Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Kernstok Károly (1873 - 1940)

Kalapos nő Duna-parti villa terszán (Révai Ödönné), 1907

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Kernstok Károly képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

140x115 cm cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly 907

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Proveniencia: Egykor Révai Ödön birtokában, majd angliai magántulajdonban

Kiállítva: A MIÉNK első kiállítása, Budapest, Nemzeti Szalon, 1908. (83. tételszámon), Kernstok Károly gyűjteményes kiállítása, Budapest, Ernst Múzeum, 1928.

Reprodukálva: A Könyves Kálmán Magyar Műkiadó Rt. Művészeti reprodukciósorozatában, Kovács Bernadett: Wanted-Kernstok Károly elfeledett képei, Artmagazin, 2005/4., Kovács Bernadett: Kernstok Károly In: A NYOLCAK (Szerk: Badoly István, Markója Csilla), Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 292.

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Párizsi fauve hatások

Kernstok Károly nem véletlenül volt a modern magyar művészet kulcsfontosságú csoportosulásának, a Nyolcaknak a vezéralakja. Széles körű műveltsége és kutató szellemisége predesztinálta erre a szerepre. 1906-tól kezdve rendszeresen megfordult Párizsban, ahol mohón szívta magába a friss művészet szellemiségét, pedig ekkor már otthon befutott, díjakkal jutalmazott festőnek számított. A modern francia szalonokban otthonosan forgó fiatalabb pályatársai, Czóbel, Berény és Pór révén személyesen is megismerte Mattise-t és Picassót. Ahogyan barátait is, őt is elsősorban a fauvizmus vad színkontrasztjai és zabolátlan formatorzításai ragadták magukkal. Egyik korabeli tusrajza – amiről a Horváth Béla hagyatékában megőrzött reprodukciókból tudunk – Matisse híres Kék aktjának parafrázisa. Nem véletlen, hogy a most vizsgált portré legközelebbi művészettörténeti párhuzama Matisse Nő kalapban című, 1905-ös fauve főműve, ami Gertrude Steinék Kernstok által is látogatott szalonjában függött Párizsban.

Kalapos dáma

A nagypolgári dáma fejedelmi tartással ül a kertbe kihelyezett padon. A helyszín minden bizonnyal Kernstok nyergesújfalui birtoka, ahol számos művész és értelmiségi megfordult, beleértve a könyvkiadó Révaiékat. Az extravagáns méretű, hatalmas fehér tollal díszített kalapot viselő hölgy lábait keresztbe veti, sötét lila köntöse szétnyílik, láttatni engedve fehér csipkés ruháját. Törzsét kissé elfordítja, baljával hátrafelé nyúlva támaszkodik meg a sárga kerti pad ferde karfáján. (Nemcsak a tollas kalap, de az elforduló póz és a női karakter is Matisse portréját idézi.) Hátul öt vastag fa áll, széles törzseik között kilátunk a szinte világító víztükrű Dunára és a túlparton húzódó alacsony dombokra. Kernstok erős, de több színnel meghúzott, rajzos kontúrokat használt, a felületeket pedig expresszív „satírozással” töltötte ki. Ez a Cézanne-módján szárazon, rajzosan fogalmazott stílus jól ismert Kernstok korabeli műveiről, mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, szintén 1907-es Czóbel Béla portréjáról.

Az arcképfestés új útja

A festményt Kernstok kiállította a modern magyar festőket tömörítő MIÉNK első kiállításán a Nemzeti Szalonban. Az újdonságokra nyitott kritikusok pozitívan fogadták a mellbevágóan friss szemléletű művet. Az Egyetértés tárcaírója, Bárdos Artúr szerint a portén az arc „áhítatosan gyöngéd”, míg Lengyel Géza a Nyugat hasábjain lelkesedett Kernstok képeiért: „Van egy női arcképe, széles, egyszerű színek, monumentális vonalak, élet, elevenség – új útját töri a fotografikus pepecselés, vagy durva festékhalmozás között tévelygő arcképfestésnek.” A konzervatív kritikusok persze a Gauguin-láz káros hatásának tudják be Kernstok új stílusát, de még így sem járt úgy, mint Matisse, akinek éppen a Nő kalapbanját látva ragadtatta magát Louis Vauxcelles a „Donatello a vadak között” felkiáltásra. Ahogy az egyszerű műkritikusi jelzőből (vadak) művészettörténeti kategória lett később (fauvizmus), úgy Kernstok a MIÉNK-ből vitte magával a legmodernebb fiatalokat, megalapítva a kereső Nyolcak csoportját.

Családi örökség

A Nyolcak 2010-es nagy múzeum kiállításán még fekete-fehér képként, lappangó alkotásként szerepelt Révai Ödönné portréja. A modell férje, Révai Ödön vezette a 19. század második felének és a 20. század elejének leghíresebb hazai kiadóját, a Révai Testvéreket. (Az apja és testvére által alapított kiadó jelentette meg a legendás Révai Lexikont és a díszkötetes Jókai-összest is.) Révai Ödön a pesti nagypolgárság megbecsült képviselőjeként maga is gyűjtött és támogatta a Nyolcak törekvéseit. A csoport első, bemutatkozó tárlatának, az 1909-es Uj Képeknek a Révai Testvérek által működtetett elegáns kiállítóhely, a Könyves Kálmán Szalon adott otthont. (Sőt, Révai Ödönné portréját is – mint ez Barki Gergely kutatásaiból tudható – a Könyves Kálmán Műkiadó által megjelentetett fekete-fehér műlapokról ismerte a művészettörténet.) A festmény egy olyan angliai magángyűjteményből került elő a közelmúltban, ami a Révai család emigráns fiához, Révai Andráshoz kötődött. Andrew Revai az 1930-as éveben Londonba költözött és halálig ott is élt. Több könyvet is megjelentetett, többek között El Grecóról, amit közösen fordított partnerével, Robin Chancellorral, akire műgyűjteményét hagyta.

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!