Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Aba-Novák Vilmos (1894 - 1941)

Dél-olasz város vitorláskikötővel (Cefalu), 1930

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Aba-Novák Vilmos képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

120 x 127,5 cm
tempera, falemez
Jelzés nélkül

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Kategória:  Színek, Realizmusok, Meglepetések

Proveniencia: Egykor Dr. Preisich Kornél gyűjteményében.

Kiállítva: Aba-Novák Vilmos és Pátzay Pál gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1931. február. Kat. 104. Aba-Novák emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1962. július–november. Kat.84. Aba-Novák emlékkiállítás. Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1962. november–december. Kat. 84. Vilmos Aba-Novák (1894–1941) Wystava malarstwa. Centralne Biuro Wystaw Artystycznych, Varsó, 1963. április. Kat. 28. Aba-Novák Vilmos. Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház. Budapest, 1997. május–június. A magyar festészet rejtőzködő csodái – Válogatás magyar magángyűjteményekből II. MűTerem Galéria. Budapest, 2005.

Reprodukálva: Magyar Művészet, 1931. 130. Farkas Zoltán: Aba-Novák művészete. Új Szín, 1931/2. 63. B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Budapest, 1966. 23. kép. Aba-Novák Vilmos. Katalógus. Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház. Budapest, 1997. 27. kép. A magyar festészet rejtőzködő csodái – Válogatás magyar magángyűjteményekből II. Szerk.: Virág Judit, Törő István. Budapest, 2005. 153. Molnos Péter: Aba-Novák. Budapest, 2006. 117. kép.

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Évtizedenként alig egy-két olyan alkotás bukkan fel a hazai műtárgypiacon, amelynek a kvalitása, az életműben és az egész magyar festészetben elfoglalt kiemelkedő helye a most bemutatott festményéhez mérhető. Az 1930-ban festett Cefalu grandiózus betetőzése Aba-Novák Vilmos itáliai vedutákat ábrázoló sorozatának, de egyben egész pályafutásának is egyik vitathatatlan csúcspontja. Tekintélyes méretű, igéző hatású, múzeumi rangú főmű, amely magába sűríti a festő jellegzetes stílusának és virtuóz technikai tudásának valamennyi erényét.

 

A középkori Itália tájain

A fiatal Aba-Novák Vilmos 1929 elején érkezett az olasz fővárosba a Palazzo Falconieri-ben működő Collegium Hungaricum első ösztöndíjas évfolyamának tagjaként. A haza küldött leveleiből és a fennmaradt visszaemlékezésekből tudjuk, hogy sem a kortárs olasz festészet, sem Róma barokk miliője nem nyerte el a tetszését, sőt még a múzeumokban látott reneszánsz festmények sem hozták igazán lázba. Messzebbre, mélyebbre tekintett, az archaikus és a középkori Itália hangja szólította meg igazán. Szabadulni akart Róma pompázatos barokk kulisszái közül: 1929 augusztusában elutazott Perugiába, ahol már várta őt ösztöndíjas kollégája, Patkó Károly. Hosszú kirándulásokat tettek a környéken, felfedezték maguknak Assisit, Arezzót, majd néhány hétig az Adria partjára költöztek.

Talán ennél az utazásnál is inspirálóbb volt Aba-Novák számára az motívumgyűjtő tanulmányút, amely egészen az olasz csizma déli végéig, sőt Sziciliáig vezetett. Szerencsére Elek Artúr művészeti író hagyatékában fennmaradt egy Cefaluból 1930. május 16-án elküldött képeslap, amelyet két ösztöndíjas festő, Aba-Novák és Patkó Károly, két szobrász, Pátzay Pál és Vilt Tibor, valamint Gombosi György művészettörténész írt alá. Ennek a lapnak köszönhetően pontosan tudjuk, hogy a most vizsgált kép ihlető élményeit ekkor, 1930 májusában gyűjtötte össze és vetette papírra a mű alkotója.

