Eladó Peterdi Gábor - Kalózok, 1931 festménye

Címlap
>>
Peterdi Gábor
>>
Kalózok, 1931

Peterdi Gábor (1915 - 2001)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Peterdi Gábor képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

121x131 cm
Olaj, vászon
Jelezve balra lent: Peterdi Gábor Róma 1931 XII., Hátoldalon: Nemzeti Szalon kiállítási címke

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Újklasszicista matrózok

Két izmos, történeti kosztümökbe öltöztetett matróz kapaszkodik egymásba a kölyökzseni Peterdi Gábor 1931-es festményén. A szimmetrikusan komponált képet a bő ruhákat jellemző vörös és zöld színfoltok élénk komplementeréből eredő vizuális feszültség járja át. A robusztus férfiak monumentálissá növesztve töltik ki az előteret, miközben a hátteret három vízszintes sávba rendezi a móló barna padozata, a tenger zöld csíkja és az égbolt viharos kék mezeje. Az apró cölöpök, egy kis tengeri lélekvesztő és a bal felső sarokban szárnyaló fehér sirályok teszik egyértelműen beazonosíthatóvá a kikötői helyszínt. A vastag vörössel megformált, duzzadó ajkak és az éles vonallal megrajzolt szemöldökök Tamara de Lempicka art deco arcait idézik, de általánosabb módon is tetten érhető az 1920–30-as éveket meghatározó újklasszicista tendenciák közelsége. A fiatal Peterdi Rómában festette a képet, amikor olyan firenzei reneszánsz mesterek művészetét tanulmányozta, mint Pisanello vagy Mantegna. A festmény szobrászian modellált plasztikusságából – a kortárs hatások mellett – kiérezhető a quattrocento rajzos tömegképzése is.

Az üstökösként feltűnő kölyökzseni

Peterdi Gábor kifinomult, szabados, pesti értelmiségi művészcsaládban nőtt fel, Peterdi Andor és Várnai Zseni fiaként. Egész ritka módon, tizenöt évesen, fiatal üstökösként robbant be a budapesti művészeti életbe, miután megfordult a Kecskeméti Művésztelepen, majd tanult Szőnyi Istvánnál is. A szokatlanul fiatal művész az Ernst Múzeum 1930-as kiállításán nyűgözte le először a pesti közönséget virtuóz festői tudásával. Ahogy a katalógusban írta Lázár Béla: „A fiatal Peterdi Gábor úgy jelentkezik, a maga ösztönös játsziságában, mint egykor a fiatal Petőfi, ki legelső költeményeiben már belezárta a későbbi világköltő eszményeinek egész skáláját. Így lesz nála is? Már most is szabadon játszik a festés eszközeivel, hogy egyszer leheletfinom hatásokat, másszor erőteljes koloritot vagy érzésfelfokozást vagy álmodozó hangulatot fejezzen ki. A világ neki is szín, merőben színjelenség. Ezen át fejezi ki lírikus meghatottságait. Mely isteni sugallat vezeti álomképeiben? Amit nem lehet megtanulni, a színcsudákat, már tudja.”

Világkarrier

Lázár Béla (többekkel egyetemben) az 1930-as kiállításon még azt javasolta Peterdinek, hogy iskolában tanulja meg a kötelező akadémikus alapokat. 1934-es, szintén Ernst Múzeumban rendezett tárlatán jótanácsát Lázár – nagy belátásról téve tanúbizonyságot – visszavonta, ahogy a katalógusban írta: „noha nem tanulta ki a »szigorú akadémiát«, – mi mindent tud ő már, amire ő maga jött rá. (Beleesett a vízbe, s megtanult úszni.) (…) Jó úton van. Ne menjen akadémiára!” A kölyökzseni mögött ekkor már az idősebb kortársakat is megszégyenítő „grand tour” állt. 1931-ben egy ösztöndíjjal röviden a római Accademia de Belle Artit látogatta (ekkor készült a most vizsgált festmény), majd a következő évben Párizsba költözött, ahol villámgyorsan megismerkedett a kor olyan neves művészeivel, mint Chagall, Miró, Alexander Calder, Giacometti vagy Max Ernst. (Lakótársa és barátja sokáig a szintén magyar származású Anton Prinner – eredeti nevén Prinner Anna – volt.) A zajos párizsi sikerek után 1939-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol Pollockkal is kiállított, de főleg tanárként gyakorolt nagy hatást az utókorra. Szürreális, míves kialakítású metszeteiből jó pár bekerült a MoMA gyűjteményébe is.

Ritka főmű

A hosszú életet megélő Peterdi (2001-ben halt meg Connecticutban) kevés képe található Magyarországon, így a hazai műtárgypiacon csak ritkán bukkannak fel alkotásai. Ha igen, azok többnyire expresszív stílusú, olykor feketéket ábrázoló, figurális alkotások az 1930-as évekből. Amerikában 1959-es grafikai kötetéről, a Printmaking: methodes old and new-ról ismerik leginkább. A barcelonai Tengerészeti Múzeum épp idén nyáron szentelt egy nagy szabású kiállítást a matrózok között szövődő szerelmi viszonyoknak. A Vágy tengerként árad című tárlaton nemcsak az olyan közismert meleg ikonok kaptak helyet, mint Tom of Finland kigyúrt, félmeztelen figurái, de szóba került a Karib-tengeri Tortuga szigetén bevezetett matelotage („matrózkodás”) intézménye, aminek révén az összetartozásukat kinyilvánító, saját nemükhöz vonzódó kalózok akár egymástól is örökölhettek javakat az 17–18. század során. Peterdi most vizsgált festményének matrózai akár ebben a kontextusban is megállnák a helyüket, ahogy a népszerű Karib-tenger kalózai filmsorozat színészgárdájában is.

Rieder Gábor