Címlap
>>
Rippl-Rónai József
>>
Neuillyi virágok, 1893

Rippl-Rónai József (1861 - 1927)

Neuillyi virágok, 1893

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

51 × 41 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Ronai 1893, Jelezve balra lent: RR

73. Téli aukció / 122. tétel (2023-12-17)
Kikiáltási ár: 26 000 000 Ft / 64 455 EUR
Becsérték: 30 000 000 Ft- 60 000 000 Ft
/ 74 372 EUR - 148 743 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

73. Téli aukció

Időpont:

2023. december 17. 18:00 - 23:00

Általános aukció feltételek

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Rippl-Rónai József képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Rippl Rónai József emlékezései. Nyugat, Budapest, 1911.

Lázár Béla: Rippl-Rónai József. Ernst Múzeum, Budapest, 1923.

Petrovics Elek: Rippl-Rónai. Athenaeum, Budapest, 1942.

Genthon István: Rippl-Rónai József. Corvina, Budapest, 1977.

Keserü Katalin: Rippl-Rónai József. Corvina, Budapest, 1982.

Szabadi Judit: Így élt Rippl-Rónai József. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1990.

Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Bernáth Mária – Nagy Ildikó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998.

Bernáth Mária: Rippl-Rónai József. Szemimpex, Budapest, 1998.

Szabadi Judit: Rippl-Rónai. Corvina, Budapest, 2000.

Neuillyben. Rippl-Rónai József és James Pitcairn-Knowles. Szerk.: Jeremy Howard – Keserü Katalin, Ernst Múzeum, Budapest, 2004.

Farkas Zsuzsa: Rippl-Rónai József. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

Ismeretlen párizsi remekmű

Rippl-Rónai József első párizsi kiállításán, 1892-ben berobbant a korabeli művészeti közéletbe, számos képe rögtön rangos műgyűjteménybe került. Legszerethetőbb korai műveire lecsaptak a jó szemű francia vásárlók a következő évtizedben, így Magyarországra nem jutottak el, és kimaradtak a későbbi monográfiákból is. A rendszerváltás után külföldön előkerülő párizsi csúcsművek segítségével ma már jobban érthetjük, miért okozott Rippl-Rónai olyan nagy feltűnést, miért fogadták körükbe a legjobb modern francia festők. Ilyen alkotás a most felbukkant, külföldről hazatért virágkompozíció is. Az éteri fehér derengésben tartott vásznon szecessziósan kígyózó vonalak között bontakoznak ki a formák: a virágok szirmai, a széles levelek és a kacskaringós indák. A decens zöld-fehér-szürke színskálát a citromsárga bibék és a rózsaszín, lila szirmok halovány játékossága emeli az 1890-es évek kifinomult francia színköltészetének legmagasabb régióiba. Ez az a míves kolorista poézis, amely visszaköszön Whistler szürke portréin vagy Giovanni Boldini Montesquiou grófjáról festett virtuózan elegáns arcképén (Robert de Montesquiou gróf portréja, 1897, Musée d’Orsay).

A bal alsó sarokban olvasható dátum pontosan eligazít a mű készülésének idejéről: 1893. A gondosan dokumentált életpálya alapján tudjuk, hogy a fiatal művész ekkor James Pitcairn-Knowles és szerelme, Lazarine társaságában Párizs mellett, Neuillyben dolgozott. Malonyay Dezsőnek az 1900-as pesti kiállítás katalógusában megjelenő regényes leírásából még az ódon ház ablakpárkánya is beazonosítható, ahol a képen látható cserepes virágok állhattak: „Kint Neuillyben úgy él, ahogy gondolkozik. Si licet [ha lehet] – Tolstojhoz hasonlítanám. Egy régi, kastélyszerű épület földszintjén vannak a fehér szobái. Ablakaira egy terebélyes vén zofora japonica [japánakác] lombjai hajlanak. Nincs semmi fölösleges a szobáiban, az a néhány darab bútora, melyekre elkerülhetetlenül szüksége van egy civilizált embernek, egyszerű és szép […] A dolgozószobájában még csak egy ócska gitár sincsen a szokott művészi czafrangból, néhány cserép virág van az ablakdeszkán és iszonyú rendben állnak a pemzlijei meg a festékei.” Talán éppen azon a bizonyos ablakdeszkán álló „néhány cserép virág” szerepel a most vizsgált festményen, bár a figyelmes szemlélő – mint egy jól ápolt télikertben vagy egy virágkereskedésben – kilenc cserepet is kivehet egymás mögé rendezve.