Aba-Novák utazásai során általában nem festett kész táblaképeket, inkább vizuális benyomásokat gyűjtött. Vázlatfüzeteibe gyorsan rögzített, bámulatosan friss ceruzarajzok, virtuóz akvarellvázlatok, téma és színötletek kerültek, amelyeket később dolgozott fel nagyobb méretű táblaképekké: egy részüket római műteremben, többségüket 1930 második felében már otthon, Budapesten öntötte végleges formába.

Anyag és technika

Aba-Novák feltehetően Patkó Károly hatására már Rómában áttért az olajfestékről a temperára, itáliai élményeit, a hegyekre kapaszkodó városok sajátos formarendjét evvel a médiummal fogalmazta újra. Nem véletlen, hogy a Cefalu című kép bámulatra méltó színereje, a felület tökéletes állapota a quattrocento táblaképek felszínét idézi. Aba-Novák ettől az időtől fogva szinte kivétel nélkül fára dolgozott. Gondosan megmunkált, simára csiszolt, kréta alapozású műmárvány felületeket hozott létre, erre vitte fel széles ecsetjeivel, néhol ronggyal vagy zsilettpengével visszatörölve tiszta tubusszíneit, létrehozva a látványból leszűrt sajátos képi rendet, a táj alapformáiból, a középkori épületek kubusaiból szőtt mozaikszerű térszerkezetet.

 

Régi város modern szemmel

A festőt személyesen is jól ismerő műkritikus, Ybl Ervin úgy látta, hogy Aba-Novák művészi újjászületésében fontos szerepet játszott az itáliai táj sajátos karaktere is. „Bár régebbi magyar falusi vásznain is itt-ott föl­villant az architektonikus formák iránt való érdeklődése, kompozicionális érté­kelésük, az építészeti tömegek artisz­tikuma olasz földön ejti őt rabul. Új stílusának megszületésébe lényegesen beleszól Itáliának természettől és emberi kéz által formált, sajátos képe. Jellemét fejezi ki ennek az Istenáldotta országnak, vagy legalább is egyik jel­legzetes részének. Szürke sziklák és mély kék tengeröblök meglepő teljes­séggel élik ki a maguk forma- és szín­karakterét, tömören és határozottan zengik szépségharmóniájukat. És a kőre, a part körül épült városok sajá­tos képe milyen markánsan rajzolódik ki minden egyes képén. Micsoda nyo­masztó háztolongás egy-egy templom, vagy kastély körül, hogy kúsznak föl sorjában a sok emeletes épületek az ormokra. Nem naturalista portréja ez egy-egy meghatározott olasz hegyivárosnak; lényege szól hozzánk a jel­legzetes építkezésnek, vidék- és népmeghatározta életstílusnak Aba-Novák egy-egy festményén. Viharvert tor­nyok, campanilek, szűk sikátorok, magaslábú viaduktok bonyolult monu­mentális formahalmaza mindenütt, melynek árnyékában a mindennapi élet megszokottsága zajlik. Milyen kicsi az ember nagy alkotásainak tövében. Csak igazi fantáziával megáldott lélek tudja azonban ilyen nagynak látni és ábrázolni a dolgokat. Talán szükséges volt ehhez Aba-Novák hazatérése is, mert messziről nagyobbnak tűnnek föl a dolgok, a távolság és az idő meg­növeszti az emlékeket, a képzelet sza­badabb munkáját nem korlátozza a közvetlen benyomás realitása.”

Ybl Ervin idézett soraiban nem említi, de éppen a Cefalu példázza a legszebben, hogy a festői hatás növelése érdekében Aba-Novák néhány alkalommal hangsúlyosan merített a legmodernebb művészi mozgalmak eszköztárából is. A madártávlat, a szokatlanul megemelt nézőpont, a magasból való letekintés dinamikus gesztusa a futuristák második korszakát, az aeropittura híveinek eredményeit idézi, azt sugalva a nézőnek, hogy nem egy magaslatról, hanem a táj felett elsuhanó repülőgép ablakából tekint a városra. Ezzel a festői eszközzel Aba-Novák végsőkig fokozza a kompozíció vizuális hatását, így válik a Cefalu megpillantása valóban mellbevágó, zsigeri élménnyé.

 

Molnos Péter

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról