Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Konstantin Frida (1884 - 1918)

A nagyőri kastély könyvtárszobája (A zöld garnitúra, pertóleum lámpa), 1910-es évek

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Konstantin Frida képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

65 × 84 cm
Olaj, vászon
Jelezve balra lent: Konstantin F.

10 455 000 Ft  
26 600 EUR / 28 345 USD / 25 876 CHF

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Témák:  kastély női festő könyvtár szalon Nagyőr

Kategória:  Életkép

Proveniencia: Egykor a Gundel család tulajdonában

Kiállítva: Konstantin Frida művészi hagyatékának kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1922 (A nagyőri könyvtárban címmel kat. 137)

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Konstantin Frida művészi hagyatékának kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1922.

Nagybánya művészete. Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. A katalógus koncepciója: Csorba Géza – Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1996.

Mednyánszky. Szerk.: Markója Csilla, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003.

Katarína Benová: Czóbel Margit bárónő élete és művészete. Enigma, 83. szám, 2015, 128–148.

Konstantin Frida a német nyelvterületen elért sikerei mellett aktív alkotóként vett részt a hazai művészeti életben is. Az 1908-as KÉVE-kiállításon bemutatott műveire felfigyelt a patinás észak-magyarországi Czóbel család. Az ősi szepességi nagybirtokos família körében a 19. század végén olyan művészek születettek, mint a költőnő Czóbel Minka, a sógorságban álló Mednyánszky László báró vagy Justh Zsigmond író. A jó házból való Konstantin Fridát Czóbel István felfogadta rajztanárnak lányai, Margit és Mariann mellé. (Mindkét bárónő kevéssé ismert női festővé vált; a családdal semmiféle rokonságban nem állt a pesti polgárcsaládból származó Czóbel Béla.) Konstantin Frida az év nagy részét a nagyőri kastélyban töltötte. „Úgy örülök, mint egy légy mikor süt a nap és a mező, a lég és a felhők színaranyból vannak. Hatkor kelek és sietek ki festeni egy idegen, fehér Bundással, aki követ amint megyek a kék hegyek felé” – írta erről a boldog időszakról. A nagybányai posztimpresszionizmus szellemisége által megérintett plein air festményei ezt a felvidéki tájat örökítették meg.

Justh Zsigmond regényeiben – mint azt Gosztonyi Ferenc kimutatta a Mednyánszky-monográfiában – pontos képét adta az ősi felvidéki nemesi családok világának. Annak az eltűnőfélben lévő miliőnek, ahol az egymással házasodó ősi famíliák utolsó nemzedékei már a művészetre adták fejüket. Ennek az arisztokratikus körnek az egyik legősibb sasfészke volt a nagyőri kastély (ma: Strážky, Szlovákia). A késő reneszánsz várkastélyt egy gótikus vár és egy templomos kolostor romjain emelték a 16–17. században. A Czóbel család birtokában álló vadregényes épületben sokszor megfordult Mednyánszky László, de itt tanítóskodott Konstantin Frida is. (Többször találkoztak; a fiatal művésznő az öreg szakállas Leonardóhoz hasonlította a bölcs öreg piktort.) A most vizsgált festményen a kastély egyik helyisége, a könyvtárszoba jelenik meg. Egész egyedi módon találkozik egymással a múlt és a jövő, a falakon körben az ősök portréi sorakoznak, az előtérben modern kárpitozott fotelekben ülnek Czóbelék. A meglepő kompozíción merész modern beállításban, a nézőnek háttal fordított karosszékekben, a villanylámpa sárga fényében olvasgatnak a családtagok. Az rég elsüllyedt világról tanúskodó festmény a Gundel család tulajdonában vészelte át az elmúlt évszázadot.  

A fiatalon a spanyolnátha áldozatává váló tehetséges festőnő 1922-es posztumusz kiállításának katalógusában Lyka Károly külön megemlékezett a most vizsgált festményről: „Legkedvesebb fészke mégis Nagy Eőr [Nagyőr] volt, ódon kastélyával, amelynek boltíves termeiben misztikus legendák árnyai jártak, hatalmas könyvtárában meghitt barátai ültek lámpafénynél felolvasásokat hallgatva, a falakról pedig ősök képei tekintgettek le komoly méltósággal. Ide éveken át vissza-visszatért s vázlatai és képei tanúságot tesznek róla, mi kötötte le figyelmét. Ezek a képek nagyon közvetlenek s mutatják a könyvtárban való csöndes együttlétet, mutatják a kastély udvarának fehér árkádsorát, amelynek ívei alól kiérezzük a nagy csöndet, a középkori vaskutat, a bástyaszerű pártakoszorús kastélyszegletet, parkját, apró és nagy állatait, a környező erdőt, a távoli hegyek hívogató kékjét s azt a gazdag szőnyeget, amelyet a búzaföld meg burgonyaföld vet a hullámos talajra. Minden zug, a tág vedúta minden látóhatára ismerős, bizalmas volt neki, ő tehát tétovázás nélkül, kurtán, egyenesen vitte vászonra. Széles és nekilendült ecsetvonásaiból kiolvashatjuk úgy a festés vallásos örömét, mint azt, hogy nem a turista futólagos tekintetével nézi, hogy nem uj a látvány, ami előtte felmerült.”

Konstantin Frida további alkotásai ajándék ötlet kategóriában

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!