Címlap
>>
Rippl-Rónai József
>>
Neuillyi virágok, 1893

Rippl-Rónai József (1861 - 1927)

Neuillyi virágok, 1893

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

51 × 41 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Ronai 1893, Jelezve balra lent: RR

73. Téli aukció / 122. tétel (2023-12-17)
Kikiáltási ár: 26 000 000 Ft / 71 250 EUR
Becsérték: 30 000 000 Ft- 60 000 000 Ft
/ 82 212 EUR - 164 424 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

73. Téli aukció

Időpont:

2023. december 17. 18:00 - 23:00

Általános aukció feltételek

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Rippl-Rónai József képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Rippl Rónai József emlékezései. Nyugat, Budapest, 1911.

Lázár Béla: Rippl-Rónai József. Ernst Múzeum, Budapest, 1923.

Petrovics Elek: Rippl-Rónai. Athenaeum, Budapest, 1942.

Genthon István: Rippl-Rónai József. Corvina, Budapest, 1977.

Keserü Katalin: Rippl-Rónai József. Corvina, Budapest, 1982.

Szabadi Judit: Így élt Rippl-Rónai József. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1990.

Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Bernáth Mária – Nagy Ildikó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998.

Bernáth Mária: Rippl-Rónai József. Szemimpex, Budapest, 1998.

Szabadi Judit: Rippl-Rónai. Corvina, Budapest, 2000.

Neuillyben. Rippl-Rónai József és James Pitcairn-Knowles. Szerk.: Jeremy Howard – Keserü Katalin, Ernst Múzeum, Budapest, 2004.

Farkas Zsuzsa: Rippl-Rónai József. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

Ismeretlen párizsi remekmű

Rippl-Rónai József első párizsi kiállításán, 1892-ben berobbant a korabeli művészeti közéletbe, számos képe rögtön rangos műgyűjteménybe került. Legszerethetőbb korai műveire lecsaptak a jó szemű francia vásárlók a következő évtizedben, így Magyarországra nem jutottak el, és kimaradtak a későbbi monográfiákból is. A rendszerváltás után külföldön előkerülő párizsi csúcsművek segítségével ma már jobban érthetjük, miért okozott Rippl-Rónai olyan nagy feltűnést, miért fogadták körükbe a legjobb modern francia festők. Ilyen alkotás a most felbukkant, külföldről hazatért virágkompozíció is. Az éteri fehér derengésben tartott vásznon szecessziósan kígyózó vonalak között bontakoznak ki a formák: a virágok szirmai, a széles levelek és a kacskaringós indák. A decens zöld-fehér-szürke színskálát a citromsárga bibék és a rózsaszín, lila szirmok halovány játékossága emeli az 1890-es évek kifinomult francia színköltészetének legmagasabb régióiba. Ez az a míves kolorista poézis, amely visszaköszön Whistler szürke portréin vagy Giovanni Boldini Montesquiou grófjáról festett virtuózan elegáns arcképén (Robert de Montesquiou gróf portréja, 1897, Musée d’Orsay).

A bal alsó sarokban olvasható dátum pontosan eligazít a mű készülésének idejéről: 1893. A gondosan dokumentált életpálya alapján tudjuk, hogy a fiatal művész ekkor James Pitcairn-Knowles és szerelme, Lazarine társaságában Párizs mellett, Neuillyben dolgozott. Malonyay Dezsőnek az 1900-as pesti kiállítás katalógusában megjelenő regényes leírásából még az ódon ház ablakpárkánya is beazonosítható, ahol a képen látható cserepes virágok állhattak: „Kint Neuillyben úgy él, ahogy gondolkozik. Si licet [ha lehet] – Tolstojhoz hasonlítanám. Egy régi, kastélyszerű épület földszintjén vannak a fehér szobái. Ablakaira egy terebélyes vén zofora japonica [japánakác] lombjai hajlanak. Nincs semmi fölösleges a szobáiban, az a néhány darab bútora, melyekre elkerülhetetlenül szüksége van egy civilizált embernek, egyszerű és szép […] A dolgozószobájában még csak egy ócska gitár sincsen a szokott művészi czafrangból, néhány cserép virág van az ablakdeszkán és iszonyú rendben állnak a pemzlijei meg a festékei.” Talán éppen azon a bizonyos ablakdeszkán álló „néhány cserép virág” szerepel a most vizsgált festményen, bár a figyelmes szemlélő – mint egy jól ápolt télikertben vagy egy virágkereskedésben – kilenc cserepet is kivehet egymás mögé rendezve.

A felület kivételes hímpora

A sanyarú sorsú magyar festmények többségének már nem ismerhetjük eredeti felületét: a történelem viharai és a szakszerűtlen restaurátori beavatkozások eltüntették a műalkotások legfelső rétegét – letörölték a művek hímporát. A védőrétegként felhordott lakkozás sok esetben nem megy szembe a művész eredeti szándékával, de vannak kivételek. Ilyen a fiatal Rippl-Rónai, aki papírszerűen ropogós, decensen rajzos összhatásra törekedett több korai művén. Ahogy Petrovics Elek írta ezekről a munkáiról: „Az olajfestéssel járó zsíros hatást kerülte, szerette a fénytelen, tompa felületet, képeinek firniszelése [lakkozása] ellen is mindig tiltakozott.”

Visszaemlékezéseiben Rippl-Rónai elmeséli, hogy a Kuglizók (1892, Magyar Nemzeti Galéria) hogyan született meg a Párizs környékén ellesett figurák mozgásának tanulmányozása közben. A festő feltette magának a nagy kérdést, hogy „minek ide a sok festék?”, miközben újra és újra elemezte a kuglizók mozgását és tömbszerű figuráit. Ebből született meg az a nagy méretű kompozíció, amelyen a szénnel rajzolt kontúrok körbeölelik a tömbszerű modern formákkal érzékeltetett figurákat és a mögöttük sorakozó faágakat. Utólag is beleborzongott a gondolatba, hogy tisztelt, de már meghaladott akadémikus mestere, a „súlyos, zsíros ecsetű Munkácsy” mit szólt volna ehhez a modern párizsi gesztushoz, mennyire más stílusban dolgozta volna fel a témát. Rippl-Rónai az ornamentikaként kiterülő virágarabeszkhez a grafitkontúrokat és a hajszálvékonyan felhordott festékréteget választotta. A most vizsgált kompozíción – ritka módon – megőrződött az eredeti, lakkozásmentes felület, összhangban a művész szándékával.

Út Neuillyig

Rippl-Rónai hosszú pályakezdése Munkácsy modelljét követte, de ezen az úton a legmodernebb századfordulós francia művészkörök világáig jutott el, majd kiforrott stílusa magába olvasztotta a formálódó izmusok több tanulságát is. Kaposvárott, zsidó származású polgárcsaládban nőtt fel, ahonnan rendíthetetlen festőművészeti vágyának – és pártfogóinak – köszönhetően juthatott csak el 1884-ben a müncheni akadémiára. Bár elsajátította a müncheni szalonzsánerek modorát, kikristályosodott benne a kívánkozás a „művészet Mekkája”, Párizs iránt. 1887-ben ösztöndíjjal került a francia fővárosba, ahol szerény pályakezdőként felkereste a sikerei csúcsán álló, ünnepelt festőfejedelmet, Munkácsy Mihályt. Három évig készített másolatokat a műhelyében, de közben – illetve a szakítás után – megismerte a friss modern művészi áramlatokat, többek között a művelt párizsi festőbarát, a skót származású James Pitcairn-Knowles jóvoltából. Az 1890-es évek első felében kibomló festészetét hosszanti, elnyújtott formájú, visszafogott színvilágú, egész alakos képmások és delikát ízlésű pasztellportrék határozták meg. A „fekete korszaknak” (1889–1899) nevezett periódusban Rippl-Rónai sajátos érzelmi-esztétikai szűrőjén engedte át az amerikai Whistler festészetét, a preraffaeliták angol hagyományát, a szimbolizmust, a posztimpresszionizmust és a nabik művészetét. 1893-ban csatlakozott a Nabis-hoz, a Gauguin és Puvis de Chavannes útját járó századvégi modern, misztikus francia festőtársasághoz, valódi baráti-művészi viszonyt alakítva ki a posztimpresszionizmus meghatározó csoportosulásával.

