Eladó Ferenczy Károly - Tavaszi táj (Domboldal), 1898 festménye

Címlap
>>
Ferenczy Károly
>>
Tavaszi táj (Domboldal), 1898

Ferenczy Károly (1862 - 1917)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Ferenczy Károly képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

45 × 60 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Ferenczy Károly, A hátoldalon az Ernst Múzeum kiállítási cédulája (1930-as évek) (Szám: 159, Cím: Kis domboldal, Méret: 45x60 cm Tul.: Weisz Fülöp Fillér u. 51.).A vakkereten „Weiss” felirat.

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Proveniencia: Egykor Hatvany Ferenc, majd Weiss Fülöp gyűjteményében

Kiállítva:

Ferenczy Károly képei, Nemzeti Szalon, Budapest, 1903. november–december (kat. 32., Tavaszi táj 1898. olajfestmény, eladó).

Ferenczy Károly emlékkiállítása, Műcsarnok, Budapest, 1922. január–február (kat. 28., Tavaszi táj / Virághegy Nagybánya, 1898. Br. Hatvany Ferenc tulajdona).

Ferenczy Károly képeinek kiállítása, Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete (volt Ernst Múzeum), Budapest, 1940. október (kat. 72. Tanulmány a Tavaszi táj / Virághegy c. képhez, Nagybánya, 1898; 45 × 60 cm. Jelezve jobbra lent: Ferenczy Károly; Weiss Fülöp felsőházi tag úr tulajdona).

Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete IX. aukció, 1942. február–március (117. tétel)

A Bizományi Áruház Vállalat 9. aukciójának kiállítása, Budapest, 1963 (32. tétel).

Péter Nádas. In der Dunkelkammer des Schreibens. Übergänge zwischen Text, Bild und Denken, Kunsthaus Zug, 2012. szeptember 1. – november 12.

Reprodukálva:

Ferenczy. Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Borus Judit – Plesznivy Edit, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2011. 350.

Modern magyar festészet 1892-1919. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2003. 84. kép

Péter Nádas. In der Dunkelkammer des Schreibens. 47.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Ferenczy Károly képei. Nemzeti Szalon, Budapest, 1903.

Ferenczy Károly emlékkiállításának tárgymutatója. Műcsarnok, Budapest, 1922.

Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Nyugat, Budapest [1934].

Petrovics Elek: Ferenczy. Atheneum, Budapest, 1943.

Genthon István: Ferenczy Károly. Képzőművészeti Kiadóvállalat, Budapest, 1963.

Majoros Valéria Vanília: Ferenczy. Corvina, Budapest, 2003.

Sármány-Parsons Ilona: Ferenczy Károly. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2009.

„Ölel Carolus.” Ferenczy Károly levelezése. Szerk.: Boros Judit – Kissné Budai Rita, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2011.

Ferenczy. Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Borus Judit – Plesznivy Edit, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2011.

Markója Csilla: A szívét is kitette. Nádas Péter és a magyar művészet Svájcban. Artmagazin, 2013/3., 10–17.

Látványfestészeti minimalizmus a legkulturáltabb magyar festő, Ferenczy Károly stílusában előadva. Guruló barna rögök magasodnak a szemlélő elé, mint egy sebtében emelt földhányás vagy áradó folyó útjába rakott gát. Tetején kivágott fatörzs meredezik. A kép felső harmadában pedig a legszebb nyári azúrkék égbolt ragyog, tépett szélű bárányfelhőkkel. Kevesebb motívummal nehéz összefoglalni a magasztos Ég és a „sárgolyó” Föld szimbolikus kettősét. Szinyei Merse Pál nem bírta volna megállni, hogy egy vidám heverésző társaságot pingáljon a domboldalra. Ferenczy viszont a metafizika alulról nyíló nagyságát akarta ábrázolni, mintha festői párdarabját készítette volna el a Háború és béke nagy jelenetének, amikor Andrej herceg megsebesül az austerlitzi csatában, és a földre rogyva pillantja meg a tiszta ég nagyszerűségét: „Nem volt fölötte más, mint az ég, a homályos, de azért mégis mérhetetlenül magas ég, a melyen csöndesen úszkált néhány szürke felhő. Milyen csöndesen és nyugodtan, milyen ünnepélyesen, éppenséggel nem úgy, mint ahogy mi rohantunk, ordítottunk és verekedtünk, éppenséggel nem úgy, mint ahogy feldühödt és megrémült arccal tülekedtek egymással az ágyútörlő fölött az a francia, meg az a tüzér, éppenséggel nem úgy siklanak tova ezen a magas, végtelen égen azok a felhők. Hogy van az, hogy én soha azelőtt nem láttam ezt a magas eget? És milyen boldog vagyok, hogy végre megösmertem. Igen! Sivár minden, csupa ámítás minden, azt a végtelen eget kivéve. Semmi, semmi sincsen rajta kívül. De még az sincsen, semmi sincsen, csak csönd és nyugalom. És hála Istennek!” A legérzékenyebb műértők szeme akadt meg eddig Ferenczy különleges kompozícióján. Nem véletlenül helyezte az ünnepelt író, Nádas Péter a 2012-es svájci magyar kiállításon a nyitó főhelyre.

Molnos Péter tíz évvel ezelőtt tisztázta a festmény izgalmas eredettörténetét. Kutatásai alapján az 1898-ban festett alkotást Ferenczy először a Nemzeti Szalonban rendezett 1903-as kiállításán mutatta be. A fiának küldött levél tanúsága szerint el is adta a kompozíciót, amely korábban a festő lakásában, „a tükör felett lógott”. A mű feltehetően ekkor került báró Hatvany Ferenchez, a magyar gyűjtéstörténet egyik legfontosabb alakjához, akinek kollekciójában a legnagyobb magyar mesterek művei mellett többek között Cézanne, Renoir, Manet és Van Gogh alkotásai is megtalálhatók voltak. (A Magyar Nemzeti Galéria életmű-katalógusának téves megjegyzése szerint a kép első tulajdonosa Petrovics Elek volt; a keveredés feltehetően abból fakadt, hogy a lista összeállítói összekeverték Ferenczy azonos című, de 1905-ben festett, nagyobb méretű alkotásával, amelyik egykor valóban a Szépművészeti Múzeum igazgatójának birtokában volt, ma pedig a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja.)

A Tavaszi táj legközelebb 1922-ben tűnt fel a közönség előtt. Ekkor a festő emlékkiállításán szerepelt a Műcsarnokban, a katalógus adatai szerint továbbra is Hatvany tulajdonaként. Következő nyilvános bemutatására, a volt Ernst Múzeum 1940 októberében rendezett Ferenczy-tárlatára azonban már az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb pénzembere, Weiss Fülöp kölcsönözte. A Magyar Kereskedelmi Bank dúsgazdag elnöke jelentős antik gyűjteménye mellett kiváló magyar festményeket is birtokolt Fillér utcai villájában. Ő maga nem volt híres kiművelt művészi ízléséről, de a kor legjobb szakértője súgott neki: Petrovics Elek látta el jó tanácsokkal a vásárlások előtt. Minden bizonnyal Ferenczy remekművét is ő ajánlotta a legendás tekintélyű bankárnak.