
logo
  • +36 1 269 3148
  • gallery@kieselbach.hu
  • 0
  • Belépés / Regisztráció
  • Hivatalos fordítások

    • Magyar
    • Angol

    Google fordító

Festmények

Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

  • Belépés / Regisztráció
  • Nyelv kiválasztása
    • Magyar
    • Angol
  • Aukció
  • Webshop
  • Művészek, Alkotások
  • Kiállítások
  • Könyvek
  • Hírek
  • Rólunk
  • Online licit
  • Művészek szerint

  • Stílusok szerint

  • Kategória szerint

  • Összes alkotás

  • Művészek ABC
  • Webshop Stílusok
  • Kategóriák

  • Műgyüjtők
  • WANTED!
  • Enteriőr

  • Emberábrázolás

  • Megvásárolható Sz...

  • Arckép

  • Csendélet

  • Erotika (18+)

További kategóriák

  • Szobor

  • II. világháború u...

  • Impresszionizmus

  • Szürrealizmus

  • Absztrakt művészet

  • Art deco

További stílusok

  • Bene Géza

  • Gábor Móric

  • Zichy Mihály

  • Moholy-Nagy László

  • Heintz Henrik

További művészek

További Fotográfusok

  • Genthon István

  • Sas Ede

  • Pintér Sándor

  • Glück Frigyes

  • Fekete János

  • Kováts István

További műgyűjtők

  • Könyvek
  • Megvásárolható
  • Youhu

  • A valóság szerelmese -...

  • SCHEIBER

  • IDŐRŐL IDŐRE 1985

  • A MAGYAR FORRADALOM 1956 NAPLÓ

  • Gorka Géza életműve...

Összes könyv

  • Megtalált képek

  • Szőnyi István

  • Youhu

  • A valóság szerelmese -...

  • A TITKOS GYŰJTEMÉNY

  • ARANYKOROK ROMJAIN

*all_book*

  • Online licit
  • Aktuális aukciók
  • Műtárgy beadása
  • Korábbi aukciók

  • Hogyan vásárolhat nálunk?

77. tavaszi aukció

Időpont:

2025. május 28. 18:00 - 2025. május 28. 23:00

Helyszín:

Budapest Marriott Hotel

Aukció
részletei

Aukcióra keresünk

A Kieselbach Galéria megalakulásától kezdve a magyarországi aukciós piac meghatározó szereplője.

Műtárgy beadása

  • 76. aukció

     
  • 75. Őszi aukció

     
  • 74. Tavaszi aukció

     
  • 73. Téli aukció

     
  • Aukció
    részletei

  • Korábbi kiállítások
  • Megtalált képek -...

     
  • Mengyán András: ...

     
  • Válogatott művek ...

     
  • Emlékezés Vera Mo...

     
  • Korábbi
    kiállítások

Festményértékbecslés

Galériánkban lehetősége van festményeinek ingyenes értékbecslésére. Több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakembereink árajánlatot adnak minden hozzánk eljuttatott...

Megvesszük!

Galériánk készpénzért is vásárol művészeti alkotásokat. Kérje ingyenes értékbecslésünket, hogy tisztában legyen a birtokában lévű művek értékével!

  • Utazás

     
  • Tudomány

     
  • Történelem-Kép

     
  • Facebook oldal

     
  • Kapcsolat

  • Sajtó

  • Szakértőink

  • Célunk

  • Társadalmi szerepvállalás

  • Címlap
  • >>
  • Rippl-Rónai József
  • >>
  • Kalitkás leány, Kalitkás nő I., 1892

Rippl-Rónai József (1861 - 1927)

Kalitkás leány, Kalitkás nő I., 1892

Rippl-Rónai József - Kalitkás leány, Kalitkás nő I., 1892 | 73. Téli aukció aukció / 41 tétel
  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

78,5 × 55,5 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Rónai

Proveniencia: Egykor Mayer Mór (1906), majd Bánóczi Dezső tulajdonában (1947, USA), később nyugat-európai magántulajdonban.

73. Téli aukció / 41. tétel (2023-12-17)
Kikiáltási ár: 180 000 000 Ft / 444 214 EUR
Becsérték: 240 000 000 Ft- 380 000 000 Ft
/ 592 285 EUR - 937 785 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

73. Téli aukció

Időpont:

2023. december 17. 18:00 - 23:00

  • Általános aukció feltételek

KIÁLLÍTVA:

Rippl-Rónai József kiállítása, Palais Galliera, Párizs (feltételezhetően), 1892.

Rippl-Rónai József impressziói (1890–1900), Royal Szálló, Budapest, 1900 (Kalitkás hölgy, kat. 91. vagy 92.).

Rippl-Rónai József kollektív kiállítása, Merkur-palota, Budapest, 1902 (A kalitkás lány [Tanulmány egy nagyobb képhez], kat. 306.).

Rippl-Rónai József műveinek aukciója, „Könyves Kálmán” Magyar Műkiadó Részvénytársaság kiállítási terme, Budapest, 1906 (Kalitkás lány, kat. 216.).

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

REPRODUKÁLVA:

Népszava, 2005. szeptember 20.

Magyar Nemzet, 2005. október 17.

Világgazdaság, 2005. november 25.

Magyar Hírlap, 2006. február 11.

Napi Gazdaság, 2006. február 20.

Rippl-Rónai 150’. 150 éve született Rippl-Rónai József. Szerk.: Horváth János, AGÓRA – Együd Árpád Kulturális Központ, Kaposvár, 2011, 26.

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Rippl-Rónai József képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést
  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Rippl Rónai József emlékezései. Nyugat, Budapest, 1911.

Lázár Béla: Rippl-Rónai József. Ernst Múzeum, Budapest, 1923.

(G): A főváros új művészeti szerzeményeinek kiállítása. Az Est, 1932. június 17.

Jajczay János: Képzőművészeti Szemle. Magyar Kultúra, 1932/2., 58–60.

Élő Tárlat az Operában. Képes Vasárnap, 1940/5., oldalszám nélkül.

Petrovics Elek: Rippl-Rónai. Athenaeum, Budapest, 1942.

Genthon István: Rippl-Rónai József. Corvina, Budapest, 1977.

Emlékérem-sorozat festőművészekről. Magyar Nemzet, 1977. április 27.

Keserü Katalin: Rippl-Rónai József. Corvina, Budapest, 1982.

Gellér Katalin: Rippl-Rónai József és a távol-keleti művészet. Művészet, 1987/11–12., 50–54.

Szabadi Judit: Így élt Rippl-Rónai József. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1990.

Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Bernáth Mária – Nagy Ildikó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998.

Bernáth Mária: Rippl-Rónai József. Szemimpex, Budapest, 1998.

Gellér Katalin: A szecessziós Rippl-Rónai József. Fókuszban az életmű egysége. Új Művészet, 1998/8., 4–10.

Szabadi Judit: Rippl-Rónai. Corvina, Budapest, 2000.

Neuillyben. Rippl-Rónai József és James Pitcairn-Knowles. Szerk.: Jeremy Howard – Keserü Katalin, Ernst Múzeum, Budapest, 2004.

A szépség története. Szerk.: Umberto Eco, Európa, Budapest, 2005.

Farkas Zsuzsa: Rippl-Rónai József. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

Martos Gábor: Kalitkákos nőkök. Népszava, 2006. október 14.