Visszaemlékezéseiben költői leírást adott Rippl-Rónai a neuillyi otthonáról: „Neuilly a Szajna és az erődítések közt fekszik. Régebben, Napóleon, Louis Philippe és Duc d’Aumale idejében egy nagy vadaskert volt a máig is fennálló, gyönyörű, öreg kastéllyal és néhány más nagyobb villaépülettel. De később parcellázták s mai napság csupa villából és kertből áll, körülbelül harmincezer lakossal, nagy fasorokkal s igazán szépen tatarozott utakkal és utcákkal. […] A ház, melyben laktunk, a legrégibbek közül való, bejárata ódon, kapui rácsosak. Első látásra is, noha elhanyagolt állapotban van, úri dolognak látszik: a patinás falak, a kis kockás nagy ablakok jó ízlésre vallanak, a régibb időkre emlékeztetnek és sokat tudnak a megfigyelőnek mesélni és még több következtetésre adnak alapot. Hátul a nagy öreg fákkal beültetett parkban mindjárt egy óriási Sophora Japonica áll, nagy, uszályos ágakkal, nyáron olyan, mint egy sleppes hercegnő zöld ruhában. Csupa poézis. Röviden: kopott, de igen érdekes ház volt ez, ahol mi hárman, ketten a földszinten, Knowles barátom az emeleten – laktunk.”

Körvonalak és virágok

A kép meghatározó eleme – a zöld-fehér színharmónia mellett – a ceruzarajzolat érzékien bodrozódó vezetése. Ezek a törékeny korai vonalak teltek Gauguint idéző vastag kontúrokká Rippl-Rónai későbbi festészetében, hogy végül átalakuljanak a kukoricás korszak pettyegetett fekete körvonalaivá. A stiláris előkép viszont a korabeli francia posztimpresszionisták különleges nyelvezete, amelyet Szinyei Merse Anna a hasonlóan rajzos karakterű Ágyban fekvő nő (1891, Magyar Nemzeti Galéria) kapcsán elemzett: „Rippl vonalai a cloisonnizmus elvét követik, azaz a középkori zománcművesek vagy üvegablakkészítők keskeny fémpántjaihoz hasonló módon választják el egymástól a színeket, a körgyűrűkként egymásra épülő formasíkokat. A Gauguin és követői által Pont-Avenben gyakorolt szintetista eljárás egyéb jellemzői is jól érzékelhetőek, hiszen egyáltalán nem modellálja a formákat, kerüli a rövidüléseket és legfőképpen egyenlő módon kezeli a képelemeket.”

A vizsgált kép színharmóniában közeli párhuzama az a szürkésfehér háttér elé állított kettős virágos váza csendélet (Rózsa és gyöngyvirág, 1894, magántulajdon), amely egykor Révai Ödön gyűjteményének éke volt. Rippl-Rónainál szorosabban kevés magyar művész kötődött a virágokhoz. Festményein, önéletírásában és a róla szóló riportokban újra és újra felbukkan a téma. A Róma Villában a kertészkedés örökké napirenden volt, Lazarine-nel közösen gondozták gyönyörű rózsáikat, az ikonikus portréfotókon is rendre feltűnnek virágok. 1911-es visszaemlékezésében hemzsegnek a virágokkal kapcsolatos megjegyzések: „Én az egyszerre-festés szépségében és erejében teljesen bízom. Fő törekvésem azért mindig az, hogy bármit, bármely méretben – már amint ez fizikailag lehetséges – egyszerre, mint piktor-nyelven mondani szokás: egy ülésre fessek meg. Az így készült kép festésmódja emlékeztet a virágra vagy gyümölcsre, amelyen még rajta van a hamva.” Ezt a hamvas festésmódot érhetjük tetten ezen az érintetlen felületű korai párizsi remeken.

MÁS ALKOTÁSOK A WEBSHOPBÓL

Találat / Oldal

Vissza

…

Tovább

Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Zorka fekete barett sapkában, 1918

52x41 cm

Pasztell, papír

Jelezve jobbra fent: Rónai, Hátoldalon: Születésnapi emlék kis Zorkának 1918 jan. 12. Rippl Rónai

8 950 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Pavlovics hadnagy

24x18,5 cm

színes ceruza, papír

Jelezve balra fent: Rónai, Jelezve jobbra fent: 916 december Kaposvár Korona Kávéház, Jelezve alul: Pavlovics építő hadnagy

585 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Párizsi modell műteremben (Zorka piros bársony széken)

50,5 × 40,5 cm

Pasztell, papír

Jelezve jobbra fent: Rónai

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Fekete hajú akt

48 x 34 cm

Pasztell, karton

Jelezve jobbra lent: Rónai, Hátoldalon autográf felirat: Dekoltált sárga bőrű nő pastell 600

