Laufberger, Ferdinand 1829 - 1881
Laufberger 1844-ben nyert felvételt az Akadémiára. 1852-ben nyári utazást tett Észak-Magyarországon és Galíciában, amely során számos rajz született.
Az 1858-as bécsi akadémiai kiállításon bemutatott, „Vásár Felső-Magyarországon” című olajfestményéért elnyerte a művészeti kiállítás díját. A festmény reprodukcióját közölte a Zlatá Praha (24. évfolyam, 1906–1907, 28. szám, 332. és 340. oldal) című kulturális hetilap, jelezve a tulajdonost is: Společnost vlasteneckých přátel umění v Rudolfinu (a Rudolfinumban működő Képtár, a mai prágai Nemzeti Galéria gyűjteményének alapja).
1868-ban Laufbergert a bécsi Iparművészeti Iskola (Kunstgewerbeschule) figurális rajz professzorává nevezték ki, ahol Gustav Klimt tanára volt.
Laufbergert a bécsi érett historizmus legnépszerűbb és legtöbbet foglalkoztatott monumentális festőjeként tüntetik fel., de a historizáló festészet azon veszélyét, hogy üresnek és sablonosnak hasson, lineárisan dallamos formanyelvével és szeretetre méltó figuratípusaival kerülte el. Tanítványa, Gustav Klimt aztán 1900 körül egy túlnyomórészt grafikai jellegű műstruktúrából kiindulva tudott új művészi formát és új kifejezésmódokat találni.




