Eladó Aba-Novák Vilmos - Zugligeti részlet, 1925 körül festménye

Címlap
>>
Aba-Novák Vilmos
>>
Zugligeti részlet, 1925 körül

Aba-Novák Vilmos (1894 - 1941)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Aba-Novák Vilmos képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

65 × 50 cm
Olaj, vászon
Jelzés nélkül, A hátoldalán a Qualitas Galéria műtárgycímkéje

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Izgatott ecsetvonások, széles elkenések, energikus sraffozások és nyéllel húzott karcolások alakítják a már-már fauve-os erdei táj felületét. Az előtérben álló, vad lilákkal és rózsaszínekkel jellemzett fatörzsek között kilátás nyílik a napfényben fürdő épületre. A fiatal Aba-Novák kirobbanó energiákkal, ellentmondást nem tűrő lazasággal vázolta fel a rendhagyóan modern kompozíciót. A helyszín valószínűleg a Római Iskola későbbi sztárjának fiatalkori lakhelye, Zugliget. Ahogy Molnos Péter, Aba-Novák monográfusa írta: „A harmincadik életévét éppen csak betöltő AbaNovák menyasszonyával, Vulkovi Katóval 1924-ben, egy néhány hónapos nyugat-európai tanulmányút után költözött Pestről, a Kálmán utcai mosókonyhából a Csillagvölgyi út 3. szám alá, a budai hegyekben kiránduló városiak és a környéken házaló kofák által előszeretettel látogatott zugligeti vendéglő puritán, földpadlós melléképületébe. A hatalmas fák között meghúzódó szerény otthon hamar a festő baráti körének kedvelt találkozási helyévé vált. A visszaemlékezések tanúsága szerint a népes művészsereghez tartozott Kelemen Emil, Mattioni Eszter, Patkó Károly, Novotny E. Róbert, Czumpf Imre és Fonó Lajos. Szinte valamennyien festettek Zugligeten, de érthető okokból a házigazda, AbaNovák Vilmos életművében találjuk a legtöbb itt született alkotást. Négy esztendeig éltek ebben a házban, mígnem az évtized vége felé egy komfortosabb, Margit körúti lakásba nem költöztek. Végigtekintve az Zugligeten született alkotásokon, nyugodt szívvel megállapíthatjuk: aranykor volt ez a közel négy év, amelyet az első nagy sikerek, a megnyert díjak és elismerő vásárlások is bearanyoztak.”

A pest-budai polgárság a 18. század végétől járt kirándulni ünnepnapokon és vasárnaponként a Hegyvidékre. A rövid kirándulások lóvasúttal elérhetővé tett célállomása rendszerint Zugliget egyik-másik vendéglője volt. Nemcsak a kikapcsolódásra vágyók, hanem a zöldövezetbe kívánkozó kiköltözők is rátaláltak a festői vidékre. A szaporodó villáknál a 19. század közepén jött divatba az úgynevezett svájci stílus, azaz a favázas, lombfűrészelt díszítésű, gyakran fatornáccal vagy -oromzattal ellátott épületek. Ilyen svájci faszerkezet díszítette a környék több épületét az Istenszeme vendégfogadótól (Kochmeister-villa) kezdve a Széher-villán át a Lóvasút nemrég felújított végállomásáig. Az Aba-Novák-festményen szereplő épület feltehetően az egyik hegyvidéki faoromzatos épületet ábrázolja.