült szavakkal Leipnik Nándor vezette be a xIx. század fordulóján a barbizoni művészekről írott könyvecskéjét. Monográfiájának hősei, Corot, Dupré, Rousseau számtalanszor megfestették az „erdőkoszorúzta dombokat és a víz játszi hullámzását”, kedves témájuk volt a Ville d”Avray-i kis tó, de festettek mocsarakat és kacsaitatókat is a fontainebleau-i erdőkben: a lombok által megszűrt fény (mely azért még közelebb állt a műteremvilágításhoz) és a visszatükröző vízfelületek kínálta optikai lehetőségek a hangulatfestészet egyik alapvető motívumává, toposzává avatták az emígy kivágott tájrészletet.


Mednyánszky is ezt a barbizoni képtípust használja és írja át a nagy elődöket is túlszárnyaló költőiséggel a felvidéki, nagyőri viszonyokra. Báró Mednyánszky László szülőföldjét, ifjúsága színterét ma is fák között rohanó hegyi patakok uralják, melyek időnként kiszélesedve, elterülve szinte belevesznek az erdő sűrűjébe. A fák sötét sátra alatt, ebben a különös, fojtott atmoszférában, melyet az érett Mednyánszkyt előlegező színes reflexek vad expresszivitással szabdalnak fel, az emberi figurák teljesen a tájba olvadnak, azt az egységet szimbolizálva, amely épp a századfordulóra oly kérdésessé vált. Mednyánszky, aki maga is többször járt Barbizonban, ebben a képben radikálisan túllép az osztrák hangulatképfestők, pl. Hugo Darnaut száraz, részletező „poétikus realizmusán”. Az ő erdőbelsői a melankolikus hangulat mélyén lappangó feszültségektől izzanak, mintegy megjósolva a kor nagy konfliktusait, és így válik a konkrét tájrészletet ábrázoló képe olyan szimbolikus, általános tájjá, melyben, mint egy tükörben, mindenki magára ismerhetett, és ismerhet mind a mai napig.

Mednyánszky az 1900-as évek elején már azon töprengett, hogyan lehetne a hagyományos, naturalista tájképet telíteni archetipikus, szimbolikus tartalmakkal a valósághűség elvesztése nélkül, hogyan lehetne az „intuíciót” képszervező elemmé tenni az addigra akadémikussá vált képi logika ellenében. E töprengések igényességét jól példázza a követekező naplórészlet, mely 1900. november 23-án kelt: „Az intuitív megismerés és a közönséges logikai gondolkodás közötti különbségen gondolkodtam. Sokan a tiszta, de közönséges értelemben vett gondolkodást tartják egyedül gondolkodásnak, és a lélek többi funkciójától el akarják választani. Azt hiszem, hogy úgy cselekszenek, mint az, aki, hogy jobban lásson, az egyik szemét eltakarja. A gondolat csak a mérték, nem a dolgok valódi veleje...”

MARKÓJA CSILLA

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról