Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Szobotka Imre (1890 - 1961)

Kubista táj

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Szobotka Imre képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

21,5x28 cm
Olaj, papír
Jelezve jobbra lent: Szobotka I., Jelezve balra lent: Szobotka I.

5 124 000 Ft  
13 311 EUR / 14 549 USD / 13 281 CHF

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Témák:  Tájkép Magyar Avantgárd kubista

Kategória:  Tájkép

Proveniencia: Egykor Keresztes László gyűjteményében

Reprodukálva: Mednyánszkytól Barcsayig. Modern művészet a Keresztes gyűjteményben. Szerk.: Kolozsváry Marianna, dr. Keresztes László kiadása, Budapest, 2010. 76 o.

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Hevesy Iván: Szobotka Imre képei. Nyugat, 1921/12., 959–961.

Guillaume Apollinaire: Tanulmányok. Fordította: Réz Pál, Európa, Budapest, 1973

Mednyánszkytól Barcsayig. Modern művészet a Keresztes-gyűjteményben. Szerk.: Kolozsváry Marianna, dr. Keresztes László kiadása, Budapest, 2010

Barki Gergely: Lost and Found. Az elveszett magyar kubizmus. Artmagazin, 2015/6., 12–21.

Barki Gergely: Wanted / Los & Found. À la recherche du cubisme hongrois perdu. Párizsi Magyar Intézet, Párizs, 2021

 

Programszerű kubizmus

„Ideje, hogy uraivá legyünk a természetnek” – kezdte A kubista festők című 1913-as költői védőbeszédét Guillaume Apollinaire. Szobotka Imre ízig-vérig kubista kompozíciója kristályformákra töri a természeti látványt, a fák lombjait, a lankás domboldalakat, a völgyben megbúvó házakat, a távoli hegyeket és az ég kékjét. És mindehhez társul a 20. századi látkép rekvizituma, a távvezeték, amely a villamosítás modern tájformáló erejével szabdalja mértani mezőkre az idilli panorámát. Szobotka olyasfajta geometriával rokon, tisztaságra törekvő, új művészeti nyelven beszél, amilyennel Apollinaire jellemezte a fiatal párizsi festők kubista képeit: „a mértani alak a rajz lényege. A mértan – a térnek, a tér arányainak és kapcsolatainak tudománya – mindig is a festészet alapvető szabálya volt.” A vizsgált mű egy olyan papírlapra készült, amelynek hátoldalára a pályakezdő Szobotka, a díszítő festő (aláírása alatt: „disz. festő”) tussal rajzolt mértani tanulmányokat, hiszen a geometriai tudás tényleg fontos részét alkotta a művészek képzésének. De a kubizmus esztétikai forradalma alakította át ezt a tudományt az euklideszi téren túli víziókat letapogató festői vízióvá.

Kubisták között Párizsban

A magyar kubistáknak nevezhető társaság legeredetibb tagja kétségkívül Szobotka Imre volt. Mikor 1911-ben barátjához, Csáky Józsefhez Párizsba érkezett, meglepetten szembesült a Salon des Independants-en kiállító kubisták alkotásaival. Ez a tárlat volt az első alkalom, hogy az új stílus mellett elkötelezett művészek csoportot alkotva, önálló iskolaként jelentkezhettek a közönség előtt. Archipenko, Duchamp, Léger, Metzinger és társai hatalmas felháborodást váltottak ki a francia művészeti közéletben. Szobotka, bár ekkor még távolságtartóan figyelte a csoport munkáját, egyértelműen felismerte jelentőségüket. 1911 végén rövid időre hazalátogatott, de néhány hónap elteltével visszatért a francia fővárosba. Ekkor vált végérvényesen az új festészet hívévé, ahogy saját szavaival megfogalmazta: „visszavonhatatlanul a kubista tanulmányokba merültem.” Egy évvel később a modern szellemiségű La Palette iskola tárlatán számos műve szerepelt, majd 1913 tavaszán már ki is állított a Salon des Indépendants kubista termében. Apollinaire recenziójában külön megjegyezte, hogy Szobotka milyen intelligens erőfeszítéseket tesz arra, hogy kiszabaduljon az irányzat iskolás formakészletétől.

Magyar kubizmus

A Magyar Nemzeti Galériában zajlik egy nagy szabású kubista kiállítás előkészítése. Az az izgalom, amely a 2000-es évek közepén a fauve képeket vette körbe és végül elvezetett a 2006-os Magyar Vadak forradalmi bemutatójához, az most a kubizmus környékén tapintható ki. A kutatás nyomán már most sokkal többet tudunk az izmus magyar gyümölcseiről. Barki Gergelynek köszönhetően tavaly a párizsi Magyar Intézetben mutatkozott be a magyar kubizmus egy kisebb kiállítás keretei között À la recherche du cubisme hongrois perdu címmel. A tárlat egyik főszereplője természetesen Szobotka Imre volt (olyan kevéssé ismert nevek mellett, mint Bánszky Sándor vagy Bossányi Ervin), akinek kubista korszakának különös zamatú remekei – köztük a most vizsgált tájkép – folyamatosan bukkannak elő az elmúlt évtizedben. Egyre jobban értjük, miért írta róla Hevesy Iván a Nyugat hasábjain bő száz évvel ezelőtt: „Szobotka Imre az egyetlen magyar festő, aki fejlődése során egész az absztrakt, programszerű kubizmusig is eljutott, hogy abból kiindulva kísérelje meg új út keresését.”

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.