Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Bernáth Aurél (1895 - 1982)

Mattioni Eszter portréja kedvenc kutyájával, 1943

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Bernáth Aurél képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

74 × 100 cm
Pasztell, papír
Jelezve jobbra lent: BA

7 995 000 Ft  
20 237 EUR / 21 545 USD / 19 574 CHF

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse
  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Az Ernst Múzeum kiállításai. Hollós-Mattioni Eszter festményei és hímes kövei, Hrabéczy Ernő festményei, Révész István festményei, Ripszám Henrik festményei, Pólya Iván hímes kövei. Ernst Múzeum, Budapest, 1938.

Pataky Dénes: Bernáth Aurél. Corvina, Budapest, 1972.

Dr. Kiss Ákos: Mattioni Eszter művészete. Szekszárdi Városi Tanács, Szekszárd, 1972.

Zsolnay László: Fényes Adolf, Aba-Novák és a többiek. A Szolnoki Művésztelepről. Ezredvég, 2001/8–9., 71–79.

Végvári Lajos: Szőnyi István. Bernáth Aurél. Well-PRess, Miskolc, 2003.

Rum Attila: Bernáth Aurél. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2009.

Gréczi Emőke: A hímeskő női mestere. Mattioni Eszter művészete. Artmagazin, 2017/8., 70–77.

 

„Nem a kép tárgya a fontos – vallotta Bernáth Aurél –, hanem a szellemi valóság, amely általa testet öltött.” Az avantgárd forrongásán túljutó Bernáth látványfestészetének kulcsszereplőjévé vált a pasztell színköltészete. A kréta különös érzékenységével tudta csak előadni a lelkében lakozó romantikus táji víziókat, de ez a – két világháború között újra felfedezett – technika segítette a portréábrázolásban is. A most vizsgált alkotáson Mattioni Eszter művésznő látható, amint térdeit felhúzva egy csíkos kanapén ül. Bernáth ugyanolyan kolorista érzékenységgel társította egymással a színeket, ahogy Rippl-Rónai rendezte össze a szürkék és felvillanó lilák delikát párosát. Az elgondolkodva ülő nő papucsán és a kereveten mellédobott könyvek címlapján megvillannak a rózsaszín és narancs foltok. Bal oldalon pedig egy karosszékben feltűnik a magyar festészet történetének egyik leghíresebb dobermannja, Mattioniék hűséges házi kedvence, amelyet Aba-Novák Vilmostól kaptak kiskutya korában.

A velázquezes színvilágú pasztellfestmény modellje, Mattioni Eszter fiatal művészként együtt dolgozott az 1920-as évek meghatározó neoklasszicizmusát képviselő Szőnyi-kör tagjaival. 1927-ben az Aba-Novák körül verbuválódott igali művésztársaságban is felbukkant (a festő haláláig jó barátja marad, még a portrén is szereplő dobermannját is megfestette), aztán a szolnoki és a régi Szentendrei Művésztelepen dolgozott. Az 1930-as évekre kiforrott piktúráját a folklorisztikus témák, a síkszerű látásmód, a hieratikus beállítás és a monumentális érzékenység jellemezte – gyöngéd álomszerűséggel átitatva. A festőnők korabeli gazdag mezőnyéből a kortársak Mattionit egyértelműen a legjobb férfikollégák közé sorolták: „komoly festőmunkát végez, amit férfiak is megirigyelhetnének” – írta róla Petrovics Elek. Számos díjat nyert itthon, 1937-ben a párizsi Jeu de Paume múzeumban képviselte nagy sikerrel a magyarokat egy nemzetközi nőművészeti bemutatón (a Musée du Luxembourg is vásárolt műveiből), majd kifejlesztett egy új táblaképtechnikát, a „hímeskőnek” nevezett eljárást.

Mikor Bernáth megfestette portréját, Mattioni – a korabeli művészeti élet közkedvelt figurájaként – megrendelésekkel elhalmozott, ünnepelt, befutott alkotónak számított. Bernáthtal való mély kapcsolatáról árulkodik, hogy Mattioni családja részben Bernáthék érdligeti házában vészelte át az ostrom nehéz időszakát. Együtt vettek részt a zsidó származású művészbarátok mentésében is. A portré feltehetően Szolnokon született, hiszen, ahogy Zsolnay László írta a művésztelep történetét feldolgozó tanulmányában, mindketten törzstagoknak számítottak ezekben az esztendőkben: „Bernáth Aurél 1940 és 1943 között tartózkodott Szolnokon, ahová az általa vezetett szabadiskola növendékeit is lehozta. Mellette még törzstagként kapcsolódott a telephez a két világháború közötti magyar képzőművészet élvonalába tartozó Gáborjáni Szabó Kálmán, Basilides Barna és Mattioni Eszter.” A lírai hangulatú, költői pasztellportré nemcsak színköltészeti remeklés, de egy mély művészbarátság foglalata is egyben.

 

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!