Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Pechán József (1875 - 1922)

Nagybányai szoba, 1908

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Pechán József képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

55 × 50,5 cm
Olaj, vászon
Jelezve balra lent: Pechán József

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse
  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Egy majdnem eltűnt életmű

Pechán József munkásságának megítélése tökéletesen illusztrálja, miként tűnhet el évtizedeken át egy életmű a kedvezőtlen történelmi körülmények hatására, majd hogyan bukkanhat fel újra, vívhatja ki a megérdemelt elismerést egyetlen remekmű előkerülésével. A vajdasági születésű festő elsősorban a trianoni döntés hatására hullott ki a kollektív magyar emlékezetből, hiszen hagyatéka a határon túlra került, s rövid élete során képeiből alig néhány jutott budapesti magángyűjteményekbe. 1945 után szinte csupán a jugoszláviai magyar kisebbség folyóirataiban bukkant fel a neve, itthon mindössze a Tudmányos Akadémia nagy összefoglaló kötetében, a Magyar művészet 1890–1919 című munkában említették meg egy rövid bekezdés erejéig a neós művészek sorában. A méltatlan helyzet azonban a kilencvenes évtized közepén szinte egyetlen pillanat alatt megvál-tozott. Az egykori szemtanúk ma is jól emlékeznek arra a meglepő árrobba-násra, ami a Műgyűjtők Galériájának 1995 májusi aukcióján a 211-es tétel árverezése közben következett be. A szinte teljesen ismeretlen nevű Pechán József Nagybányai táj című képét 45 ezer forintos áron kiáltották ki, s bár a legvérmesebb remények sem emelkedtek 80 ezer fölé, a heves licitcsatát követően a kalapács végül 420 ezer forintnál koppant – vagyis a legnevesebb kortár-sak, Vaszary, Rippl-Rónai és Perlrott Csaba aktuális árszintjén. Ettől a pillanattól kezdve minden megváltozott. A Magyar Nemzeti Galéria 1996-os, reveláló erejű Nagybánya-kiállításán már falra is került a frissen előkerült alkotást, sőt a katalógusban hosszú tanulmány mutatta be a festő munkásságát.

A gyűjtők és műkereskedők vadászni kezdtek Pechán műveire, majd csalódottan vették tudomásul, hogy az amúgy is kevés alkotást számláló életműből alig maradt fenn egy-két olyan kép, amely a művész legjobb periódusában, Nagybányán született. A feledés homályából éppen csak felbukkanó festő esetében is súlyos ballasztként hatott a szokásos „magyar átok”: a történelem viharaiban elveszett vagy megsemmisült az életmű jelentős része, s a lappangó művek egykori gazdagságára és tekintélyt parancsoló kvalitására csak megsárgult fotókból vagy régi kiállítási katalógusok címeiből következtethettünk.

A következő szenzációt a Kikötő című festmény felbukkanása jelentette 1999 decemberében a Kieselbach Galéria aukcióján. Ebben az esetben nem pusztán a kép kiemelkedő kvalitása, hanem izgalmas előtörténete is felkeltette sokak figyelmét. A mű ugyanis 1984-ben már közönség elé került a Magyar Nemzeti Galériában: Uszály címen, hamis szignóval, Orbán Dezső életmű-kiállításán szerepelt, sőt reprodukciója a katalógusba is bekerült. A végül happy enddel záródó történet jól példázza, hogy az ismertebb nevek, a nagyobb presztízsű életművek miként vonzhatják magukhoz, s így tüntethetik el a szerencsétlenebb sorsú festők kiemelkedő kvalitású alkotásait.

A nagybányai művésztelepen

Pechán nagybányai tartózkodásának idejére csupán a hagyatékában fennmaradt levelek alapján következtethetünk, hiszen a neve nem szerepel a művésztelep Réti István által összeállított, évekre bontott névsorában. Egyik festőtársa, Szigeti Jenő a Zazar-parti városból 1907. június elején írt neki levelet, amelyben – érezhető elfogódottsággal ecsetelve az ideális körülményeket – megpróbálta utazásra sarkallni barátját: „Itt csudálatosan szép minden, az ember bárhová megyen, mindenhonnan teli tüdővel és belső érzéstől áthatva jön haza.”

Pechán talán már ebben az évben, de 1908-ban biztosan eljutott a művésztelepre, hiszen az itt szerzett tapasztalatairól az esztendő szeptemberében hosszú, német nyelvű beszámolót írt az egyik vajdasági újságnak. A Nagybányai impressziók címmel megjelent cikkben a következőket olvashatjuk: „Bármerre fordítjuk tekintetünket, az itteni táj hihetetlen könnyedséggel tárja elénk csodálatos szépségeit és akinek volt alkalma megcsodálni ezt a különös szépséget rejtő természetet, annak nem lesz nehéz megérteni, miért tud ekkora varázserővel hatni e város és környéke fiatal festőművészeinkre. (...)

A festők tanyáikat itt nem a fényűző és kényelmet nyújtó vendégfogadókban ütik fel, hanem szegényes és igénytelen viskókban húzódnak meg, minél távolabb a világ forgalmas és zavaró nyüzsgésétől, hogy aztán itt, a természet közvetlen közelségében szerzett benyomásaikat azon nyomban megörökítsék.”

Gauguin nyomában, Ziffer mellett

A négyzetes formátumú, páratlan dekorativitású, szigorú rendbe szerkesztett kompozíció a vajdasági származású festő legerősebb alkotói korszakában, 1907 vagy 1908 nyarán született. Pechán ekkor már túl volt bécsi és müncheni akadémiai tanulmányain és a legendás Hollósy-iskolában töltött inspiráló időszakon. Itt ismerkedett meg Ziffer Sándorral is, akivel szoros baráti és művészi viszonyban dolgozott együtt nagybányai tartózkodása alatt. Nem véletlen, hogy a most bemutatott festmény igen közel áll Ziffer jól ismert, neós képeinek stílusához, de Czóbel és Tihanyi korai alkotásaival is egyértelmű rokonságot mutat. Közös bennük a Gauguin képeire emlékeztető dekoratív látásmód, az erős színek és a hangsúlyos kék kontúrok használata, a plasztikus formálás teljes feladása, a tónusfestés helyett a nagy, homogén foltok alkalmazása.

Ziffer Sándor korai, 1908 körül készült és csupán a közelmúltban felfedezett nagybányai enteriőrsorozata alapján úgy tűnik, hogy a két festő egymás mellett, szoros művészi kapcsolatban dolgozott ezekben az években, sőt talán ugyanabban a nagybányai házban töltötték 1907 vagy 1908 nyarát. A városnak ez a korábban kicsit lenézett szeglete néhány esztendő alatt szinte kultikus jelentőségre tett szert az ide látogató művészek életében. Az élénk színekre festett bányászházak lenyűgöző együttese és a benne élő emberek romlatlan, természetközeli egyszerűsége ugyanúgy élénk vonzerőt gyakorolt a nagyvárosokból, elsősorban a nyüzsgő Párizsból és Budapestről érkező festőkre, mint Gauguinre új, Csendes óceáni lakhelyének trópusi miliője és egzotikus őslakosai. A negyed leghíresebb része, a Veresvizi utca rendkívül népszerű lett a század első éveiben. A festők általában nem az előkelő, de persze jóval drágább szállodákban vagy belvárosi vendégházakban, hanem itt, a Zazaron túli bányásznegyedben kerestek maguknak szállást. „Ez már a Hostác, a Veresvíz, a két piktorfertály, a nagybányai Quartier-Latin. Piktorok és bányászok közös otthona” – írta e furcsa honfoglalásról 1912-es visszaemlékezésében Szablya János, a KÉVE művészcsoport egykori vezetője. (Könnyen adódik a párhuzam, hogy a „modern zseni” éppen ezekben az években megalapozott mítoszában, Van Gogh élettörténetében szintén kitüntetett szerepet játszottak az egyszerű bányászok: köztük élve, nekik prédikálva fordult először a festészet felé.)

E táj elbűvölő karakterét Móricz Zsigmond is megörökítette Nagybányáról írt, 1908-ban megjelent várostörténeti áttekintésében: „A veresvízi-utca kékre-zöldre, sárgára festett apró bányász-házaival, kemény színfoltjaival, zöld lomb alá bújt aprófalu, nagytetejű épületeivel, olyan festői hatású, mint kevés város az országban”. Innen már csupán egy lépés a Pesti Napló 1912-es, Dolgozó kolóniák című cikkének záró sora, amelyben a művésztelepről távozó riporter, Iván Ede érezhető nosztalgiával összegzi élményeit: „Az üdítően tiszta hegyi levegőben már ragyog a világosság: a házak – a bányászok városrészében vagyunk – szinte tündöklenek a sok tarka színtől, amellyel be vannak festve... Kék, sárga, piros, zöld (…) Gauguin, Tahiti... Nagybánya – ez jár a fejembe, amikor a vonatom lassú döcögéssel kiindul az állomásról...”

Nem csak egy szoba

Az egyszerű vidéki otthonok élénk színű falai a modern művészet születésének éveiben különös vonzerőt gyakoroltak a festőkre: ahogy Van Gogh és Matisse, úgy Rippl-Rónai, Ziffer és Pechán egyaránt e ma már meglepő „lakberendezési stílus” bűvkörébe került. Tetszett nekik a tompítatlan kolorit szabadságot sugárzó áradása, érezték a rokonságot, amely saját képeik robbanó vizuális ereje és ezek között a puritán és rusztikus enteriőrök között fenn állt.

Pechán képe, ahogy e műfaj leghíresebb példái, Van Gogh A hálószoba című festménye vagy Egon Schiele 1911-es, azonos témájú műve, természetesen sokkal több, mint pusztán egy tetszetős enteriőrkép. Mint minden szoba, lakójának rejtett önarcképe is: tanúskodik ízlésről, szokásokról, szépérzékről és rendszeretetről, nem más, mint a belső ösztönös kivetülése – bejárható, letapogatható jellemrajz. Pechán szobájának képe pedáns rendet sugároz, az otthonosság meleg, védelmező atmoszféráját, ahová a külvilág csupán egy apró ablakon keresztül hatolhat be. Tárgyai egyszerű használati eszközök, mégis képesek önmagukon túl mutató jelentések felé lendíteni a néző gondolatait. A vetett ágy, a faragott szék, a tükör, a falra rögzített szenteltvíztartó, az asztalon álló gyertya és a vastag könyv – talán egy régi Biblia – mind az egyszerű, tiszta, romlatlan élet alapvető kellékei, amelyek a fénnyel átitatott környezetben jelképi erővel telítődnek. Csend, nyugalom, az otthon békéje. A festmény egyszerű formálását, magával ragadó színeit és világos kompozícióját látva eszünkbe jutnak azok a szavak, amelyekkel Van Gogh – testvérének küldött levelében – a festészet legfőbb célját határozta meg: a művésznek nem hódítani kell és elkápráztatni, hanem vigaszt nyújtani a nézőnek, pihenést adni egy fárasztó nap után.

Pechán József további alkotásai ajándék ötlet kategóriában

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!