Eladó Aba-Novák Vilmos - Nyári fények a tóparton, 1910-es évek festménye

Címlap
>>
Aba-Novák Vilmos
>>
Nyári fények a tóparton, 1910-es évek

Aba-Novák Vilmos (1894 - 1941)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Aba-Novák Vilmos képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

47,5 × 63,5 cm
Olaj, karton
Jelzés nélkül

27 060 000 Ft
68 871 EUR / 73 975 USD / 67 436 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: napfény vízpart tópart napsütés

Kategória: Tájkép

Kiállítva: Aba-Novák, a barbár zseni. Modem Debrecen, 2008

Reprodukálva: Aba-Novák, a barbár zseni. Modem, Debrecen, 2008 kiállítási katalógus 1. tétel Szerk.: Molnos Péter

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Kmetty János: Festő voltam és vagyok. Corvina, Budapest, 1976.

Molnos Péter: Aba-Novák. Népszabadság, Budapest, 2006.

Molnos Péter: Aba-Novák, a „barbár zseni”. Modem–Népszabadság, Debrecen–Budapest, 2008.

Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918–1928. Szerk.: Zwickl András, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2001.

A Római Iskola vezető figuráját, Aba-Novák Vilmost és a posztkubizmus mesterét, Kmetty Jánost ritkán emlegetik együtt. Pedig a pár évvel idősebb Kmetty és a robusztus tehetségű fiatal Aba-Novák az 1920-as években ugyanabba a rézkarcoló műhelybe jártak és grafikáikat is együtt állították ki. Kmetty, Szőnyi és Aba-Novák barátságáról egymásnak dedikált, múzeumokban őrzött rajzok tanúskodnak. Kmetty visszaemlékezéseiben írta meg, hogy 1911-ben a kubizmust hozta haza magával útravalónak Párizsból: „Új természetszemléletet jelentett ez, új ábrázolási formát és módszert: a kubizmust. Túl az atmoszféra alkalmazásán, a síkon teret ábrázolni, színt és formát, észszerűen.” Az életműben kiemelt szerepet játszó, 1912 körül születő kompozícióin szálkás, expresszív gombolyagokból építette fel a képteret, különös plaszticitást kölcsönözve a látszólag egynemű zöld lombfoltoknak. Kmetty az általa csodált Cézanne lebegő textúráját a saját nyelvére fordította le, átértelmezve grafikusi érzékenységű vonalrendszerével. Ugyanez a térszervező ecsetkezelés jelenik meg Aba-Novák most vizsgált korai tájképén: a lombokat jellemző „szélfútta” színfoltokban vagy a háztetők és az égbolt sraffozásában.

Aba-Novák pályakezdését hátráltatta az első világháború. A frontszolgálat és egy súlyos sebesülés után 1922-ben huszonnyolc évesen kezdte meg hivatalos művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Valójában tíz évvel korábban, 1912-ben iratkozott be a főiskolára először, de akkor még – szülei nyomására – csak rajztanári szakra. Mielőtt a nagy háború félbeszakította volna tanulmányait, 1913 nyarán megfordult a szolnoki művésztelepen, közelről tanulmányozva Fényes Adolf stílusát. Fényes hatása is tetten érhető – Kmettyé mellett – a csendes folyóparton álldogáló házakat ábrázoló tájképen. A vízfelület elkenésekből felépített tükröződésében viszont már a kései Aba-Novák virtuozitása előlegeződik meg. A néző tekintete letapogatja a látványelemek ecsetjátékká való átírását, majd visszatér a tájképi síkra. Ezt az esztétikai kettősséget a legpontosabban Kállai Ernő fogalmazta meg a későbbi képek kapcsán: „A szem a látás tárgyi síkjáról minduntalan »átszállhat« a festői viszonylatok síkjára és fordítva. A képeknek ez az ide-odavillanó optikai kétrendűsége is folytonos kalandozásra, csapongásra készteti a szemet.”