Eladó Kádár Béla - Kendős kislány, 1908-1910 között festménye

Címlap
>>
Kádár Béla
>>
Kendős kislány, 1908-1910 között

Kádár Béla (1877 - 1956)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Kádár Béla képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

78,5x62 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Kádár Béla

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: Vallás kendő kislány fejkendő

Kategória: Emberábrázolás

VÉDETT / NO EXPORT

Reprodukálva: Gergely Mariann: Kádár Béla. Kossuth Kiadó – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015, 17., Modern magyar festészet 1892–1919. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2003, 313., Gergely Mariann: Kádár Béla (1877–1956). Melankolikus utazás. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002, 111.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Gergely Mariann: Kádár Béla (1877–1956). Melankolikus utazás. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002.

Rózsaszín és piros

A posztimpresszionizmus úttörő mestere, Paul Gauguin, mielőtt végleg Óceániába távozott volna, a hagyományőrző breton parasztok között kereste az archaikus jeleneteket. Megfestette Normandia buzgó katolikus asszonyait, ahogy fehér főkötőben imádkoznak (Jákob harcának biblikus víziója előtt) vagy sárga ruhában, de egy ismeretlen polgárasszonyt is karosszékében (Nő arcképe Cézanne csendélettel, 1890 körül). Mintha Kádár Bélát ez a két különböző gauguini világ ihlette volna meg, a tiszta vallásosságot sugárzó parasztmenyecskék és a széken ülő háromnegyedes rejtélyes portré. Kádár egy kezeit a rózsafüzéren összekulcsoló fejkendős leányt festett meg. A háttérben a tisztaszoba csendjében edények és feszület sorakoznak a terítővel leborított komódon. De a figyelmet semmi sem tudja elterelni a hűvös kékkel ellenpontozott rózsaszín és piros viseletről. A delikát, harsogóan friss színakkord arról tanúskodik, hogy Kádár túllépett már a nagybányai gyökereken, és elkötelezte magát modernizmus mellett.

Dekoratív foltegyüttesek

A Vasárnapi Újság lelkesen írt Kádár 1909-ben, a Művészházban bemutatott műveiről: „feltűnően szellemes szín- és formanyelven, s biztos stilizálással tudja elmondani mondanivalóját”. A most vizsgált festmény születésének évében, 1910-ben futott be Kádár a hazai színtéren. Szolnoki ösztöndíjat nyert a neves műgyűjtőtől, Kohner Adolftól. Végre nyugodtan tudott dolgozni, megihlette az alföldi város világa, a napsütötte színek, a végtelen látóhatár és a falusi karakterek. Ahogy monográfusa, Gergely Mariann írta: „Festésmódja nem változott, továbbra is körvonalakkal határolt, dekoratív foltegyüttesekkel komponált, de színei tüzesebbek lettek, olajképein harsogóan zöldelltek a stilizált növények, vörösen ízzottak a falusi asszonyok kendői és rakott szoknyái. A rózsafűzért morzsolgató leányka ünnepi öltözetének színárnyalatait a paraszti viseletek merész koloritjából merítette.”