Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Rippl-Rónai József (1861 - 1927)

Kilátás a műteremből

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Rippl-Rónai József képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

71x98 cm
olaj, karton
Jelezve jobbra lent: Rónai

14 760 000 Ft  
37 676 EUR / 40 204 USD / 36 694 CHF

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Témák:  kilátás Műterem kilátás az ablakból

Kategória:  Tájkép

VÉDETT / NO EXPORT

Szerepelt a BÁV 30. aukciójan 1973. május, Proveniencia: egykor Dr. Bársony Jenő, majd Véghelyi Péter gyűjteményében

Kiállítva: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1923. október. (Feltehetően azonos: Kat. 85. Kilátás budai ablakomból a Citadellára), A Bizományi Áruház Vállalat 30. Művészeti képaukciójának kiállítása. MOM Művelődési Ház, Budapest, 1973. május. (Kat. 289. Kilátás a szobámból), A Bizományi Áruház Vállalat 84. Művészeti képaukciójának kiállítása. MOM Művelődési Ház, Budapest, 1991. május. (Kat. 261. Kilátás a szobából)

Reprodukálva: A Bizományi Áruház Vállalat 84. Művészeti képaukciójának katalógusa. Budapest, 1991.

 

 

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Bernáth Mária – Nagy Ildikó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998

Petrovics Elek: Rippl-Rónai. Athenaeum, Budapest (é. n.)

Rippl-Rónai József emlékezései. Beck Ö. Fülöp emlékezései. Sajtó alá rendezte: Farkas Zoltán, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1957

 

Minél kevesebbel minél többet

„Less is more.” A kevesebb több. A modernista építészet világsztárja, Ludwig Mies van der Rohe közvetítésével vált ebből a mondatból a második világháború utáni minimalizmus szlogenje. A bauhausos modernség a századforduló világában gyökerezik, amikor a túlzott dekorációs burjánzás helyett a letisztult egyszerűség igénye először öntött formát. Csak a legkifinomultabb művészek sejtették meg ennek jelentőségét, köztük a legjobb párizsi körökben pallérozódó Rippl-Rónai József, aki így írt Emlékezéseiben: „Ez az egyszerűségkeresés, melyet életmódomnak is fő principiumává tettem, a magja az én festési faktúrámnak. Minél kevesebbel minél többet, sokat kifejezni, ez ma is a művészi mottóm. Úgy érzem, ez szokott is sikerülni, de érzem azt is minden alkalommal, hogy – festvén – egy-egy kis revolúció megy végre bensőmben. Mintha mindent újból és mindig újból kellene megtanulnom. Mindig egy új világ, egy új szenzáció előtt érzem magam.”

Redukció és minimalizmus

A kukoricás korszak fauvosan tarka Rippl-Rónaijában is benne rejlik a redukcióra való hajlam. „Rippl-Rónai festő volt – írta róla nagy életmű-katalógusában Keserü Katalin –, de amikor képet alkotott, nem tett különbséget festmény, rajz vagy grafika között. A kép megtalálásához az első lépést mégis a festészetben tette meg, s ez a redukció volt. Ez azután lehetővé tette a hagyományos, festői képalkotó elemek mellett mások megjelenését is műveiben.” A most vizsgált festményen is ez a redukciós minimalizmus érvényesül, mint egy Váli Dezső-féle műteremrészleten vagy egy Morandi-féle csendéleten. Rippl-Rónai a gellérthegyi műterem ablakából veszi szemügyre a téli világot: a téli monokrómiát a művészkarton nyers felületére felrótt barna olajkontúrokkal és a lavírozott szürke tónusokkal teszi élővé. A kerítés vonalerdeje mögött sétáló figurák, a levelüket vesztett fák és az épületek tömbje mind a monokróm esztétikai nagyszerűségével jelenítik meg a redukált látványt.

Kelenhegyi úti műteremben

A festmény – félig takarásban – megjelenik a Pesti Napló képes mellékletének 1927-es decemberi fotóján. Az idős Rippl-Rónai kis széken üldögél Kelenhegyi úti műtermében (Herman Lipótné társaságában). A mű épp ezen a helyszínen született, hiszen jól beazonosíthatók az ablakból elénk táruló részletek. Az előteret a Kosztolányi Kann Gyula által tervezett hatalmas műteremház szecessziósan hullámzó, oszlopokkal tagolt kerítése tölti ki. Mögötte az éles jobb kanyart vevő Kelenhegyi út az azt szegélyező házakkal. Kivehető a Bayer-villa hegyes saroktornya, jobbra felül pedig a Citadella széles várfala. (A pettyezett fa helyén magasodik jelenleg a frissen felállított zászlórúd.) Rippl-Rónai Párizsból való hazatelepülése után, 1908-tól bérelt atelier-t a város legszebb pontján, a Ménesi út magasságában a Gellérthegyen, a híres műteremházban. Kaposvári villája mellett ez volt második otthona haláláig. Több alkalommal megörökítette a téli Gellérthegy látványát az ablakból (a nyarakat rendszerint Kaposváron vagy a Balatonon töltötte). Az innen készített kései pasztellek közül (például Kelenhegyi út télen, 1924, BTM) messze kiemelkedik a most vizsgált, kapitális méretű olajkompozíció.

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!