For sale Szobotka, Imre - Cubistic Landscape 's painting

Starting page
>>
Szobotka, Imre
>>
Cubistic Landscape

Szobotka, Imre (1890 - 1961)

For this work of art, we provide certificate of origin!

Do you have a Szobotka, Imre painting?

Please request free evaluation, even for a complete heritage. We would be happy to purchase your artwork similar to this, or sell it at an auction or provide it for sale at our web gallery.

Ask for free valuation

How does the webshop operate?

Details

21,5x28 cm
Oil on paper
Signed lower right: Szobotka I., Signed lower left: Szobotka I.

5 124 000 Ft
13 041 EUR / 14 008 USD / 12 769 CHF

i Add to cart

Are you interested in this work of art?

- Call us:

Show Phone number

- or:

Write to us

Themes: Landscape Hungarian Avantgarde

Subject : Landscape

Provenance: Earlier in the collection of dr. László Keresztes.

Reproduced: Mednyánszkytól Barcsayig. Modern művészet a Keresztes gyűjteményben. Szerk.: Kolozsváry Marianna, dr. Keresztes László kiadása, Budapest, 2010. 76 o.

Biggest Hungarian painting collection
More than 100.000 Hungarian works of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

Study

Irodalom

Hevesy Iván: Szobotka Imre képei. Nyugat, 1921/12., 959–961.

Guillaume Apollinaire: Tanulmányok. Fordította: Réz Pál, Európa, Budapest, 1973

Mednyánszkytól Barcsayig. Modern művészet a Keresztes-gyűjteményben. Szerk.: Kolozsváry Marianna, dr. Keresztes László kiadása, Budapest, 2010

Barki Gergely: Lost and Found. Az elveszett magyar kubizmus. Artmagazin, 2015/6., 12–21.

Barki Gergely: Wanted / Los & Found. À la recherche du cubisme hongrois perdu. Párizsi Magyar Intézet, Párizs, 2021

Programszerű kubizmus

„Ideje, hogy uraivá legyünk a természetnek” – kezdte A kubista festők című 1913-as költői védőbeszédét Guillaume Apollinaire. Szobotka Imre ízig-vérig kubista kompozíciója kristályformákra töri a természeti látványt, a fák lombjait, a lankás domboldalakat, a völgyben megbúvó házakat, a távoli hegyeket és az ég kékjét. És mindehhez társul a 20. századi látkép rekvizituma, a távvezeték, amely a villamosítás modern tájformáló erejével szabdalja mértani mezőkre az idilli panorámát. Szobotka olyasfajta geometriával rokon, tisztaságra törekvő, új művészeti nyelven beszél, amilyennel Apollinaire jellemezte a fiatal párizsi festők kubista képeit: „a mértani alak a rajz lényege. A mértan – a térnek, a tér arányainak és kapcsolatainak tudománya – mindig is a festészet alapvető szabálya volt.” A vizsgált mű egy olyan papírlapra készült, amelynek hátoldalára a pályakezdő Szobotka, a díszítő festő (aláírása alatt: „disz. festő”) tussal rajzolt mértani tanulmányokat, hiszen a geometriai tudás tényleg fontos részét alkotta a művészek képzésének. De a kubizmus esztétikai forradalma alakította át ezt a tudományt az euklideszi téren túli víziókat letapogató festői vízióvá.

Kubisták között Párizsban

A magyar kubistáknak nevezhető társaság legeredetibb tagja kétségkívül Szobotka Imre volt. Mikor 1911-ben barátjához, Csáky Józsefhez Párizsba érkezett, meglepetten szembesült a Salon des Independants-en kiállító kubisták alkotásaival. Ez a tárlat volt az első alkalom, hogy az új stílus mellett elkötelezett művészek csoportot alkotva, önálló iskolaként jelentkezhettek a közönség előtt. Archipenko, Duchamp, Léger, Metzinger és társai hatalmas felháborodást váltottak ki a francia művészeti közéletben. Szobotka, bár ekkor még távolságtartóan figyelte a csoport munkáját, egyértelműen felismerte jelentőségüket. 1911 végén rövid időre hazalátogatott, de néhány hónap elteltével visszatért a francia fővárosba. Ekkor vált végérvényesen az új festészet hívévé, ahogy saját szavaival megfogalmazta: „visszavonhatatlanul a kubista tanulmányokba merültem.” Egy évvel később a modern szellemiségű La Palette iskola tárlatán számos műve szerepelt, majd 1913 tavaszán már ki is állított a Salon des Indépendants kubista termében. Apollinaire recenziójában külön megjegyezte, hogy Szobotka milyen intelligens erőfeszítéseket tesz arra, hogy kiszabaduljon az irányzat iskolás formakészletétől.

Magyar kubizmus

A Magyar Nemzeti Galériában zajlik egy nagy szabású kubista kiállítás előkészítése. Az az izgalom, amely a 2000-es évek közepén a fauve képeket vette körbe és végül elvezetett a 2006-os Magyar Vadak forradalmi bemutatójához, az most a kubizmus környékén tapintható ki. A kutatás nyomán már most sokkal többet tudunk az izmus magyar gyümölcseiről. Barki Gergelynek köszönhetően tavaly a párizsi Magyar Intézetben mutatkozott be a magyar kubizmus egy kisebb kiállítás keretei között À la recherche du cubisme hongrois perdu címmel. A tárlat egyik főszereplője természetesen Szobotka Imre volt (olyan kevéssé ismert nevek mellett, mint Bánszky Sándor vagy Bossányi Ervin), akinek kubista korszakának különös zamatú remekei – köztük a most vizsgált tájkép – folyamatosan bukkannak elő az elmúlt évtizedben. Egyre jobban értjük, miért írta róla Hevesy Iván a Nyugat hasábjain bő száz évvel ezelőtt: „Szobotka Imre az egyetlen magyar festő, aki fejlődése során egész az absztrakt, programszerű kubizmusig is eljutott, hogy abból kiindulva kísérelje meg új út keresését.”