Bernáth Aurél 1895 - 1982
Pályájának kezdete Nagybányához kötődik, ahol Thorma János és Réti István voltak a mesterei. 1921-től Bécsben, 1923 és 1926 között Berlinben élt. Külföldi tartózkodására az avantgárd művészettel való rokon gondolkodás nyomta rá a bélyegét. Bécsben alkotta meg a már Magyarországon 1920-ban elkezdett híres "Graphik"-mappáját, melynek ihletésében valószínűleg egyik művészbarátjának, az expresszionista Schadl Jánosnak is szerepe volt. Berlinben a Der Sturmmal került kapcsolatba, melynek galériájában 1922-ben és 1924-ben kiállított. A bécsi és berlini években alakította ki erősen absztraháló stílusát, melyre a romantikus expresszionizmus, a kubisztikus térformálás és a primitív művészet leegyszerűsítő formaképzése egyaránt jellemző volt.
Hazatelepedése után újra felszínre törtek festészetében a mélyen gyökerező nagybányai tradíciók, hogy ettől kezdve ismét a látványhoz, mint elsődleges művészi kiindulóponthoz igazodjék. Meditatív és fanyar lírával átszőtt piktúrájában költői sugallatú tájképek, megdöbbentő erejű portrék születtek, önkéntelenül is igazolva ezzel a posztnagybányai festészet belső átélésen alapuló természetszeretetét, emberi elmélyülését és a valóság átszellemítésének képességét.
Az ötvenes években sokalakos falképeket is festett. Tanári munkássága, melyet csaknem négy évtizeden keresztül folytatott a Képzőművészeti Főiskolán, éppoly jelentékeny volt, mint művészeti írói tevékenysége, melynek szépirodalmi értékű önéletrajzi trilógiája is része.
Önnek is van Bernáth Aurél képe?
Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy online értékesítjük.
