For sale Konstantin, Frida - Library at the Castle of Strazky (The Green Set, Paraffine Lamp), 1910s 's painting

Starting page
>>
Konstantin, Frida
>>
Library at the Castle of Strazky (The Green Set, Paraffine Lamp), 1910s

Konstantin, Frida (1884 - 1918)

For this work of art, we provide certificate of origin!

Do you have a Konstantin, Frida painting?

Please request free evaluation, even for a complete heritage. We would be happy to purchase your artwork similar to this, or sell it at an auction or provide it for sale at our web gallery.

Ask for free valuation

How does the webshop operate?

Details

65 × 84 cm
Oil on canvas
Signed lower left: Konstantin F.

10 455 000 Ft
26 609 EUR / 28 581 USD / 26 055 CHF

i Add to cart

Are you interested in this work of art?

- Call us:

Show Phone number

- or:

Write to us

Themes: Castle

Subject : Life

Provenance: Earlier in the collection of Gundel family

Exhibited: Konstantin Frida művészi hagyatékának kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1922 (A nagyőri könyvtárban címmel kat. 137)

Biggest Hungarian painting collection
More than 100.000 Hungarian works of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

Study

Irodalom

Konstantin Frida művészi hagyatékának kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1922.

Nagybánya művészete. Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. A katalógus koncepciója: Csorba Géza – Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1996.

Mednyánszky. Szerk.: Markója Csilla, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003.

Katarína Benová: Czóbel Margit bárónő élete és művészete. Enigma, 83. szám, 2015, 128–148.

Konstantin Frida a német nyelvterületen elért sikerei mellett aktív alkotóként vett részt a hazai művészeti életben is. Az 1908-as KÉVE-kiállításon bemutatott műveire felfigyelt a patinás észak-magyarországi Czóbel család. Az ősi szepességi nagybirtokos família körében a 19. század végén olyan művészek születettek, mint a költőnő Czóbel Minka, a sógorságban álló Mednyánszky László báró vagy Justh Zsigmond író. A jó házból való Konstantin Fridát Czóbel István felfogadta rajztanárnak lányai, Margit és Mariann mellé. (Mindkét bárónő kevéssé ismert női festővé vált; a családdal semmiféle rokonságban nem állt a pesti polgárcsaládból származó Czóbel Béla.) Konstantin Frida az év nagy részét a nagyőri kastélyban töltötte. „Úgy örülök, mint egy légy mikor süt a nap és a mező, a lég és a felhők színaranyból vannak. Hatkor kelek és sietek ki festeni egy idegen, fehér Bundással, aki követ amint megyek a kék hegyek felé” – írta erről a boldog időszakról. A nagybányai posztimpresszionizmus szellemisége által megérintett plein air festményei ezt a felvidéki tájat örökítették meg.

Justh Zsigmond regényeiben – mint azt Gosztonyi Ferenc kimutatta a Mednyánszky-monográfiában – pontos képét adta az ősi felvidéki nemesi családok világának. Annak az eltűnőfélben lévő miliőnek, ahol az egymással házasodó ősi famíliák utolsó nemzedékei már a művészetre adták fejüket. Ennek az arisztokratikus körnek az egyik legősibb sasfészke volt a nagyőri kastély (ma: Strážky, Szlovákia). A késő reneszánsz várkastélyt egy gótikus vár és egy templomos kolostor romjain emelték a 16–17. században. A Czóbel család birtokában álló vadregényes épületben sokszor megfordult Mednyánszky László, de itt tanítóskodott Konstantin Frida is. (Többször találkoztak; a fiatal művésznő az öreg szakállas Leonardóhoz hasonlította a bölcs öreg piktort.) A most vizsgált festményen a kastély egyik helyisége, a könyvtárszoba jelenik meg. Egész egyedi módon találkozik egymással a múlt és a jövő, a falakon körben az ősök portréi sorakoznak, az előtérben modern kárpitozott fotelekben ülnek Czóbelék. A meglepő kompozíción merész modern beállításban, a nézőnek háttal fordított karosszékekben, a villanylámpa sárga fényében olvasgatnak a családtagok. Az rég elsüllyedt világról tanúskodó festmény a Gundel család tulajdonában vészelte át az elmúlt évszázadot.

A fiatalon a spanyolnátha áldozatává váló tehetséges festőnő 1922-es posztumusz kiállításának katalógusában Lyka Károly külön megemlékezett a most vizsgált festményről: „Legkedvesebb fészke mégis Nagy Eőr [Nagyőr] volt, ódon kastélyával, amelynek boltíves termeiben misztikus legendák árnyai jártak, hatalmas könyvtárában meghitt barátai ültek lámpafénynél felolvasásokat hallgatva, a falakról pedig ősök képei tekintgettek le komoly méltósággal. Ide éveken át vissza-visszatért s vázlatai és képei tanúságot tesznek róla, mi kötötte le figyelmét. Ezek a képek nagyon közvetlenek s mutatják a könyvtárban való csöndes együttlétet, mutatják a kastély udvarának fehér árkádsorát, amelynek ívei alól kiérezzük a nagy csöndet, a középkori vaskutat, a bástyaszerű pártakoszorús kastélyszegletet, parkját, apró és nagy állatait, a környező erdőt, a távoli hegyek hívogató kékjét s azt a gazdag szőnyeget, amelyet a búzaföld meg burgonyaföld vet a hullámos talajra. Minden zug, a tág vedúta minden látóhatára ismerős, bizalmas volt neki, ő tehát tétovázás nélkül, kurtán, egyenesen vitte vászonra. Széles és nekilendült ecsetvonásaiból kiolvashatjuk úgy a festés vallásos örömét, mint azt, hogy nem a turista futólagos tekintetével nézi, hogy nem uj a látvány, ami előtte felmerült.”