Koszta József - Boglyák a mezőn, 1920-as évek | 61. Tavaszi Aukció aukció / 15 tétel

Koszta József (1861 - 1949)

Nézze meg, hogy mutatna a kép az Ön falán!

Próbálja ki

Látványtervező

Képkeret

Szoba

Képfeltöltés

Töltse fel saját szobájának fotóját, és nézze meg már most, hogy mutatna a falán!

Minimális képméret: 800 x 600 px

Feltöltés

Mégse

Kép mentése

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

62x71 cm
olaj, vászon
jelezve jobbra lent: Koszta

Hátoldalon: Magyar Nemzeti Galéria – Új Magyar Képtár letéti címke (ltsz.: LU 94.34)

61. Tavaszi Aukció / 15. tétel (2019-05-20)
Kikiáltási ár: 6 000 000 Ft / 18 451 EUR
Becsérték: 12 000 000 Ft- 18 000 000 Ft
/ 36 902 EUR - 55 352 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Vételi megbízás letöltése

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Időpont:

2019. május 20. 18:00 - 21:00

Helyszín:

Budapest Marriott Hotel

Általános aukció feltételek

Kérésére szívesen küldünk tájékoztatást az alkotás aktuális állapotáról.

Állapotleírás kérése

Kiállítva: 2014, Koszta József gyűjteményes kiállítása, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

Reprodukálva: Szinyei Merse Anna: Koszta József 1861-1949. Élete és művészete a dokumentumok tükrében. Kogart, Budapest, 2014, 127. kép

IRODALOM | bibliography
- Szinyei Merse Anna: Koszta József 1861–1949. Élete és
művészete a dokumentumok tükrében. Kogart,
Budapest, 2014.
- Egri Mária: Koszta József. Budapest, Corvina, 1989.
- Bényi László: Koszta József 1861–1949. Szentes, 1976.

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Koszta József képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Micsoda szem!

Paul Cézanne mondta egyszer barátjáról, Claude Monet-ról, hogy „Monet egy szem mindössze, de Istenem, micsoda szem!” Ahogy az impresszionisták elemezték hunyorító szemmel a reflexek színeit a Gare de l'Est mozdonygőzében vagy a gótikus katedrálisokra eső napfürdőben, épp úgy tanulmányozta Koszta József az optika törvényeit és különleges csodáit a nagy magyar pusztán. „Hallom néha – idézte Koszta kritikusait rosszallóan –, hogy transzponálom képeimen a színeket. Csodálkozom rajta, ha azt mondják, hogy nem olyan a kép, mint ahogy a természetben van. Pedig én csak azt csinálom, ami ott van! Persze nem szoktam nézni a részleteket, hanem az egészet. Nem egy színt, egy tónust külön, hanem együtt a mellette lévővel.” Az impresszionistáknak fél évszázadba tellett meggyőzni a közönséget, hogy az árnyék nem fekete, hanem lila. Koszta is megküzdött az elfogadásért. (Ma már sorra rendezik a nagy sikerű közönségkiállításokat képeiből, főművei múzeumokban lógnak; a most vizsgált alkotást is sokáig letétként őrizte a Nemzeti Galéria, remek kvalitása miatt Szinyei Merse Anna a múzeumban őrzött saját tételként szerepeltette a nagy Koszta-katalógusban.)

Alföldi optika

A tiszazugi tanyavilág remetéjeként élő és dolgozó Koszta József az unikális pusztai, magyaros látványokat kereste. Például ahogy a fodros felhőkkel teli alkonyi ég szinte fehéren izzik, erős kontrasztot alkotva a szénaboglyák szénfeketévé átlényegülő – de valójában barnás-vöröses valőrökkel teli – tömbje felett. Bár francia kollégája, Monet százszor is megfestette a szénabálákat a francia kaszálókon, a selymes őszi verzióktól a rózsaszín havas változatokig, soha ilyen fekete-fehér kontrasztot nem talált, mint Koszta. Ehhez Koszta sajátos „optikája” és a magyar Alföld sajátos, délibábos pusztasága kellett, ahonnan az „igaz magyar piktúra” kinőhetett. A „magyar piktúrán” a kor nyelve az ízes, pasztózus, nagyformátumú, a magyar termőföld és a paraszti kultúra televényéből kisarjadó unikális festészetet értette, amelyet az olyan, rokon szellemiségű alkotók is képviseltek, mint Nagy István vagy Rudnay Gyula. „A piktor, aki nem a természetben, mélyen a földben gyökerezik, az nem az igazi. A kiagyalt kép sosem lehet jó, technikailag tán érdekes, de nincsen igazi súlya” – vallotta Koszta.