A felület kivételes hímpora

A sanyarú sorsú magyar festmények többségének már nem ismerhetjük eredeti felületét: a történelem viharai és a szakszerűtlen restaurátori beavatkozások eltüntették a műalkotások legfelső rétegét – letörölték a művek hímporát. A védőrétegként felhordott lakkozás sok esetben nem megy szembe a művész eredeti szándékával, de vannak kivételek. Ilyen a fiatal Rippl-Rónai, aki papírszerűen ropogós, decensen rajzos összhatásra törekedett több korai művén. Ahogy Petrovics Elek írta ezekről a munkáiról: „Az olajfestéssel járó zsíros hatást kerülte, szerette a fénytelen, tompa felületet, képeinek firniszelése [lakkozása] ellen is mindig tiltakozott.”

Visszaemlékezéseiben Rippl-Rónai elmeséli, hogy a Kuglizók (1892, Magyar Nemzeti Galéria) hogyan született meg a Párizs környékén ellesett figurák mozgásának tanulmányozása közben. A festő feltette magának a nagy kérdést, hogy „minek ide a sok festék?”, miközben újra és újra elemezte a kuglizók mozgását és tömbszerű figuráit. Ebből született meg az a nagy méretű kompozíció, amelyen a szénnel rajzolt kontúrok körbeölelik a tömbszerű modern formákkal érzékeltetett figurákat és a mögöttük sorakozó faágakat. Utólag is beleborzongott a gondolatba, hogy tisztelt, de már meghaladott akadémikus mestere, a „súlyos, zsíros ecsetű Munkácsy” mit szólt volna ehhez a modern párizsi gesztushoz, mennyire más stílusban dolgozta volna fel a témát. Rippl-Rónai az ornamentikaként kiterülő virágarabeszkhez a grafitkontúrokat és a hajszálvékonyan felhordott festékréteget választotta. A most vizsgált kompozíción – ritka módon – megőrződött az eredeti, lakkozásmentes felület, összhangban a művész szándékával.

Út Neuillyig

Rippl-Rónai hosszú pályakezdése Munkácsy modelljét követte, de ezen az úton a legmodernebb századfordulós francia művészkörök világáig jutott el, majd kiforrott stílusa magába olvasztotta a formálódó izmusok több tanulságát is. Kaposvárott, zsidó származású polgárcsaládban nőtt fel, ahonnan rendíthetetlen festőművészeti vágyának – és pártfogóinak – köszönhetően juthatott csak el 1884-ben a müncheni akadémiára. Bár elsajátította a müncheni szalonzsánerek modorát, kikristályosodott benne a kívánkozás a „művészet Mekkája”, Párizs iránt. 1887-ben ösztöndíjjal került a francia fővárosba, ahol szerény pályakezdőként felkereste a sikerei csúcsán álló, ünnepelt festőfejedelmet, Munkácsy Mihályt. Három évig készített másolatokat a műhelyében, de közben – illetve a szakítás után – megismerte a friss modern művészi áramlatokat, többek között a művelt párizsi festőbarát, a skót származású James Pitcairn-Knowles jóvoltából. Az 1890-es évek első felében kibomló festészetét hosszanti, elnyújtott formájú, visszafogott színvilágú, egész alakos képmások és delikát ízlésű pasztellportrék határozták meg. A „fekete korszaknak” (1889–1899) nevezett periódusban Rippl-Rónai sajátos érzelmi-esztétikai szűrőjén engedte át az amerikai Whistler festészetét, a preraffaeliták angol hagyományát, a szimbolizmust, a posztimpresszionizmust és a nabik művészetét. 1893-ban csatlakozott a Nabis-hoz, a Gauguin és Puvis de Chavannes útját járó századvégi modern, misztikus francia festőtársasághoz, valódi baráti-művészi viszonyt alakítva ki a posztimpresszionizmus meghatározó csoportosulásával.

Visszaemlékezéseiben költői leírást adott Rippl-Rónai a neuillyi otthonáról: „Neuilly a Szajna és az erődítések közt fekszik. Régebben, Napóleon, Louis Philippe és Duc d’Aumale idejében egy nagy vadaskert volt a máig is fennálló, gyönyörű, öreg kastéllyal és néhány más nagyobb villaépülettel. De később parcellázták s mai napság csupa villából és kertből áll, körülbelül harmincezer lakossal, nagy fasorokkal s igazán szépen tatarozott utakkal és utcákkal. […] A ház, melyben laktunk, a legrégibbek közül való, bejárata ódon, kapui rácsosak. Első látásra is, noha elhanyagolt állapotban van, úri dolognak látszik: a patinás falak, a kis kockás nagy ablakok jó ízlésre vallanak, a régibb időkre emlékeztetnek és sokat tudnak a megfigyelőnek mesélni és még több következtetésre adnak alapot. Hátul a nagy öreg fákkal beültetett parkban mindjárt egy óriási Sophora Japonica áll, nagy, uszályos ágakkal, nyáron olyan, mint egy sleppes hercegnő zöld ruhában. Csupa poézis. Röviden: kopott, de igen érdekes ház volt ez, ahol mi hárman, ketten a földszinten, Knowles barátom az emeleten – laktunk.”

Körvonalak és virágok

A kép meghatározó eleme – a zöld-fehér színharmónia mellett – a ceruzarajzolat érzékien bodrozódó vezetése. Ezek a törékeny korai vonalak teltek Gauguint idéző vastag kontúrokká Rippl-Rónai későbbi festészetében, hogy végül átalakuljanak a kukoricás korszak pettyegetett fekete körvonalaivá. A stiláris előkép viszont a korabeli francia posztimpresszionisták különleges nyelvezete, amelyet Szinyei Merse Anna a hasonlóan rajzos karakterű Ágyban fekvő nő (1891, Magyar Nemzeti Galéria) kapcsán elemzett: „Rippl vonalai a cloisonnizmus elvét követik, azaz a középkori zománcművesek vagy üvegablakkészítők keskeny fémpántjaihoz hasonló módon választják el egymástól a színeket, a körgyűrűkként egymásra épülő formasíkokat. A Gauguin és követői által Pont-Avenben gyakorolt szintetista eljárás egyéb jellemzői is jól érzékelhetőek, hiszen egyáltalán nem modellálja a formákat, kerüli a rövidüléseket és legfőképpen egyenlő módon kezeli a képelemeket.”

A vizsgált kép színharmóniában közeli párhuzama az a szürkésfehér háttér elé állított kettős virágos váza csendélet (Rózsa és gyöngyvirág, 1894, magántulajdon), amely egykor Révai Ödön gyűjteményének éke volt. Rippl-Rónainál szorosabban kevés magyar művész kötődött a virágokhoz. Festményein, önéletírásában és a róla szóló riportokban újra és újra felbukkan a téma. A Róma Villában a kertészkedés örökké napirenden volt, Lazarine-nel közösen gondozták gyönyörű rózsáikat, az ikonikus portréfotókon is rendre feltűnnek virágok. 1911-es visszaemlékezésében hemzsegnek a virágokkal kapcsolatos megjegyzések: „Én az egyszerre-festés szépségében és erejében teljesen bízom. Fő törekvésem azért mindig az, hogy bármit, bármely méretben – már amint ez fizikailag lehetséges – egyszerre, mint piktor-nyelven mondani szokás: egy ülésre fessek meg. Az így készült kép festésmódja emlékeztet a virágra vagy gyümölcsre, amelyen még rajta van a hamva.” Ezt a hamvas festésmódot érhetjük tetten ezen az érintetlen felületű korai párizsi remeken.

MÁS ALKOTÁSOK A WEBSHOPBÓL

Találat / Oldal

25
50
150
Összes

Vissza

…

Tovább

Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Kék inges férfi, 1910-es évek

43 x 31,5 cm

Pasztell, papír

Jelezve jobbra lent: Rónai

7 995 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Darvas Lili portré, 1922

53,5x42,5 cm

Pasztell, papír

Jelezve jobbra fent: Rónai

Részletek
Új

Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Délutáni pihenő

19,5 x 13 cm

Akvarell, ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Rónai

475 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Figurák

32.5x23.5 cm

Ceruza, papír

felirat és jelzés jobbra lent: 1900 aout Rónai

1 650 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Pavlovics hadnagy

24x18,5 cm

színes ceruza, papír

Jelezve balra fent: Rónai, Jelezve jobbra fent: 916 december Kaposvár Korona Kávéház, Jelezve alul: Pavlovics építő hadnagy

585 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Nagymama

28x22 cm

Tus, papír

Jelezve jobbra lent: Rónai

950 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Párizsi modell műteremben (Zorka piros bársony széken)

50,5 × 40,5 cm

Pasztell, papír

Jelezve jobbra fent: Rónai

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Vöröshajú párizsi modell (Az érzés), 1890-es évek eleje

26 × 22 cm

Pasztell, vászon

Jelezve jobbra fent: Rónai

17 220 000 Ft

Részletek
Rippl-Rónai József

(1861 - 1927)

Zorka fekete barett sapkában, 1918

52x41 cm

Pasztell, papír

Jelezve jobbra fent: Rónai, Hátoldalon: Születésnapi emlék kis Zorkának 1918 jan. 12. Rippl Rónai

8 950 000 Ft

Részletek
Kunffy Lajos

(1869 - 1962)

Férfi portré

31.5x22 cm

grafit, papír

j.n.

185 000 Ft

Részletek
Szalma Edit

(1964 - )

Pókháló

30x42 cm

vegyes technika, papír

Jelezve alatta jobbra: Szalma Edit

68 000 Ft

Részletek
Ismeretlen fotós

Sinkovits Imre és Semjén Anita a Párbeszéd c. film standfotóján

Jelzés nélkül

15 000 Ft

Részletek
Parádi Tamás

(1956 - )

Enteriör oszloppal, 1998

20,5x25 cm

rézkarc, merített papír

Jelzés alatta balra.: Enteriőr oszloppal, 1998; jelzés alatta középen: 7/20; jelzés alatta jobbra: Parédi Tamás

39 500 Ft

Részletek
Bánk Ernő

(1883 - 1962)

Táj

30 x 40 cm

vegyes technika, papír

Jelzés jobbra lent: Bánk Ernő

85 000 Ft

Részletek
Vilhelm Károly

(1943 - 2011)

Virágcsendélet, 1997

50x70 cm

szitanyomat, papír

Jelzés alatta balra: … virágok-szita-próba 2.; jelzés alatta jobbra: Vilhelm '97

89 500 Ft

Részletek
Húth István

Férfi portré variáció

29,5x20,5 cm

toll, papír

Jelzés nélkül

52 000 Ft

Részletek
Holló László

(1887 - 1976)

Pihenők

25x35 cm

Akvarell, papír

Jelezve balra lent: Holló L. 1963. VIII. 6.

98 000 Ft

Részletek
Neogrády Antal

(1861 - 1942)

Kertrészlet paddal

30x41 cm

Vegyestechnika, papír

Jelezve jobbra lent: Neogrády A.

138 000 Ft

Részletek
Ismeretlen fotós

Via Dolorosa (Jeruzsálem)

27,8x21 cm

Jelzés a képen: 26. Jérusalem: Are de l. Ecce Homo, via Dolarosa

45 000 Ft

Részletek
Molnár Iscsu István

(1947 - )

Mese V., 1981

29,5x41 cm

színezett rézkarc

J.a.b.: Mese V. 1981; j.a.k.: 41/…; j.a.j.: Molnár István

45 500 Ft

Részletek
Ismeretlen festő Kovács jelzéssel

Hóvirágos csendélet

35x50 cm

olaj, vászon

jelezve jobbra fent: Kovács I.

85 000 Ft

Részletek
Kiss Zoltán

(1965 - )

Kompozíció V., 2002

70x100 cm

litográfia

Jelezve alatta középen: 13/18; jelezve alatta jobbra: Kiss Zoltán 2002

84 000 Ft

Részletek
Reinhart, Hans (Internatinal News Photos)

Tarzan-tánc, 1945

19.4x25.3 cm

Jelzés nélkül

75 000 Ft

Részletek
Aradi Edvi Illés Jenő

(1886 - 1962)

Virágcsendélet

50x45 cm

olaj, vászon

Jelezve jobbra fent: Edvi-Illés Jenő

435 000 Ft

Részletek
Végh Dezső

(1897 - 1972)

Bélyegterv III. 1961

13x23 cm

bélyegterv

Jelezve alatta jobbra: Végh Dezső

60 000 Ft

Részletek
Márffy Ödön

(1878 - 1959)

Vörös hajú nő arany nyaklánccal

81x65 cm

olaj, vászon

Jelezve jobbra fent: Márffy Ödön

6 500 000 Ft

Részletek
Fenyő Andor

(1904 - 1971)

Balatonpart 1966

60x80 cm

Olaj, farost

Jelezve jobbra lent: Fenyő 66

345 000 Ft

Részletek
Berki Viola

(1932 - 2001)

