For sale Kernstok, Károly - Woman with a Hat Sitting on the Terrasse by the Danube (Mrs Ödön Révai), 1907 's painting

Starting page
>>
Kernstok, Károly
>>
Woman with a Hat Sitting on the Terrasse by the Danube (Mrs Ödön Révai), 1907

Kernstok, Károly (1873 - 1940)

For this work of art, we provide certificate of origin!

Do you have a Kernstok, Károly painting?

Please request free evaluation, even for a complete heritage. We would be happy to purchase your artwork similar to this, or sell it at an auction or provide it for sale at our web gallery.

Ask for free valuation

How does the webshop operate?

Details

140x115 cm cm
Oil on canvas
Signed lower right: Kernstok Károly 907

Price on request

Are you interested in this work of art?

- Call us:

Show Phone number

- or:

Write to us

Provenance: Earlier in the collection of Ödön Révai, after in english private collection

Exhibited: A MIÉNK első kiállítása, Budapest, Nemzeti Szalon, 1908. (83. tételszámon), Kernstok Károly gyűjteményes kiállítása, Budapest, Ernst Múzeum, 1928.

Reproduced: A Könyves Kálmán Magyar Műkiadó Rt. Művészeti reprodukciósorozatában, Kovács Bernadett: Wanted-Kernstok Károly elfeledett képei, Artmagazin, 2005/4., Kovács Bernadett: Kernstok Károly In: A NYOLCAK (Szerk: Badoly István, Markója Csilla), Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 292.

Biggest Hungarian painting collection
More than 100.000 Hungarian works of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

Study

Párizsi fauve hatások

Kernstok Károly nem véletlenül volt a modern magyar művészet kulcsfontosságú csoportosulásának, a Nyolcaknak a vezéralakja. Széles körű műveltsége és kutató szellemisége predesztinálta erre a szerepre. 1906-tól kezdve rendszeresen megfordult Párizsban, ahol mohón szívta magába a friss művészet szellemiségét, pedig ekkor már otthon befutott, díjakkal jutalmazott festőnek számított. A modern francia szalonokban otthonosan forgó fiatalabb pályatársai, Czóbel, Berény és Pór révén személyesen is megismerte Mattise-t és Picassót. Ahogyan barátait is, őt is elsősorban a fauvizmus vad színkontrasztjai és zabolátlan formatorzításai ragadták magukkal. Egyik korabeli tusrajza – amiről a Horváth Béla hagyatékában megőrzött reprodukciókból tudunk – Matisse híres Kék aktjának parafrázisa. Nem véletlen, hogy a most vizsgált portré legközelebbi művészettörténeti párhuzama Matisse Nő kalapban című, 1905-ös fauve főműve, ami Gertrude Steinék Kernstok által is látogatott szalonjában függött Párizsban.

Kalapos dáma

A nagypolgári dáma fejedelmi tartással ül a kertbe kihelyezett padon. A helyszín minden bizonnyal Kernstok nyergesújfalui birtoka, ahol számos művész és értelmiségi megfordult, beleértve a könyvkiadó Révaiékat. Az extravagáns méretű, hatalmas fehér tollal díszített kalapot viselő hölgy lábait keresztbe veti, sötét lila köntöse szétnyílik, láttatni engedve fehér csipkés ruháját. Törzsét kissé elfordítja, baljával hátrafelé nyúlva támaszkodik meg a sárga kerti pad ferde karfáján. (Nemcsak a tollas kalap, de az elforduló póz és a női karakter is Matisse portréját idézi.) Hátul öt vastag fa áll, széles törzseik között kilátunk a szinte világító víztükrű Dunára és a túlparton húzódó alacsony dombokra. Kernstok erős, de több színnel meghúzott, rajzos kontúrokat használt, a felületeket pedig expresszív „satírozással” töltötte ki. Ez a Cézanne-módján szárazon, rajzosan fogalmazott stílus jól ismert Kernstok korabeli műveiről, mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, szintén 1907-es Czóbel Béla portréjáról.

Az arcképfestés új útja

A festményt Kernstok kiállította a modern magyar festőket tömörítő MIÉNK első kiállításán a Nemzeti Szalonban. Az újdonságokra nyitott kritikusok pozitívan fogadták a mellbevágóan friss szemléletű művet. Az Egyetértés tárcaírója, Bárdos Artúr szerint a portén az arc „áhítatosan gyöngéd”, míg Lengyel Géza a Nyugat hasábjain lelkesedett Kernstok képeiért: „Van egy női arcképe, széles, egyszerű színek, monumentális vonalak, élet, elevenség – új útját töri a fotografikus pepecselés, vagy durva festékhalmozás között tévelygő arcképfestésnek.” A konzervatív kritikusok persze a Gauguin-láz káros hatásának tudják be Kernstok új stílusát, de még így sem járt úgy, mint Matisse, akinek éppen a Nő kalapbanját látva ragadtatta magát Louis Vauxcelles a „Donatello a vadak között” felkiáltásra. Ahogy az egyszerű műkritikusi jelzőből (vadak) művészettörténeti kategória lett később (fauvizmus), úgy Kernstok a MIÉNK-ből vitte magával a legmodernebb fiatalokat, megalapítva a kereső Nyolcak csoportját.

Családi örökség

A Nyolcak 2010-es nagy múzeum kiállításán még fekete-fehér képként, lappangó alkotásként szerepelt Révai Ödönné portréja. A modell férje, Révai Ödön vezette a 19. század második felének és a 20. század elejének leghíresebb hazai kiadóját, a Révai Testvéreket. (Az apja és testvére által alapított kiadó jelentette meg a legendás Révai Lexikont és a díszkötetes Jókai-összest is.) Révai Ödön a pesti nagypolgárság megbecsült képviselőjeként maga is gyűjtött és támogatta a Nyolcak törekvéseit. A csoport első, bemutatkozó tárlatának, az 1909-es Uj Képeknek a Révai Testvérek által működtetett elegáns kiállítóhely, a Könyves Kálmán Szalon adott otthont. (Sőt, Révai Ödönné portréját is – mint ez Barki Gergely kutatásaiból tudható – a Könyves Kálmán Műkiadó által megjelentetett fekete-fehér műlapokról ismerte a művészettörténet.) A festmény egy olyan angliai magángyűjteményből került elő a közelmúltban, ami a Révai család emigráns fiához, Révai Andráshoz kötődött. Andrew Revai az 1930-as éveben Londonba költözött és halálig ott is élt. Több könyvet is megjelentetett, többek között El Grecóról, amit közösen fordított partnerével, Robin Chancellorral, akire műgyűjteményét hagyta.