8 125 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Ülő akt

32x25 cm

Rézkarc, papír, utánnyomás

Jelzés nélkül

95 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Fiatal hölgy nyakékkel, 1914

53 x 42 cm

Pasztell, papír

Jelezve balra lent: Rónai, Jelezve a hátoldalon: Bözsike 1914 Kaposvár Rippl-Rónai

7 500 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Nagymama

28x22 cm

Tus, papír

Jelezve jobbra lent: Rónai

950 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Figurák

32.5x23.5 cm

Ceruza, papír

felirat és jelzés jobbra lent: 1900 aout Rónai

1 650 000 Ft

Részletek
Szabó Vladimir

(1905 - 1991)

Piac, 1934

22 x 18 cm

rézkarc, papír

Jelzés jobbra lent: Lugosi Szabó Vladimir 1934

68 500 Ft

Részletek
Scheiber Hugó

(1873 - 1950)

Berlini kabaréban

67,5 x 50 cm

Vegyes technika, karton

Jelezve jobbra lent: Scheiber H.

4 750 000 Ft

Részletek
Farkasházy Miklós

(1895 - 1964)

Utcai forgatag

38,5x56 cm

pasztell, papír

Jelezve balra lent: Farkasházy

195 000 Ft

Részletek
Ismeretlen festő Dobrovits jelzéssel

Fűzfa, 1997

43 x 40 cm

vegyes technika, rétegelt lemez

Jelzés jobbra lent: Dobrovits 97

154 000 Ft

Részletek
Farkas András

(1920 - 1991)

Pihenő fiatal lány pamlagon 1987

31x43,5 cm

akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Farkas András 87.7.30.

135 000 Ft

Részletek
Dobroszláv József

(1932 - )

Autópálya, 1978

33,8x48 cm

Akvarell, papír

Jelezve balra lent: Dobroszláv József 1978

279 000 Ft

Részletek
Rózsahegyi György

(1940 - 2010)

Elbert János irodalomtörténész portréja

27.5x21 cm

grafit, papír

j.j.l.. RGY monogram

65 000 Ft

Részletek
Tamás Ervin

(1922 - 1996)

Vörös izzás

90 x 80 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Tamás

275 000 Ft

Részletek
Orvos András

(1939 - )

Osztott felület, 2007

100 x 100 cm

olaj, vászon

Jelzés jobbra lent: OA

654 000 Ft

Részletek
Németh József

(1928 - 1994)

Pihenő legény

150x80 cm

Szén, papír

Jelzés nélkül

155 000 Ft

Részletek
Ék Sándor

(1902 - 1975)

Kutya

13x10 cm

ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Ék Sándor

52 500 Ft

Részletek
Lovaghy Dénes

(1887 - 1918)

Őszi délután, 1918 körül

126 × 107 cm

Olaj, vászon

Jelezve balra lenr: Lovaghy D.

4 674 000 Ft

Részletek
Veress Zoltán

(1868 - 1935)

Az ősz allegóriája

35.5 x 50.5 cm

olaj, vászon

Jelzés balra lent: Veress Zoltán

565 000 Ft

Részletek
Ismeretlen festő

Dunapart, Gellérthegy (Budapest)

40x59 cm

Akvarell, papír

Jelzés nélkül

565 000 Ft

Részletek
Szobotka Imre

(1890 - 1961)

Lovas

13,5x19 cm

rézkarc, papír

Jelezve balra lent: 10/50, Jelezve jobbra lent: Szobotka

36 500 Ft

Részletek
Rónai Géza

(1886 - 1944)

Hófödte Sopron

60x80 cm

Pasztell, papír

Jelezve balra lent: Sopron Jelezve jobbra lent: Rónai Géza

845 000 Ft

Részletek
Urbán György

(1936 - 2011)

Táj repülőről nézve, 1979

60x80 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Urbán Gy. 79

385 000 Ft

Részletek
Lukács Ágnes

(1920 - 2016)

Nagymarosi emlék, 1982

50x35 cm

akvarell, papír

Jelzés alul jobbra: Lukács Ágnes

143 000 Ft

Részletek
Orosz János

(1932 - )

Összefonódó idomok, 1981

20x22 cm

toll, papír

Jelezve jobbra lent: Oross 1981 János

80 000 Ft

Részletek
Szabó Vladimir

(1905 - 1991)

Éjjeli lovas, 1983

37x48 cm

olaj, farost

Jelezve jobbra lent: Szabó Vladimir '83

465 000 Ft

Részletek
Náray Aurél

(1883 - 1948)

Fiatal lány

50x36 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Náray

505 000 Ft

Részletek
Telkessy Valéria

(1870 - 1950)

Mezei csokor, muskátli

60x80 cm

Olaj, vászon

Jelezve balra lent: Telkessy V

645 000 Ft

Részletek
Szőnyi István

(1894 - 1960)

Női aktok, 1920 körül

31x47 cm

Tus, papír

Jelezve jobbra lent: Sz. I.

950 000 Ft

Részletek
Jakab Eszter

(1943 - 1989)

Asztali csendélet korsóval

60x80 cm

Olaj, farost

Jelezve jobbra lent: Jakab

155 000 Ft

Részletek
Pap Géza

(1883 - ?)

Asztraháni parkban, 1916

27x35.5 cm

akvarell, papír

j.b.l.: Pap Géza Asztrahán 1916

650 000 Ft

Részletek
Szőnyi Krisztina

(1964 - )

Levélke 2., 2001

33x35 cm

szitanyomat, papír

Jelzés alatta jobbra: 2001. Szőnyi Krisztina; jelzés alatta balra: Levélke 2.; jelzés alatta középen: Szitanyomat EA IX/IX

44 500 Ft

Részletek
Ismeretlen festő

Városi életkép

36 x 33 cm

akvarell, papír

Jelzés nélkül

95 500 Ft

Részletek
Börzsönyi Kollarits Ferenc

(1901 - 1963)

Ablaktisztítók

33,5x37 cm

Tempera, papír

Jelezve balra lent: Börzsönyi

185 000 Ft

Részletek
Kiss Károly

(1889 - 1953)

Erdélyi falu, 1937

21 x 27 cm

olaj, fa

Jelzés jobbra lent: Kiss 1937

36 500 Ft

Részletek
Gyulai Líviusz

(1937 - 2021)

Május I.

25x17 cm

linómetszet

J.a.j.: Május

48 000 Ft

Részletek
Bolgár József

(1928 - 1986)

Csendélet

80x100 cm

Olaj, farost

Jelzés nélkül

325 000 Ft

Részletek
Berkes Antal

(1874 - 1938)

Lovasfogat az erdőben

27.5x36.5 cm

olaj, vászon

j.j.l.: Berkes A. 1906

575 000 Ft

Részletek
Bálint Endre

(1914 - 1986)

Lovaskordé

22x14 cm

Tus, toll, papír

Jelzés nélkül

190 000 Ft

Részletek
Sztelek Norbert

(1884 - 1956)

Patak menti fák 1942

39x49,5 cm

Pasztell, papír

Jelezve jobbra lent: Nagybánya 1942 Sztelek Norbert

198 000 Ft

Részletek
Torok Sándor

(1936 - )

Balatoni táj (Dér), 1992

50x70 cm

Pasztell, színes papír

Jelezve jobbra lent: Torok 92

95 000 Ft

Részletek
Győrffy Sándor

(1951 - )

Kemény és lágy formák II., 1993

100x69,5 cm

szitanyomat

j.a.b.: Kemény és lágy formák II (S); j.a.k.: próba 2; j.a.j.: Győrffy Sándor 1993

86 000 Ft

Részletek
Náray Tamás

(1958 - )

Szentély Nippurban - diptichon

2x60x60 cm

giclée, vászon

695 000 Ft

Részletek
Ék Sándor

(1902 - 1975)

Magány

13x10 cm

ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Ék Sándor

53 000 Ft

Részletek
Bálint Endre

(1914 - 1986)

Szigony vörösben, 1971

25x33 cm

Monotípia, papír

Jelezve középen lent: Bálint 71

240 000 Ft

Részletek
Rudnay Gyula

(1878 - 1957)

Pásztor lány

23x15 cm

Rézkarc, papír

Jelezve balra lent: Pásztor lány

50 000 Ft

Részletek
Szőnyi István

(1894 - 1960)

Ülő nő, 1938

48x31 cm

akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Sz.I. 938

750 000 Ft

Részletek
Piri Kálmán

(1908 - 1983)

Műterem pasztell szinekben (Hommage a Morandi)

60x80 cm

Olaj, farost

Jelezve jobbra lent: Piri Kálmán

175 000 Ft

Részletek