Eladó Rauscher György - Kék fotelben (Küttel Nándor portréja), 1920-as évek festménye

Címlap
>>
Rauscher György
>>
Kék fotelben (Küttel Nándor portréja), 1920-as évek

Rauscher György (1902 - 1930)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Rauscher György képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

119,5 × 91,5 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Rauscher György

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Meleg, barna tekintet, szürkébe hajló haj, kis bajusz és elegáns, világos öltöny. A kék karosszékben egy festmény alatt ülő, háromnegyedes figura modellje a pályája csúcsán álló mérnök, Küttel Nándor. Küttel megbecsült gyárigazgató volt a két világháború közötti időszakban, a pápai városi intelligencia egyik prominense, köztiszteletnek örvendő városházi képviselő, az evangélikus gyülekezet presbitere, a sportot és a kultúrát támogató filantróp. 1884-ben született Kőszegen, a 17. század közepén Németországból betelepült, nemesi rangot szerző, neves gyógyszerész famíliában. Gépészmérnöki oklevelét a budapesti József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Harcolt az első világháborúban, tábori tüzér és tartalékos főhadnagyként szerelt le. 1921-től több évtizeden keresztül a Magyar Textilgyár Perutz Testvérek pápai szövőgyárának az igazgatója volt. A textilgyárat 1901-ben alapították a Perutz testvérek, akik a textilgyártásban – elsősorban az Osztrák–Magyar Monarchia cseh területén – már több évtizedes sikeres múltra tekinthettek vissza. Modern gépeket és technológiai eljárásokat honosítottak meg Pápán a pamutfonás és -szövés, valamint a cérnakészítés területén. A gyárban volt orvosi rendelő, napközi gyermekotthon, munkáskönyvtár, sportegyesület, művelődési ház, a nők részére főző- és varrótanfolyam. Az 1948-as államosításkor 1300-an dolgoztak benne.

A Küttel-portré festője a két világháború közötti időszak fiatalon elhunyt tehetsége, Rauscher György. A dorogi születésű művész Bécsben, Olaszországban és Párizsban képezte magát, művészetének gyökerei az expresszionizmus és a kubizmus kevésbé radikális hullámaihoz köthetők. „Közvetlen rokonait pedig – írja Szücs György – a berlini »Új tárgyilagosság« művészei – Schrimpf, Schad, Räderscheidt – között találhatjuk meg.” A sokszor divatos, nagyvárosias, art deco hatású jeleneteket festő Rauscher korának jól ismert portretistája volt, keze alól sorra kerültek ki a berlini sztárvilág alakjainak és a polgári közönség elegáns képviselőinek arcképei. Az enyhe torzításokkal élő, melankolikusra hangolt portrék sorát gazdagítja Küttel Nándor gyárigazgató 20-as évekbeli portréja is.

Küttel nemcsak kiváló gyárigazgató volt, de a modern művészethez is rendelkezett némi affinitással. Kőszegi villájához Fritz August Breuhaust, egy ismert német tervezőt kért fel. Breuhaus de Groot a 20. század első felének egyik legnépszerűbb, autodidakta építészének és enteriőrtervezőjének számított Németországban. Mindig busásan megfizették, de ő – mostohafia elbeszélése szerint – egy feltételhez ragaszkodott: a megrendelő nem hozhatta magával régi bútorait az új, modern otthonába. „Nemcsak a házakat tervezem meg – mondta a The Sunday magazinnak 1952-ben –, hanem a korlátokat, ajtókat és lámpákat ugyanúgy, mint a bútorokat, vázákat, étkészleteket, cigarettatárcákat és evőeszközöket is. Mind része a tervezésnek. Egy kulturált házban semmi sem lényegtelen.” A kor felkapott, agyondolgoztatott tervezője volt, valódi médiahíresség és társasági figura. Nevéhez villák, lakóházak, óceánjárók és léghajók tervezése köthető, elegánsan modern, a 30-as évekre kiforrott saját stílusát a „kifinomult egyszerűség” (kultivierte Sachlichkeit) fogalommal jellemezte. Az ekkor Berlinben élő Breuhaus sorra tervezte a gazdagok, gyárosok, nagykövetek és művészek házait, nyaralóit, villáit a főváros körül.

Számos hajó, csatahajó, óceánjáró és repülőgép (köztük Hermann Göring gépe) tervei az ő keze alól kerültek ki. Sőt ő készítette a legendás LZ 129-es léghajó utasterének enteriőrjeit. A Hindenburg névre keresztelt zeppelint épp a Küttel-villát megelőzően, 1931–32-ben tervezte meg. A pár évvel később útjára bocsátott Hidenburg 1937-ben egy tragikus véletlennek köszönhetően kigyulladt és porig égett. A 36 ember életét követelő katasztrófa véget vetett a polgári légi közlekedés zeppelines aranykorának.

Bár Breuhaus élete végéig Németországban maradt, folyamatosan teljesített külföldi megrendeléseket Chilétől Törökországig. 1933 körül tervezte meg a magyar Küttel Nándor nyaralóját a gyárigazgató szülővárosában, Kőszegen. Ahogy a Vas Népe Online ismerteti az azóta több tulajdonos kezén is átment épületet: „A Küttel-villa megyénkben a Bauhaus stílus talán legszebb példája. A villát Küttel Nándor, a pápai textilgyár mérnöke nyári laknak építtette Fritz August Breuhaus terve alapján. […] az építész a birodalmi Németország vezető építésze volt, ezért csak most kezdik felfedezni, elismerni. Az ő munkája volt többek között a Bremen nevű luxushajó első osztályú szalonjainak berendezése, valamint az LZ 129-es Hindenburg léghajó belsőépítészeti munkái. Nagyon értette szakmáját, kitűnően egyesítette a Bauhaus funkcionalitását és minőségre való törekvését. Ezt bizonyítja például a nappali hajlított Zeiss-üvege, világítástechnikája. Hogyan került az építész Kőszegre, kapcsolatba Küttel Nándorral? Ezt ma még homály fedi. Csak annyit tudtunk meg, hogy Küttel Nándor rendes ember volt. A háború alatt villájában zsidókat is bújtatott, a kőszegiek tisztelték, szerették.” A korai modern jegyeket mutató villához pazar télikert és gondosan megkomponált, arborétumszerű, számos egzóta fafajtával beültetett kert tartozott, amely még ma is körbenövi az épületet.