Rippl-Rónai 150’. 150 éve született Rippl-Rónai József. Szerk.: Horváth János, AGÓRA – Együd Árpád Kulturális Központ, Kaposvár, 2011.

Rippl-Rónai és Maillol. Egy művészbarátság története. Szerk.: Földi Eszter, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2014.

Martin Bailey: A separated pair: the story behind Van Gogh’s famed empty chairs. The Art Newspaper, 2020. november 20.

 

A Kalitkás nő nemcsak Rippl-Rónai párizsi korszakának egyik legfontosabb alkotása, hanem az életmű egyik kulcsdarabja, sőt a magyar modernizmus indulásának egyik legismertebb főműve. Ha van magyar Mona Lisa, akkor a sejtelmes mosolyú magyar ikon, a Kalitkás nő az. Az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. A legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szereplő festmény egykori párdarabja, az ihletett első változat, 1906-ban eltűnt a közönség szeme elől. Száz évvel később egy chicagói aukciósház kínálatában bukkant fel ismét, óriási szenzációt keltve. Rippl-Rónai legfontosabb kulcsművének, az ikonikus Kalitkás nőnek a művész szerelmét ábrázoló első, személyesebb variánsa most végre tényleg hazatér. Újra esély teremtődik rá, hogy nemzeti kincsként Magyarországon is maradjon.

Az ikonikus címlapkép

A Kalitkás nő több mint fél évszázada a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának egyik csúcsdarabja. Rippl-Rónai József elhivatott kutatója, Bernáth Mária 1998-as monográfiájában leszögezte: „Ez a halk szavúnak tűnő és egyben rafinált színvilágra épített kép Rippl-Rónai méltán legtöbbet reprodukált műve, és egyben a magyar festőművészet remeke.” A Párizsban született festményt a 20. század elején többször bemutatták Pesten is. Már 1903-ban kiállítási plakátra nyomták. Rippl-Rónai halála után a modern magyar művészet ikonikus főműveként tartották számon. Felkerült az első Rippl-Rónai-monográfia, Lázár Béla 1923-as műve címoldalára díszes könyvművészeti keretben.

Amikor kiállításra került, a műkritikusok és szakemberek szuperlatívuszokban fogalmaztak róla. Az Est például így írt egy 1932-es válogatott csoportos tárlatról: „mint az újabb magyar művészet egyik monumentális főműve magasult ki Rippl Rónai »Kalitkás nő«-je.” Jajczay János pedig így fogalmazott: „»Kalitkás nő«-je olyan chef d’oeuvre, amilyet még ez a hivatott művész is keveset festett.” 1940-ben az Operaházban megrendezett jótékonysági eseményen élőképként jelenítették meg az örök klasszikust (Philipp-Horváth Max Egonné alakításában). A Magyar Nemzeti Galériába került főművet a szocializmus évtizedeiben is ünnepelték: folyamatosan az állandó kiállításon várta a látogatókat. 1977-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet nyomott Rippl-Rónai tiszteletére, a Csíkszentmihályi Róbert által tervezett ezüstérme hátoldalára természetesen az ikonikus Kalitkás nő került. Ugyanebben az évben jelent meg a művészről Genthon István monográfiája, a festménnyel a címlapján. Szabadi Judit albumai szintén a Kalitkás nővel láttak napvilágot a következő évtizedekben. Megszámlálhatatlan nemzetközi kiállításon népszerűsítette Párizstól Bernig, Londontól Tokióig a hazai képzőművészetet, sokszor a katalógus címlapjára is felkerülve. Töretlen népszerűségét jelzi, hogy ezzel a modern remekművel kezdődött a Kieselbach Galéria által 2003-ban kiadott Modern magyar festészet képanyaga. Közben Rippl-Rónai munkássága újra visszailleszkedett a nemzetközi művészeti életbe, olyan rangos múzeumok vásároltak alkotásaiból, mint a párizsi Musée d’Orsay vagy a chicagói Art Institute. A Szépművészeti Múzeum remekműveiből válogatott 2016-os kiállításon pedig – a párizsi Musée du Luxembourg falain és plakátjain – épp a Kalitkás nő hívogatta a látogatókat mint a legfőbb chef d’oeuvre, a magyar művészet legnagyobb főműve.

Titkok nyomában

A kalitkában őrzött énekesmadár a szerelem boldogságának a jelképe? Vagy azé a „lélekmadáré”, amelyhez úgy hajol közel a karcsú nő, mint aki a testbe foglalt psziché szimbóluma felett mereng? A delikát francia festőiség 1890-es évekbeli finomságait hordozó Kalitkás nőről számtalan művészettörténeti értelmezés született. A korszak kutatói megpróbálták megfejteni a különleges misztikumot – magyar Mona Lisaként – sugárzó jelenet költői titkait. Keserü Katalin 1982-es kötetében a Whistlerhez fűződő művészettörténeti kapcsolaton keresztül igyekezett közelebb jutni a Kalitkás nő rejtélyéhez: „A kissé hátrahajló, törékeny nő mozdulata és a kékeszöld színek harmóniája a tisztán esztétikus szépség eszméjének megfogalmazása. Kapcsolata az előző képek elgondolkodó alakjaival, valamint a leomló ruha esése a szimbolizmus szépségkultuszához, harmóniaigényéhez, zenei kompozícióihoz köti a képet. Ebben a szépségkultuszban megkülönböztetett szerepet kap az arc és a kéz kiemelése, a mozdulattal is jellemzett ideális belső szépség. A whistleri nőtípus sziluettszerű és kontúros formaadással, leheletfinom festésmóddal és színátmenetekkel párosulva jelenti Rippl-Rónai saját, a Whistlerénél líraibb, átszellemültebb festői világát.”

Szabadi Judit 1990-es életrajzában a nőalak erotikus szépségét emelte ki: „…a kezdeti párizsi idők egyik remeklése. Az elegáns, nagyvilági nő ezúttal nem egy alig jelölt környezetből, egy puszta síkká lapított háttérből bontakozik ki, hanem egy öblös szobabelső puha homályából. Áttetsző arca és keze foszforeszkáló sápadtsággal világít elő a kép mély tónusaiból, a ruha, a haj és a kalap kígyózó körvonalakkal határolt sötét foltjaiból. Szinte a Csontváry-képek mágiáját, álomszerű révületét sugározzák a különös, intenzív kék és zöld színakkordok, melyek delejes fénye szétárad az időtlenséggel érintkező stilizált mozdulaton, mely a kalitkát tartó kezekben összpontosul. A moccanatlan profil és a lehunyt szemek csöndje csupa áhítat, melybe belefut az egész festményt lüktető erővel feltöltő érzékiség forró árama. A kép a magasztosság és az erotikus impulzusoktól átfűtött szépség kultusza.”

Rippl-Rónai monográfusa, Bernáth Mária a festmény századvégi dekadenciájára helyezte a hangsúlyt: „A Kalitkás nő című kép nemes, egyszerű, és mégis van benne valami keresett bizarrság, valami, ami túlmutat a hagyományos ábrázoláson. Miben áll ez? A női figura különös, hátra hajló, a kompozíció feszítettségét támogató testtartásában – ez a dekoratív, de mondhatjuk úgy is, hogy szecessziós hullámvonal viseli a kalitka súlyát, nem a kezek. Az ábrázolt figurát a művész intérieurbe helyezi. Egy, a képtérbe félig benyúló kanapé és egy egyszerű szék az egész inventár, inkább csak jelzéseként a helynek, ahová belépünk, nem terelik el a figyelmet a fő mondanivalóról. A modell ruhája tömbszerű, sziluettje belevágódik a ki tudja honnan jövő kék-zöld fényekkel teli környezetbe.” A századforduló kutatója, Gellér Katalin 1998-es tanulmányában a korabeli kifinomult esztétika hatására mutatott rá: „A festő a tárgyat leíró lokálszíneket alkalmaz, de azok sötétségük, illetve fénnyel telítettségük által, ha explicite nem is, de hatásukban szimbolikus tartalmat is hordoznak. Az enteriőr szűk tere, sötétsége a nőalak magányával harmonizál. […] A befelé forduló, világító fehér arc Burne-Jones és Odilon Redon arcképeinek rokona. A csend idézése, a nocturne emlékei vegyülnek a szimbolizmus által kedvelt mesterséges világ kultuszával, a Huysmans regénye (A rebours [A különc]) által kultivált színes szobák egységével.”

Egy rejtező kép szenzációs megkerülése

Ma már tudjuk, hogy a Kalitkás nőnek két változata is létezik, de nem volt ez mindig így.

A Magyar Nemzeti Galéria 1998-as nagy Rippl-Rónai-kiállításán a kutatók még tanácstalanul álltak az előtt a tény előtt, hogy a Royal Szállóban 1900-ban rendezett nagy magyarországi debütálásán a Párizsból hazaérkező művész nem egy Kalitkás nőt állított ki, hanem a források szerint kettőt! A korabeli katalógus műtárgyjegyzéke – szokatlan módon – össze is vonta őket, „91–92. Kalitkás hölgyek” formában. A Merkur-palotában rendezett 1902-es Rippl-Rónai-tárlat katalógusában a 306-os tétel volt a kisebb Kalitkás lány, majd a Könyves Kálmán Rt. által rendezett 1906-as aukción – egy Kalitkás nő akvarellvázlat mellett – két Kalitkás lány című festmény is szerepelt, amelyek egyikét (a Magyar Nemzeti Galéria adattárában őrzött vásárlási jegyzék szerint) Mayer Mór vette meg a kiállítás első napján 200 koronáért. Ez utóbbi a most vizsgált alkotás. Csernitzky Mária 1998-ban levonta a következtetést: „Tehát bizonyíthatóan volt legalább egy kisebb olajváltozata a műnek, s ez szerepelhetett a Palais Gallierában.” Az első párizsi kiállítás anyagáról – katalógus nélkül – csak a sajtókritikák alapján alkothatunk véleményt, az újabb szakirodalom már azt feltételezi, hogy a most vizsgált első változat szerepelt ezen a tárlaton, nem a Magyar Nemzeti Galéria példánya.

A nagyobb kompozíció az 1920-as években bekerült a Fővárosi Képtár gyűjteményébe (onnan vándorolt át a később alapított Magyar Nemzeti Galériába), míg a magánkézben őrzött, kisebb méretű variáció kikopott a művészettörténeti emlékezetből. Így óriási szenzációt okozott, amikor 2005-ben újra felbukkant egy chicagói árverésen. A Napi Gazdaság műkereskedelmi rovata – számos napilappal együtt – tudósított a felfedezésről: „Kevés nagyobb öröm van annál, amikor valaki a sok aranyásót megelőzve kihalász egy aranyrögöt. Ilyen volt, amikor nyár elején a Sotheby’snél felbukkant Munkácsy Ásító inasa […], most pedig Chicagóban kerül kalapács alá egy olyan Rippl-Rónai, amely fontos előképe a Nemzeti Galériában őrzött és rengeteget reprodukált Kalitkás nőnek. […] Kieselbach Tamás – aki minden fórumon igyekszik felhívni a szakma és a közönség figyelmét a most előkerült festményre és aki Párizsban szóbeli szakértői véleményt mondott róla – a Modern magyar festészet 1892–1919 című könyvében épp ezt a művet választotta nyitóképnek, mert szerinte jól jelképezi azt a kort, amelyben a magyar piktúra európai szintűvé vált. A most Chicagóban felbukkant Kalitkás nő I. viszont még reprodukcióban sem volt ismert, de Rippl-Rónai életrajzi dokumentumaiból lehetett tudni a létezéséről. Ismert, hogy a párizsi Palais Gallierában állította ki először a művész 1892-ben […]. Első vevőjének nevét is tudjuk: 1906-ban, Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett aukción vásárolta meg Mayer Mór 200 koronáért. Az Amerikai Egyesült Államokba 1947-ben került, Bánóczi Dezső gyűjteményébe.”

A chicagói Leslie Hindman aukciósház árverésén hosszas licit után 590 400 dollárnál koppant a kalapács. Mielőtt a festmény Nyugat-Európába került volna új tulajdonosához, 2006 októberében rövid időre bemutatkozott a Magyar Nemzeti Galériában, a jól ismert Kalitkás nő társaságában, pont úgy, ahogy az 1906-os Könyves Kálmán Szalonban rendezett utolsó közös tárlaton. „Száz év után először, és ki tudja, mikor legközelebb” – írta Martos Gábor műkereskedelmi szakíró a két remekmű rövid találkozásáról. A jelenleg Budapesten aukcióra kerülő alkotás, az első Kalitkás nő most már végre tényleg hazatérhet. A közel két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest talán megváltozott annyira Magyarország gazdasági ereje, hogy egy ilyen ikonikus remekmű nem tűnik el ismét nyugat-európai magántulajdonosnál vagy egy tőkeerős nemzetközi múzeumóriás kollekciójában, hanem sikerül itthon tartani: egy kvalitásos magángyűjteményben vagy egy nemzeti rangú közgyűjteményben.

A feketéből színköltészet

A Magyar Nemzeti Galériában őrzött nagyobb méretű változat izgalmasan aszimmetrikus kompozíciójának gyújtópontja a világoszöld kalitka a világos madárkával. A rozsdabarna, elomló ruhában álló karcsú nő profilba beállítva fogja a kalickát, fején – nem fekete, hanem sötétkék – kalap, arca és keze világító jelenésként ragyog ki a háttér okkerbarna-türkizkék-türkizzöld színharmóniájából. Az enteriőr síkjai és szűkszavú berendezése (íves kanapé, ajtó és Van Goghot idéző szék) feloldódik az álomszerűen megfogalmazott ecsetvonások között. Rippl-Rónai röviden és tömören összefoglalta a koloritot visszaemlékezéseiben: „A »Kalitkás leány«, a barna ruha fölött, kék háttér előtt sárga blafard [halovány] arcával.” Az először készült, szűkebb kivágású festmény központi eleme a női arc. Rippl-Rónai puha szőrű ecsetje meleg szeretettel simogatja végig az arcot, a halovány rózsaszín felületen az ecsetvonások ívei rajzolják ki az arcvonásokat. (A kitüntetett odafigyelés is jelzi, hogy Rippl-Rónai szerelmét jelenítette meg a képen, nem egy egyszerű ideáltipikus modellt.) Mintha a szemét nem lesütné, hanem sűrű szempillái alól figyelné a kalitka kapaszkodóján ülő énekesmadarat. Meggypiros párizsi rúzsa felvillan apró ajkain, finom kontrasztot képezve a kalitka és a háttér komplementer zöldjeivel. A magasan záródó, Gauguint idézően kontúrozott sötét ruhán átüt a barnás aláfestés, ahogy az elegáns kalapon a sötétkék. Rippl-Rónai a fekete decens árnyalataival játszott, megalapozva híres fekete korszakának az otthon szeretetteljes atmoszférájával átjárt különleges színköltészetét.

A művész széke

Rippl-Rónai kivételes gondossággal rendezte be lakókörnyezetét, az enteriőr számára – a századforduló Gesamtkunstwerk szellemiségét követve – kiemelt fontossággal bírt. Nem véletlenül készített iparművészeti munkákat is festett tényéroktól kezdve hímzett szőnyegeken át színes ólomüveg-ablakokig. Lakásának bútorzatát a legnagyobb körültekintéssel válogatta meg, memoárjában és levelezésében számtalan utalást olvashatunk a neuillyi lakás ódon francia berendezésére vagy a Róma Villa gondosan összeállított bútordarabjaira. Festményein is rendre megjelennek az ülőbútorok, édesapja például egy masszív darabon trónol kaposvári otthonában (Szüleim negyvenévnyi házasság után, 1897, Fővárosi Képtár), a fehér ruhás varró nő mellett piros kukoricás ecsetfoltokkal pettyegetett tonettszék látható (Kertben, 1909, magántulajdon), a nagy bajuszú zongoraművész pedig egy bieder karfát ölel át (Riccardo Vines Roda zongoraművész képmása, 1914, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár), és akkor nem említettük még a süppedő foteleket, amelyekben az öregek megpihennek (Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, 1907, Magyar Nemzeti Múzeum), vagy amelyikből Zorka igézi meg az öreg mestert (Bányai Zorka fekete ruhában, 1919, Magyar Nemzeti Galéria).

A Kalitkás nő szűkszavúan megválogatott, szimbolikus jelentéshálóhoz rendelt tárgyegyüttesének a szék fontos eleme. Látszólag feladat nélkül, üresen áll a kép bal alsó sarkában. Támláját a hátsó lábak magasra felfutó elemeit összekötő, ívesen záródó – a kézbe fogást biztosító lyukkal ellátott – faragott elem képezi. Alatta még két léc biztosítja deréktájban a bútor stabilitását. Az ülőke kényelméről a jellegzetes spárgafonat gondoskodik, különösen finoman simogató ecsetjátékkal előadva. A négy oldalsó él irányából induló, háromszögekben összefutó fonatok különböző szálirányainak optikai hatását Rippl-Rónai eltérő színekkel érzékeltette. Az ülőlap alatt kettős léc rögzíti a lábakat. Egyértelmű a hasonlóság Van Gogh ikonikus székével (Szék pipával, 1888, National Gallery, London). A festmény a legendás arles-i „sárga házban” született négy esztendővel a Kalitkás nő előtt. Van Gogh saját székét festette meg rajta, jellegzetes pipájával, szimbolikus önarcképként, párdarabját pedig barátjáról, Gauguinről. (Lucian Freud írta róla, hogy „minden önéletrajzi, minden arckép, még akár egy szék is”.) Van Gogh az eredeti arles-i nádfonatú széket megfosztotta egyszerű díszeitől, és az esztergált elemekből rusztikusan egyszerű, a lelki nyomás alatt eltorzuló bútordarabot festett. Vele szemben Rippl-Rónai a „saját székét” inkább megnyújtotta, lábait karcsúvá formálta, hogy lelki önarcképeként „nyújtózkodjon” együtt a karcsú nőalakkal a kalitka irányába.

Hasonló szerkezetű bútordarabok több korai Rippl-Rónai-képen is felbukkannak, például a francia kiskocsma félhomályos belsejét ábrázoló, Cézanne hatását tükröző olajfestmény hátterében (A nagy pohár, 1893, magántulajdon) vagy egy szabadtéri vendéglőt ábrázoló szénrajzon (A Praterben, 1894, Magyar Nemzeti Galéria). Feltehetően a Kalitkás nő széke és annak egy párja tűnik fel az elmélyült szőnyegszövés közben hátulról ábrázolt nőalakok alatt a Magyar Nemzeti Galéria festményén (Szövőnők, 1896). Az életrajzi forrásokból (és képekről) pontosan tudjuk, hogy az 1890-es évek elején Lazarine és nővére, Claudine neuillyi otthonukban hímezték a művészi kárpitokat. Nagyon valószínű, hogy a Kalitkás nő széke valójában tényleg Rippl-Rónai széke volt – valóságos és szimbolikus formában is.

Preraffaeliták és dandyk

A Kalitkás nő egyik ismert tematikai előképe a korán elhunyt, a preraffaeliták tágabb körébe tartozó festő, Walter Howell Deverell bájos zsánere, a Kedvenc (1854, Tate Britain, London). Egy kerti verandán csinos öltözékű viktoriánus hölgy kukucskál be a magasra akasztott kalitkába, hogy megnézze lakóját. Bár a profilban álló, nagy szoknyás nőalak sziluettje igen hasonló Rippl-Rónai kompozíciójának alakjához (a preraffaeliták pedig nagy népszerűségnek örvendtek a 19. század végi anglomán francia értelmiségi közegben), Deverellé sokkal egyszerűbb életképi jelenet, mindenféle sejtelmes szimbolizmus nélkül. A két festmény közötti kapcsolat csak formai. Bernáth Mária a preraffaeliták hatását látja a megnyúlt, légies női alakokhoz igazított szokatlan képformátumban és az arcok kidolgozásában is: „másik fontos preraffaelita örökségnek Rippl-Rónainál az átszellemült női profilt látom, ezt a kissé szfumátós arcélt, amely mintha rejtett titkok tudója lenne, azt a szublimált szépségeszményt, amely először a Kalitkás nő és a Piátsek Margit arcképe című művein […] tűnik fel és kap oly nagy szerepet a későbbiekben is.”

De a feltételezhető preraffaelita ihletettségen túl egy sokkal egyértelműbb angolszász kapcsolódási pont is található: James McNeill Whistler személye. Az amerikai–brit festőt ma a mémesül „Whistler mamája” (Kompozíció szürkében és feketében I., 1871, Musée d’Orsay) című képről ismerik legtöbben, pedig a maga korában az éjszakai kolorit, a jó ízlés és a l’art pour l’art érzékenység legmagasabb szintjét képviselte Párizsban. A kor rajongott a dekadens szépségért, a mesterkélt előkelőségért. „A természet többnyire hibázik” – mondta Whistler, amihez a dandyk fejedelme, Oscar Wilde hozzátette (A hazugság hanyatlása című 1889-es írásában): „a művészet megláttatja velünk a természet tervtelenségét, csodálatos nehézkességét, rendkívüli egyhangúságát, teljes tökéletlenségét.” Az impresszionisták naiv lelkesedése, ahogy kirajzottak a napsütötte pipacsos rétekre, a század vége felé elillant. Joris-Karl Huysmans A különc című 1884-es regényében leszámol az egyszeri táj banális szépségeivel: „A természet ideje lejárt. Immár kimerítette a kifinomult szellemek türelmét tájainak és egeinek idegőrlő monotóniájával.” Ebben az esztétikai miliőben hangolódtak rá a művészek az éjszakai tónusokra, követve Paul Verlaine útmutatását a Költészettanból: „mert csak te kellesz, Árnyalat, / és semmi Szín, koldusi ékül.” A századvégi kifinomult francia világban a Művészet titokzatos szimbólumokon és rejtélyes hangulatokon át vezetett az igazságok megsejtése felé. Ebből a szellemi forrásvilágból táplálkozott Rippl-Rónai fekete periódusa is, és a korszak programadó mesterműve, a Kalitkás nő.

Munkácsy után szabadon

Rippl-Rónai Munkácsy műhelyében ismerkedett a francia festészettel, de a colpachi kastély estélyein keveset lehetett megérezni az 1890-es évek kifinomult intellektuális szellemiségéből. Ezekbe a körökbe a skót származású, de szintén Párizsban élő művészbarátja, James Pitcairn-Knowles vezette be Rippl-Rónait. Ahogy visszaemlékezéseiben írta: „Skót festő barátom, James Pitcairn Knowles, ki már régibb idő óta volt ismerősöm, más ember volt, más ízléssel, mint aminőt Munkácsy környezetében találtam: az az ember, aki nekem ízlésben legjobban konveniált. És igazi jóbarát volt. […] Sokat beszélgettünk egymással régi és modern jó festésről és irodalomról; sokat gondolkodtunk egymás társaságában és kicseréltük eszméinket.” Rippl-Rónai skót barátjával együtt fedezte fel a párizsi modern értelmiségi körök friss trendjeit. Az új ideálok közé tartozott – Munkácsyval való 1890 körüli szakítása után – Whistler is. Róla is írt visszaemlékezéseiben: „1892 körül Whistler lett kedvence és irigyelt embere ennek a szalonnak. Ha híre ment, hogy kiállítja portréit, mindenki kíváncsisággal tele várta a megnyitást, s valami nagyon szép, túlfinomultan ízléses piktúrát remélt. Többnyire így is lett, senki sem csalódott benne. […] Whistler szokásba hozta egyes régi mesterek műveinek hosszúkás formátumát, s a nagyobbrészt fekete vagy szürke ruhás nő vagy férfi alakjai állva, ülve, mindig disztingvált módon vannak beállítva.”

Rippl-Rónai sok kiállításon láthatta Whistler műveit a francia főváros galériáiban. Ahogy Bernáth Mária fogalmazott kettejük esztétikai kapcsolatáról: „Amit Rippl a Whistler-képekben különösen inspirálónak találhatott, az az 1860-as évek után szívesen alkalmazott, a szürkék és a barnák átmeneteire épített színredukció. Whistler több képén követi ezt a színekkel való kifejezés feladására alapozott, halk szavú és meditatív aurát biztosító önmegtagadást. […] Stílusának […] a visszafogott, halk hang, a választékosság, ez az artisztikus és különös közeg lett egyik legfontosabb alkotóeleme, és hozott létre segítségével olyan műveket, mint többek között a Kuglizók, az Öreganyám, a Fekete fátyolos hölgy. […] Ez a stílus egy bizonyos értelemben absztrakció volt, az anyagias és köznapi leképezés szándékolt kiiktatása – hiszen a realitás látszott új stílusa legfőbb ellenségének.” Ebből az 1890-es években megtalált minimalista szépségeszményből forrt ki Rippl-Rónai kedves mottója: „Minél kevesebbel minél többet, sokat kifejezni.”

Megnyíló ajtók

A fekete korszak programadó főműve, a Kalitkás nő 1892-ben mutatkozott be a közönség előtt. Zichy Tivadar követségi tanácsos közvetítésével Rippl-Rónai megrendezhette első kiállítását az Osztrák–Magyar Monarchia nagykövetségi palotája, a Palais Galliera kerti pavilonjában. A megnyitón felvonuló elegáns párizsi közönség legszebb álmait is felülmúlta. A sorsfordító első tárlatra így emlékezett vissza később: „Szép, napos délutánra esett a megnyitás. Elegáns asszonyok jöttek és művészek, írók. Magánfogatok hosszú sora állt az utcán, a »párisi gróf« egykori lakása (Palais Galliera), a magyar–osztrák nagykövetségi palota gyönyörű parkjának bejárata előtt. A szép fasoron kívül szép szobrok is voltak a kertben, igen szép képet vetítve a pavilonnak – a kiállítás helyiségének – tükrös nagy ajtajára. A pavilon maga is a legszebb, legkoketteb épület a maga nemében: alakja, szituációja bájos, belső megoldása – kandallókkal, tükrökkel, a delikát zöld és fehér faburkolat színeiből kiinduló harmóniájával – ízléses. […] Galliera hercegnő ajándéka, a palota és kertje a pavilonnal: ez a kis darab magyar föld volt az, ahol harminc éves koromban impresszióimat, négy évi párisi kutatásaimnak eredményét, hatvan képet és stilizált rajzot, a párisi kritika elé állítottam.”

Még a megnyitó napján levélben számolt be apjának tapasztalatairól: „Kiállításom általában mindenkit meglepett eredetiségénél fogva… mindenben sok ízlést látnak. Annyi bizonyos, hogy a Párizsban élő 25 000 festő közt előnyösen fognak ismerni és egy kis névre is szert teszek, máris tudják, hogy van egy Rónai nevű magyar festő, aki az ő francia ízlésüknek teljesen megfelel.” A párizsi lapok meglepően jól fogadták a tárlatot, a műkritikusok egymással versengve dicsérték a fiatal művészt, több műve pedig rangos magángyűjteménybe került. A modern művészkörök ajtaját az aszketikus Öreganyám (1894, Magyar Nemzeti Galéria) két évvel későbbi bemutatása nyitotta ki előtte, innentől Rippl-Rónai a modern francia művészcsoport, a Nabis körébe került be. Nemcsak Maillol, Denis és Vuillard volt már jó barátja, de találkozott a nagy idolokkal, Gauguinnel és Cézanne-nal is.

Bogárkalickák az Edo-korban

A Nabis kör világában nagy népszerűségnek örvendtek a japán fametszetek. Gellér Katalin szoros kapcsolódási pontot talált a Kalitkás nő és Suzuki Harunobu grafikái között: „Rippl-Rónai, ahogy az ukiyo-e mesterei és a Nabis festők, mindennapi témákat dolgozott fel. Előszeretettel ábrázolt kertben vagy néhány tárggyal jelzett belső térben csendes tevékenységbe, valamely szép tárgy nézésébe merült nőalakokat. […] (De találunk szoros témabeli párhuzamot is, például Suzuki Harunobu egyik metszetén.)” Az Edo-kori klasszikus fametszeteken gyakran téma a világító szentjánosbogaras rovarkalickákat figyelők ábrázolása. A japán kultúrában a szentjánosbogár alapvetően a szenvedélyes szerelem és az udvarlás szimbóluma, de népszerű társas eseménynek számított a világító repülő bogarak éjszakai nézése vagy összegyűjtése is. A metszeteken elsősorban szépséges nőalakok, gésák vagy kabukiszínésznők szemlélik (vagy hordozzák magukkal) a bogárkalickákat. A Párizst elborító japonizmus idején Rippl-Rónai több ilyennel is találkozhatott, ami megmagyarázná saját kalitkájának fluoreszkáló zöld színét, hasáb alakú formáját és a vizsgáló női tekintet elmélyedő csöndességét. Valószínűsíthető, hogy a Kalitkás nőhöz a japán fametszetek inspirációs forrásként szolgáltak, de az igazi ihletet – a szerelem adta.

Szerelmes portré

„Nekem akkor már megvolt a magam társasága, mely több éven át csak három tagból állott: egyik a feleségem, másik skót barátom, harmadik magam voltam” – írta Rippl-Rónai visszaemlékezéseiben. Amikor Munkácsytól eltávolodott, akkor a Pitcairn-Knowles által bérelt házban lakott a Párizs-környéki Neuillyben. Sok, később híressé vált festőbarát megfordult itt vendégként Bonnard-tól Maillolon át Vuillard-ig. Ebben a meghitt művészotthonban velük élt Rippl-Rónai későbbi felesége, Lazarine is. Baudrion Lazarine ekkor még csak az élettársa volt, mégis „lénye jobbik fele”, aki hűségesen elkísérte Magyarországra is. Cserébe Rippl-Rónai számtalan festményen örökítette meg örök múzsáját, és ezek között az egyik legkorábbi a Kalitkás nő.

A művészettörténet a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Kalitkás nő éteri arcvonásait sokáig nem azonosította be, mert a művész francia múzsájával való összevetésnél fontosabb volt a misztikus, megfoghatatlan szecessziós szépség ábrázolása. (Bernáth Mária monográfiáiban annyit írt csak, hogy „arcával sokat fogunk még találkozni a későbbiekben”.) Jeremy Howard egy másik kapcsolódási pontot vázolt fel. A skót barát, James Pitcairn-Knowles unokahúga, Josephine Pitcairn Knowles Párizsban kezdte pályafutását, majd jeles feminista író és festő vált belőle, legsikeresebb könyve Párnázott kalitka címmel jelent meg Londonban 1912-ben. Az Ernst Múzeum kiállításához írt tanulmányában Howard felvetette, hogy akár őt is ábrázolhatja a Rippl-Rónai-festmény. (James Pitcairn-Knowles egy afrikai madárpárt örökített meg, kalitka nélkül.) Howard felvetését elsodorta az első Kalitkás nő szenzációs felbukkanása, bár a Párnázott kalitka szimbolikája része lehet a festmény metaforikus jelentéskörének.

Horváth János, a kaposvári Rippl-Rónai 150’ kiállítás kurátora – az újonnan előkerült kép realisztikusabb portréja alapján – az általa írt katalógusban már Lazarine-nel azonosította a képek modelljét: „1888-ban beiratkozott a Julian Akadémiára. […] Az akadémián látott meg egy modellként dolgozó lányt. Lazarine Baudrion (1865–1947) halk szavú, a társaságban visszahúzódó természetű ember volt. A burgundiai Issy-L’Évaque faluból jött fel Párizsba húgával, Clodine-nal munkát keresni. Az ismerkedés egy Neuillyben felállított vásári körhintánál sikerült. Szerelmük ékes bizonyítéka a Kalitkás nő című festmény, a franciaországi korszak egyik fő műve 1892-ből. A két lépésben készült képet Lazarine ihlette. Az első változat még karakterisztikus, a második már idealisztikus.” A kutatás számára mára egyértelművé vált, hogy a fekete korszak ünnepelt főműve, a Kalitkás nő nemcsak az 1890-es évek kifinomult párizsi szépségeszményét testesíti meg, hanem egyszersmind Lazarine ihletett portréja, a kibomló neuillyi szerelem szimbolikus foglalata. A festmény titka talán éppen ebben rejlik. „A nő akkor szép igazán – idézhetjük a művész visszaemlékezéseit –, ha boldog és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik.”

Kutatás: Rieder Gábor

MÁS ALKOTÁSOK A WEBSHOPBÓL

Vissza

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • …

Tovább

  • Rippl-Rónai József - Pavlovics hadnagy

    Rippl-Rónai József

    (1861 - 1927)

    Pavlovics hadnagy

    24x18,5 cm

    színes ceruza, papír

    Jelezve balra fent: Rónai, Jelezve jobbra fent: 916 december Kaposvár Korona Kávéház, Jelezve alul: Pavlovics építő hadnagy

    585 000 Ft

    Részletek
  • Rippl-Rónai József - Darvas Lili portré, 1922

    Rippl-Rónai József

    (1861 - 1927)

    Darvas Lili portré, 1922

    53,5x42,5 cm

    Pasztell, papír

    Jelezve jobbra fent: Rónai

    Részletek
  • Rippl-Rónai József - Figurák

    Rippl-Rónai József

    (1861 - 1927)

    Figurák

    32.5x23.5 cm

    Ceruza, papír

    felirat és jelzés jobbra lent: 1900 aout Rónai

    1 650 000 Ft

    Részletek
  • Rippl-Rónai József - Zorka fekete barett sapkában, 1918

    Rippl-Rónai József

    (1861 - 1927)

    Zorka fekete barett sapkában, 1918

    52x41 cm

    Pasztell, papír

    Jelezve jobbra fent: Rónai, Hátoldalon: Születésnapi emlék kis Zorkának 1918 jan. 12. Rippl Rónai

    8 950 000 Ft

    Részletek
  • Rippl-Rónai József - Vöröshajú párizsi modell (Az érzés), 1890-es évek eleje

    Rippl-Rónai József

    (1861 - 1927)

    Vöröshajú párizsi modell (Az érzés), 1890-es évek eleje

    26 × 22 cm

    Pasztell, vászon

    Jelezve jobbra fent: Rónai

    17 220 000 Ft

    Részletek
  • Rippl-Rónai József - Párizsi modell műteremben (Zorka piros bársony széken)

    Rippl-Rónai József

    (1861 - 1927)

    Párizsi modell műteremben (Zorka piros bársony széken)

    50,5 × 40,5 cm

    Pasztell, papír

    Jelezve jobbra fent: Rónai

    Részletek
  • Rippl-Rónai József - Nagymama

    Rippl-Rónai József

    (1861 - 1927)

    Nagymama

    28x22 cm

    Tus, papír

    Jelezve jobbra lent: Rónai

    950 000 Ft

    Részletek
  • Rippl-Rónai József - Kék inges férfi, 1910-es évek

    Rippl-Rónai József

    (1861 - 1927)

    Kék inges férfi, 1910-es évek

    43 x 31,5 cm

    Pasztell, papír

    Jelezve jobbra lent: Rónai

    7 995 000 Ft

    Részletek
  • Zsankó László - Paradox malom, 1997

    Zsankó László

    (1966 - )

    Paradox malom, 1997

    50x69,5 cm

    litográfia

    Jelezve alatta balra: Paradox malom; jelezve alatta középen: Litográfia Próba 2; jelezve alatta jobbra: Zsankó László '97

    84 000 Ft

    Részletek
  • Schubert Ernő - Virágok

    Schubert Ernő

    (1903 - 1960)

    Virágok

    28,5 x 20 cm

    akvarell, papír

    Jelzés jobbra lent: Schubert E.

    365 000 Ft

    Részletek
  • Klie Zoltán - Erdőrészlet

    Klie Zoltán

    (1897 - 1992)

    Erdőrészlet

    33x48 cm

    Vegyestechnika, papír

    Jelezve jobbra lent: Klie

    180 000 Ft

    Részletek
  • Szőnyi Krisztina - A nyár levele, 2001

    Szőnyi Krisztina

    (1964 - )

    A nyár levele, 2001

    25x35 cm

    szitanyomat

    j.a.b.: A nyár levele; j.a.k.: szitanyomat EA IX/IX; j.a.j.: 2001 Szőnyi Krisztina

    65 000 Ft

    Részletek
  •  Vén Emil - Gyümölcsszedők, 1950

    Vén Emil

    (1902 - 1984)

    Gyümölcsszedők, 1950

    86x60 cm

    pasztell, papír

    Jelezve a hátoldalon: autográf felirat

    345 000 Ft

    Részletek
  • Balogh András - Majális

    Balogh András

    (1919 - 1992)

    Majális

    23x33 cm

    Olaj, karton

    Jelezve jobbra lent: Balogh A

    295 000 Ft

    Részletek
  • Huber István - Szendergő női akt

    Huber István

    (1891 - 1982)

    Szendergő női akt

    27x36 cm

    Olaj, farost

    Jelezve jobbra fent: Huber I.

    445 000 Ft

    Részletek
  •  Sziklai Lajos - Kilátás az esti Dunakanyarra, 1920

    Sziklai Lajos

    Kilátás az esti Dunakanyarra, 1920

    80x70 cm

    Olaj, vászon

    Jelezve jobbra lent: Sziklai L. 920

    745 000 Ft

    Részletek
  •  Bartók Sándor - Nap! Ne lopd el a fiam!, 1985

    Bartók Sándor

    (1948 - )

    Nap! Ne lopd el a fiam!, 1985

    31 x 22 cm

    tus, papír

    Jelzés nélkül

    59 000 Ft

    Részletek
  •  Sinkó István - Hajónapló, 2002

    Sinkó István

    (1951 - )

    Hajónapló, 2002

    32,5x49,5 cm

    litográfia, papír

    j.a.b.:Hajónapló; j.a.k.: lito próba 1; j.a.j.: Sinkó 2002

    70 000 Ft

    Részletek
  •  Rózsahegyi György - Gálvölgyi János színész, humorista portréja

    Rózsahegyi György

    (1940 - 2010)

    Gálvölgyi János színész, humorista portréja

    30x21 cm

    grafit, papír

    j.j.l.: RGY monogram

    95 000 Ft

    Részletek
  •  Bencze László - Városi életkép 1967

    Bencze László

    (1907 - 1992)

    Városi életkép 1967

    30x60 cm

    Olaj, farost

    Jelezve balra lent: Bencze L. 967

    170 000 Ft

    Részletek
  •  Nánási Tóth Lajos - Este a sodornál

    Nánási Tóth Lajos

    (1923 - 1988)

    Este a sodornál

    43x30,5 cm

    tempera, papír

    j.a.b.: Este a sodornál; j.a.j.: Nánási Tóth Lajos

    70 000 Ft

    Részletek
  • Ősz Dénes - Presszóban

    Ősz Dénes

    (1915 - 1980)

    Presszóban

    10x13 cm

    grafit, papír

    j.j.l.: Ősz Dénes

    95 000 Ft

    Részletek
  •  Kieselbach Géza - Nyári mező legelésző tehénnel, 1925

    Kieselbach Géza

    (1893 - 1965)

    Nyári mező legelésző tehénnel, 1925

    18x27,5 cm

    olaj, falemez

    Jelezve jobbra lent: Kieselbach Géza 1925

    585 000 Ft

    Részletek
  • Bor Pál - Art Deco virágcsendélet

    Bor Pál

    (1889 - 1982)

    Art Deco virágcsendélet

    35x25 cm

    Akvarell, papír

    Jelzés nélkül

    265 000 Ft

    Részletek
  •  Nádas Alexandra - Függyönyös tér I, 2001

    Nádas Alexandra

    (1974 - )

    Függyönyös tér I, 2001

    30x42 cm

    színes litográfia

    j.a.b.: Függönyös tér I 2001. színes litográfia; j.a.k.: 6/6; j.a.j.: Nádas Alexandra

    68 000 Ft

    Részletek
  • Radnai József - Szozopol

    Radnai József

    (1896 - 1963)

    Szozopol

    30x40 cm

    Olaj, fa

    Jelezve jobbra lent: Radnai J.

    115 000 Ft

    Részletek
  •  Szőllősy Kálmán - Parasztasszony portréja, 1948 körül

    Szőllősy Kálmán

    (1897 - 1976)

    Parasztasszony portréja, 1948 körül

    29.5x24.5 cm

    Jelzés nélkül

    75 000 Ft

    Részletek
  •  Remsey Jenő György - Két francia asszonyság, 1959

    Remsey Jenő György

    (1885 - 1980)

    Két francia asszonyság, 1959

    101x70 cm

    Olaj, vászon

    Jelezve jobbra lent: Remsey 959 Paris

    890 000 Ft

    Részletek
  •  Hajnal János - Ragadozó, 1960-as évek

    Hajnal János

    (1913 - 2010)

    Ragadozó, 1960-as évek

    104x69 cm

    tempera, papír

    Jelezve jobbra lent: G. Hajnal

    950 000 Ft

    Részletek
  •  Szekeres Erzsébet - Pipacsos életfa, 1989

    Szekeres Erzsébet

    (1938 - )

    Pipacsos életfa, 1989

    31 x 14 cm

    vegyes technika, papír

    Jelzés jobbra lent: Szekeres Erzsébet 1989

    65 000 Ft

    Részletek
  •  Balogh Rudolf - Széchenyi fürdő, Budapest

    Balogh Rudolf

    (1879 - 1944)

    Széchenyi fürdő, Budapest

    29x27,5 cm

    Jelzés nélkül

    25 000 Ft

    Részletek
  • Új

     Czene Béla - Albumot lapozó lány, 1962

    Czene Béla

    (1911 - 1999)

    Albumot lapozó lány, 1962

    60x80 cm

    Olaj, fa

    Jelezve jobbra lent: Czene Béla 1962

    1 350 000 Ft

    Részletek
  • Feszty Masa - Női akt (A kék lepel)

    Feszty Masa

    (1895 - 1979)

    Női akt (A kék lepel)

    65x51 cm

    olaj, vászon

    Jelezve jobbra lent: Feszty Masa

    1 480 000 Ft

    Részletek
  • Ujváry Lajos - Szénaboglyák

    Ujváry Lajos

    (1925 - 2006)

    Szénaboglyák

    60,5x80 cm

    olaj, vászon

    Jelezve jobbra lent: Ujváry Lajos

    110 000 Ft

    Részletek
  •  Diener-Dénes Rudolf - Virágcsendélet

    Diener-Dénes Rudolf

    (1889 - 1956)

    Virágcsendélet

    49x65 cm

    Olaj,karton

    Jelezve jobbra lent: Diener Dénes

    475 000 Ft

    Részletek
  • Ismeretlen festő 1930 körül - Mosó nők, 1930 körül

    Ismeretlen festő 1930 körül

    Mosó nők, 1930 körül

    42,5x26 cm

    olaj, vászon kartonon

    Jelzés nélkül

    95 000 Ft

    Részletek
  • Kollerich István - Nagybányai táj (Hommage á Pisarro), 1910 körül

    Kollerich István

    (1886 - ?)

    Nagybányai táj (Hommage á Pisarro), 1910 körül

    59,5 x 74 cm

    olaj, vászon

    jelezve jobbra lent töredékesen

    4 450 000 Ft

    Részletek
  • Tamás Ervin - Kisvárosi ház, 1958

    Tamás Ervin

    (1922 - 1996)

    Kisvárosi ház, 1958

    32,5x48,5 cm

    Gouache, papír

    Jelezve hátoldalon autográf felirattal

    112 000 Ft

    Részletek
  • Boromisza Tibor - Aktok

    Boromisza Tibor

    (1880 - 1960)

    Aktok

    22,5x18 cm

    linó metszet

    Jelezve jobbra lent: BT

    60 000 Ft

    Részletek
  • Pekáry István - Kazáriak, 1934

    Pekáry István

    (1905 - 1981)

    Kazáriak, 1934

    21x15 cm

    színezett rézkarc

    Jelezve balra lent: Kazáriak; Jelezve jobbra lent: 19 Pekáry 38

    95 000 Ft

    Részletek
  • Új

     Szabó Vladimir - Aranyhalak (Fiatalság), 1984

    Szabó Vladimir

    (1905 - 1991)

    Aranyhalak (Fiatalság), 1984

    50x40 cm

    Olaj,farost

    Jelezve balra középen: SzV

    485 000 Ft

    Részletek
  •  Rudnay Gyula - Mulatság ( Ünnepi vacsora)

    Rudnay Gyula

    (1878 - 1957)

    Mulatság ( Ünnepi vacsora)

    13,5x18 cm

    színezett, rézkarc papír

    Jelezve jobbra lent: Rudnay

    75 000 Ft

    Részletek
  • Agricola Lídia - Nagybányai táj

    Agricola Lídia

    (1914 - 1994)

    Nagybányai táj

    62 x 45 cm

    olaj, vászon

    Jelzés balra lent: Agricola L. 1975

    365 000 Ft

    Részletek
  •  Kássa Gábor - Fiatal hölgy szőrmegallérral, 1938

    Kássa Gábor

    (1893 - 1961)

    Fiatal hölgy szőrmegallérral, 1938

    67x54 cm

    Akvarell, papír

    Jelezve jobbra fent: Kássa Gábor 1938

    175 000 Ft

    Részletek
  •  Lukács Ágnes - A Rilai kolostorban, 1963

    Lukács Ágnes

    (1920 - 2016)

    A Rilai kolostorban, 1963

    43x30 cm

    akvarell, papír

    Jelzés alul balra: olvashatatlan

    133 000 Ft

    Részletek
  • Ismeretlen festő - Kertben olvasó nő

    Ismeretlen festő

    Kertben olvasó nő

    80x63 cm

    Olaj, vászon

    Jelzés nélkül

    755 000 Ft

    Részletek
  •  Szabó Vladimir - Kártyacsata

    Szabó Vladimir

    (1905 - 1991)

    Kártyacsata

    19 x 25 cm

    rézkarc, papír

    Jelzés középen: 8SzV2

    55 000 Ft

    Részletek
  •  Makrisz Zizi - Görög táj, 1961

    Makrisz Zizi

    (1924 - )

    Görög táj, 1961

    37,5x47 cm

    Színes linóleummetszet, papír

    Jelezve jobbra lent: Macris Zizi 1961, 156/1962

    375 000 Ft

    Részletek
  •  Szabó Vladimir - Trencsény

    Szabó Vladimir

    (1905 - 1991)

    Trencsény

    14,5x20,5 cm

    toll, papír

    Jelezve jobbra lent: Trencsény

    60 000 Ft

    Részletek
  •  Szász Endre - Ajándék I.

    Szász Endre

    (1926 - 2003)

    Ajándék I.

    29,5x41,5 cm

    Szitanyomat, papír

    Jelezve jobbra lent: Szász E.

    95 000 Ft

    Részletek

Vissza

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • …

Tovább

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!

Adja meg személyes adatait:*

Állapotleírás kérése

Az Ön neve
E-mail címe:
Telefonszáma: *
book_directory

*Kötelező mező

Köszönjük érdeklődését.
Munkatársaink az Ön által megadott címen hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot.
  • Aukció

    Aukcióinkra a képfelvétel folyamatos.
    Szezonális aukcióinkra a műalkotások felvétele folyamatos. Munkatársaink készségesen segítenek műalkotása felvételében.
    Aukcióinkra a képfelvétel folyamatos.
    Szezonális aukcióinkra a műalkotások felvétele folyamatos. Munkatársaink készségesen segítenek műalkotása felvételében.
  • Kiállítás

    Megtalált képek - Felfedezések és meglepetések az elmúlt 20 év műkereskedelméből
    A Megtalált képek nem csupán egy újabb kötet a magyar festészetről. Bár festmények és róluk szóló elemzések...
    Megtalált képek - Felfedezések és meglepetések az elmúlt 20 év műkereskedelméből
    A Megtalált képek nem csupán egy újabb kötet a magyar festészetről. Bár festmények és róluk szóló elemzések találhatók benne, mégis sokkal több, mint egyszerű művészettörténet: megdöbbentően...
  • Festményértékbecslés

    KERESÜNK
    Galériánkban lehetősége van festményeinek ingyenes értékbecslésére. Galériánk szakemberei ingyenesen adnak...
    KERESÜNK
    Galériánkban lehetősége van festményeinek ingyenes értékbecslésére. Galériánk szakemberei ingyenesen adnak árajánlatot minden hozzánk eljuttatott festményre, grafikára, szoborra, műtárgyra. Akár...

Kapcsolat

1055 Budapest, Szent István körút 5.
  • +36 1 269 3148
  • |
  • gallery@kieselbach.hu
Nyitvatartás: Hétfő - Vasárnap 10:00 - 18:00
Kövessen minket!
  • Facebook
  • Instagram
  • Pinterest
  • Youtube
  • Vásárlás
  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
  • Aukció
  • Webshop
  • Megvesszük
  • Keresünk
  • Eladná műalkotásait? Segítünk értékesíteni!
  • Festmények értékbecslése
  • Aukcióra
  • Megvételre
  • Adatbázisunkba
  • Wanted! Konkrét képeket keresünk
  • Bemutatjuk
  • Világhírűvé tesszük a magyar festészetet!
  • Művészek, alkotások
  • Kiállítások
  • Magyarországi Műgyűjtők Lexikona
  • Profi kereső
  • Postatakarékpénztár
  • Információk
  • Munkatársaink örömmel állnak rendelkezésére!
  • Hírek
  • Rólunk
  • Jogi nyilatkozat
  • Impresszum
  • Ászf - Árverési feltételek
  • Hogyan vásárolhat nálunk?
  • Ászf - Elektronikus kereskedelem (webshop)
Műtárgyainkat az UNIQA biztosítja
Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével Ön elfogadja ezt. Részletek" Elfogadom