Szibinyáni Jank a rengetegben

28x34 cm

vegyestechnika, papír

Jelezve jobbra lent: Berki Viola

345 000 Ft

Részletek
Tichy Gyula

(1879 - 1920)

A művész

26x20 cm

rézkarc, papír

Jelezve alatta jobbra: Tichy Gyula

96 500 Ft

Részletek
Remsey Jenő György

(1885 - 1980)

Női portré, 1968

60,5x50,5 cm

olaj, vászon

Jelezve balra lent: Remsey 968

245 000 Ft

Részletek
Zsankó László

(1966 - )

Tészta-arc, 2000

100x70 cm

litográfia

Jelezve alatta balra: Tészta-arc; jelezve alatta középen: színes litográfia Próba II; jelezve alatta jobbra: Zsankó László 2000

94 000 Ft

Részletek
Tamás Ervin

(1922 - 1996)

Sárga kardigános nő, 1957

31x49 cm

Gouache, papír

Jelezve hátoldalon autográf felirattal

115 000 Ft

Részletek
Rainerné Istvánffy Gabriella

(1875 - 1964)

Fehér perzsamacska

20x28,5 cm

vegyestechnika, papír

Jelezve jobbra lent: Rainerné Istvánffy Gabriella

375 000 Ft

Részletek
Borchardt, Felix

(1857 - 1936)

Virágcsendélet

40x33 cm

olaj, vászon

Jelezve balra lent: Felix Borchardt

745 000 Ft

Részletek
Bartók Sándor

(1948 - )

Mágia, 2002

43,5 x 30,5 cm

tus, papír

Jelzés nélkül

118 000 Ft

Részletek
Pekáry István

(1905 - 1981)

Sárköziek, 1934

21x15 cm

színezett rézkarc

Jelezve balra lent: Sárköziek; Jelezve jobbra lent: 19 Pekáry 41

95 000 Ft

Részletek
Tamás Ervin

(1922 - 1996)

Napsugarak, 1974

22x30 cm

Kollázs

Jelezve hátoldalon autográf felirattal

115 000 Ft

Részletek
Dombay Lelly

(1914 - 1999)

Távlat ablakból

60 x 80 cm

olaj, vászon

Jelzés jobbra lent: Dombay

354 000 Ft

Részletek
Zádor István

(1882 - 1963)

Kastélybelső

64x51 cm

olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Zádor István

325 000 Ft

Részletek
Mikes István József

(1936 - 1983)

Lenyomat

36,5x51,5 cm

ofszet nyomat, papír

Jelezve alatta jobbra: Mikes I.

66 000 Ft

Részletek
Berkes Antal

(1874 - 1938)

Napnyugta (Felvidéki táj), 1905

52x68 cm

Olaj,karton

Jelezve jobbra lent: Berkes A. 905

275 000 Ft

Részletek
Patay László

(1932 - 2002)

Patak a Vértesben, 1972

80x103 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Patay 72

685 000 Ft

Részletek
Szőnyi István

(1894 - 1960)

Belső udvar ( Esti fények), 1940 körül

32x18,5 cm

akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Szőnyi I.

Részletek
Koszkol Jenő

(1868 - 1935)

Tabáni utca

50 x 38 cm

Akvarell, papír

Jelezve balra lent: Koszkol Jenő Tabán

145 000 Ft

Részletek
Buti István

(1902 - 1976)

Lány a kútnál, 1936

34x30 cm

ceruza, papír

J.j.l.: Búti I. 1936. VII. 24.

145 000 Ft

Részletek
Józsa János

(1936 - 2016)

Önarckép szabadban, 1965

62 x 50 cm

olaj, farost

Jelzés jobbra lent: Józsa J. 65

345 000 Ft

Részletek
Bor Pál

(1889 - 1982)

Art Deco Sport ( Mozdulatok, Jelenet )

61x87 cm

Olaj, papír

Jelzés nélkül

245 000 Ft

Részletek
Józsa János

(1936 - 2016)

Magány, 1967

106 x 56 cm

olaj, farost

Jelzés jobbra lent: Józsa J. 67

770 000 Ft

Részletek
Benkhard Ágost

(1882 - 1961)

Asztali csendélet

60x80 cm

olaj, vászon

Jelezve balra lent: Benkhard Á. 1959

475 000 Ft

Részletek
Szőllősy Kálmán

(1897 - 1976)

Havas udvar (Szentendre), 1950-es évek

40.1x30.5 cm

Jelzés nélkül

195 000 Ft

Részletek