Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Tihanyi Lajos (1885 - 1938)

Kilátás a műterem ablakból (Budapesti részlet), 1913

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Tihanyi Lajos képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

80x65 cm
olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Tihanyi Lajos

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Kategória:  Színek, Realizmusok, Meglepetések

Kiállítva: Zsűrimentes kiállítás, Művészház, Budapest, 1913. szeptember (kat. sz.: 174. Külvárosi tájkép) Budapest látképei, Könyves Kálmán Szalon, 1913. december Ausstellung von Werken der 3 Künstler, Kunst Salon Brüko, Bécs, 1914. (kat. 21. Vorstadt, 1913) Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904 - 1914, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006. március- július (kat. sz.: 243a. Városrészlet) A Művészház 1909 -1914. Modern kiállítások Budapesten, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2009. március-július. (kat. II. 15.Városrészlet) Cézanne és Matisse bűvöletében. A Nyolcak, centenáriumi kiállítás, Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs, 2010. december - 2011. március (kat.sz.: 405. Külváros)

Reprodukálva:Modern Magyar Festészet 1892-1919, szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2003. (508. oldal)Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914, kiállítási katalógus, szerk.: Passuth Krisztina, Szücs György, Budapest, 2006. (122. oldal)A Művészház 1909-1914. Modern kiállítások Budapesten, kiállítási katalógus, szerk.: Gömöry Judit, Veszprémi Nóra, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2009. (51. oldal)Cézanne és Matisse bűvöletében. A Nyolcak, kiállítási katalógus, szerk.: Bardoly István, Markója Csilla, Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs, 2010. (412. oldal)

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Párizsi piktúra

 

„A pikturáról való fogalmaimat (…) a Parisban töltött 4 hónap tisztázta előttem. (...) Gauguin, Matisse, Cézanne, az első ideál, de őt megismerve csak a régiek tiszteletére és megértésére jutottam. Elvetettem minden formát, csak a természet megismerése és a tárgyak megkonstruálása volt előbb a feladat. Ez azután gyorsan vezetett a kép megkonstruálására” – olvasható Tihanyi Lajos 1920-ban írott önéletrajzában. A fiatal festő Nagybánya után indult el a francia fővárosba 1907-ben. Párizsban sokat rajzolt, Gauguin, Van Gogh és Matisse művészetének eredményei ekkor épültek be festészetébe. A merész színkezelés és a bátor formatorzítások innentől kezdve meghatározták művészetét, nem véletlen vált a magyar vadak és a Nyolcak csoport egyik kiemelkedő mesterévé, majd a második világháború után, az 1919-től az 1938-ban bekövetkezett haláláig tartó – Párizst, Bécset, Berlint és New Yorkot érintő – időszakban az absztrakció egyik első magyar képviselőjévé.

 

Orfikus pillanat

 

A most vizsgált kép pont abban az 1912-as évben szület(het)ett, amikor a legendás avantgárd költő, Guillaume Apollinaire bevezette az orfizmus fogalmát. Ez az a pillanat, amikor az eredendően monokróm, kékesszürkéket és barnákat használó kubizmus megtelik katedrálisablakokhoz illő lebegő fényjátékokkal, misztikus modern ragyogással. Az orfikus kubizmusnak keresztelt, dinamikus fénystruktúrák egyszerre tűntek fel Európa különböző pontjain, Párizsban a Delaunay-házaspár vagy a cseh Kupka képein, Németországban Kandinszkijnál, az olasz futuristák körében vagy Oroszországban Larionov lucsista művészetében. Ehhez az illusztris névsorhoz kapcsolhatjuk Tihanyi Lajosnak ezt a különlegesen bátor budapesti kompozícióját, amit az orfizmus íves optikája és a fény vad sugarai jellemeznek.

 

Görbülő optika

 

Tihanyi az inspiratív párizsi tartózkodás után ekkor már Budapesten dolgozott. Nem lehet nem észrevenni Robert Delaunay híres, 1911-es Eiffel-tornyával (Solomon R. Guggenheim Museum, New York) való párhuzamot. A párizsi orfizmus festője a dekonstruált, ízekre szedett és „összetört” vastorony köré hajlítja a várost. A jobbról és balról köré szerkesztett, halszemoptikát idéző módon ívesedő „bérház-kerethez” hasonló módon építi fel a kép terét Tihanyi is. A valószerűtlen, fauve-os színfoltokban fürdő külvárosi látképet egy pesti bérpalota sarka és egy míves zöld ereszcsatorna foglalja ovális keretbe. A különlegesen torzító „lencsének” köszönhetően Tihanyi képe az első világháború előtti modern magyar festészet egyik legbátrabb alkotása, ami nem véletlen szerepelt a közelmúlt összes fontos nagy történeti kiállításán (Magyar Vadak, A Művészház, A Nyolcak stb.).

 

Együttes szubsztanciák

 

Tihanyi a Nyolcak 1912-es, harmadik kiállításának katalógusában néhány mondat erejéig összefoglalta művészi hitvallását: „a festő teret akar a vásznon érzékeltetni, melyben tárgyak vannak. A tárgyak határát a tér szabja meg, amelyhez alkalmazkodnak. Ezen alkalmazkodás következtében az objektumnak nincs szorosan megszabva a határa. (…) De mivel a kép tárgya szorosan egy a környezetével, ezért kell együttesen felfognunk mindkét szubsztanciát”. Nem vitás, hogy a Budapesti részlet az autonóm képtérből építkező esztétikai hitvallás egyik legtisztább megvalósulása és a modern magyar festészet egyik múzeumi kvalitású remekműve.

 

Aukción lévő alkotások

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról