Eladó Hámor Ilona - Lány tükörrel, 1930 festménye

Címlap
>>
Hámor Ilona
>>
Lány tükörrel, 1930

Hámor Ilona (1904 - ?)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Hámor Ilona képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

105 x 90 cm
olaj, vászon
jelezve balra lent: Hámor Ilona 1930

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: lány Női akt tükör fiatal lány fésülködés

Kategória: Női Festők Emberábrázolás Életkép

Kiállítva:Alkotó művésznők, Nemzeti Szalon, 1931.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

SZŐKE-BARNA

Zöldre festett fa tornác előtt rózsaszín párnán ül egy leomló szőke hajú meztelen nőalak. Kezében tükröt tart, haját pettyesruhás-kötényes cselédlány igazgatja. A fésülködő páros előtt már-már növényhatározóba illő pontossággal megrajzolt mályvavirág (a keresztény ikonográfiában Mária-jelkép). Dekoratívan kiterített síkok, kecses ívben megmozgatott hátsó figura és didergetően naiv, gyermeki szőkeség: nem klasszikus férfimesterek által kicsiszolt akt tökély, hanem lélegző, ártatlan asszonyi lélek, pőrére vetkőztetve.

A kép festője a pesti művészeti köztudatba az 1930-as évek legelején berobbant Hámor Ilona. A festő neme máris érthetővé teszi a rajzos kellem és a hétköznapi báj jól eltalált elegyét. A szőke és barna leány közötti különbséggel hasonlóképpen – de szikh–magyar–zsidó származása miatt nagyobb téttel – játszott el az „indiai Frida Kahlo”, Amrita Sher-Gil ugyanebben az időben Zebegényben (Beszélgető lányok, 1932).

ALKOTÓ MŰVÉSZNŐK

Hámor Ilona az új tárgyilagosság és a klasszicizáló tendenciák két világháború közötti közös halmazában tevékenykedett. Az 1930 körül felélénkülő nőművészeti mozgalom egyik fiatal képviselőjeként lépett a pályára. A lassan, de biztosan elöregedő, 1909-ben alapított Magyar Képzőművésznők Egyesületével szemben született meg 1931-ben az Alkotó Művésznők Egyesülete Feszty Árpádné Jókai Róza elnökletével. Ennek a szervezetnek lett a tagja a friss tehetségnek kikiáltott, miskolci születésű Hámor Ilona. (Aki a későbbiekben férjhez ment, így már Szei(l)lerné, illetve Sz. Hámor Ilona formában nehezítette a lexikonírók gondját.) A hátoldali címke tanúsága szerint a kép az Alkotó Művésznők kiállításán szerepelt a Nemzeti Szalonban, ami minden bizonnyal a társaság 1931-es első fellépését jelöli.

A művészi pályát választó fiatal lányok többsége a korszakban középosztálybeli vagy akár nemesi származású volt. A házasodás és a gyerekszülés gyakran korán véget vetett karrierjüknek. A csak töredékesen ismert életrajzból kiderül, hogy Hámor Ilona más pályára sodródott át: az 1943-as Viharbrigád című film stáblistáján már gyártásvezetőként szerepelt. Alig ismerjük egy-két festményét, de azok alapján egyértelműen egy ligába játszott férfi kollégáival. Indokolatlan luxus a művészettörténet-írás részéről elkallódni hagyni az ilyesféle életműveket.

Joggal írja a Szombathelyi Képtár igazgatója, Gálig Zoltán a Hölgyek palettával című, 2008-as kiállítási katalógusban (Magyar Nemzeti Múzeum), hogy szégyen, ahogy az utókor bánik a női alkotókkal, miközben a két világháború közötti időszakban még más volt a helyzet, ahogy egy korabeli kritika írja a „rendes kiállítások mindegyike tarkázva van nőnemű művészekkel”.

Rieder Gábor