Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Batthyány Gyula (1887 - 1959)

Háremben, 1910 körül

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Batthyány Gyula képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

41,5x53,5 cm
olaj, karton
Jelzés nélkül

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Kategória:  Színek, Realizmusok, Meglepetések

Kiállítva: • Gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból. Kieselbach Galéria, Budapest, 2015. március–április.; • Gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2015. május–augusztus.

Reprodukálva: Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula- Képek egy eltűnt világból. 2015, Budapest - Győr. 26 o. 

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

EGY MÍVES TÁRGY VARÁZSA

 

Gróf Batthyány Gyula Hárembencímű alkotása a festmények azon csoportjába tartozik, melyek hatóerejében kitüntetett szerepet játszik a felület elbűvölő kidolgozottsága, a megfestés szépsége és a faktúra tapintásra ingerlő érzékisége. Mint egy zománcos fényű, tisztán ragyogó ékszer, mely fenkölt aurát, a csillogó gazdagság fénykörét vonja a hangsúlyosan profán téma köré is.

 


MÜNCHEN ÉS A SZECESSZIÓ

 

A fiatal Batthyány a családdal jó viszonyt ápoló Vaszary jánosnál kezdte tanulmányait, majd 1907 őszén Münchenbe utazott és beiratkozott a helyi művészeti akadémiára. Ekkorra már a fiatal festők fejében kezdett megváltozni az a korábbi közvélekedés, mely a bajor fővárost avítt ízlésű műkereskedők által irányított provinciának titulálta. A modern művészet mindennapos vendég lett a legismertebb műkereskedők galériáiban: sorra nyíltak a francia impresszionista és posztimpresszionista műveket bemutató kiállítások, sőt 1907-ben Van Gogh alkotásait is nagyszabású tárlat mutatta be a helyi közönségnek. München azonban a századforduló éveiben nem erről volt híres, s Batthyány számára sem Párizs művészi üzenete jelentett először stílusformáló impulzust. Az alakította ízlését, ami a város művészetének legfőbb lényege volt: a szecesszió.

A festő korai, 1906 és 1914 között készült művein végigtekintve jól látható az a kikerülhetetlen hatás, melyet a müncheni szecesszió, a jugendstil gyakorolt rá. A stílus világszerte elterjedő formanyelve szinte mintakönyvszerűen jelent meg a mozgalom névadó lapjában, a kitüntetett szerepét tekintve a francia Revue Blanche-hoz hasonló jugendben. A népszerű orgánum rendszeresen közölte Batthyány akadémiabeli tanárának, Angelo janknak, valamint a müncheni szecesszió többi vezető mesterének, így a Batthyányra fontos hatást gyakorló Leo Putznak hangsúlyosan dekorativ, a természeti formákat díszes ornamenssé alakító rajzait és festményeit. Putz alkotói módszere nemcsak formai jegyek tekintetében, az ecsetjárás szecessziós vonalvezetésében mutat rokonságot Batthyányéval, de a végletekig zsúfolt kompozíciók éppen úgy megjelennek nála is, mint képeinek sajátos, szinte élvetegnek ható fülledtsége. E vonások a kor egyik sztárfestőjét, a müncheni Secessionban is gyakran kiállító spanyol Ignazio Zuloaga műveit is jellemzi. Putz, Zuloaga és a nyomukban elinduló, fiatal Batthyány egyaránt rajongott a groteszkért, az egzotikumért, éles szemmel vetették rá magukat az érdekes festői témákra. Érzéki attitűddel, már-már erotikusan ható finomsággal rakták vászonra nedvesen sikló festékeiket, mi közben jól látható élvezettel „ondolálták” színes szalagokként kanyargó részletformáikat a kép felületére, hogy végül az ábrázolt motívumok szőnyegszerű kompozícióvá álljanak össze.

 

PÁRIZS ÉS AZ OROSZ BALETT

 

A müncheni tanulóévek után Batthyány egy évig önkéntesként szolgált Budapesten az I. huszárezrednél, majd – követve a több évtizedes művészhagyományt – Párizsba utazott. A julian Akadémián tanult Aman-jean festőtanár intencióit követve, feltehetően 1910 és 1913 között. Ám az életre szóló élményt nem az akadémia, nem egy múzeum, s nem is egy kiállítás jelentette: az orosz balett párizsi vendégszereplései adtak számára évtizedekig tartó inspirációt. Közel harminc év távolából, egy 1940-ben adott interjúban a következő szavakkal ecsetelte első találkozásait Gyagilev frissen világhírűvé váló, az egykori cári balett és a szentpétervári Mariinszkij Színház legkitűnőbb táncosaiból válogatott társulatával: „Akkor jött Párizsba a világhírű orosz balett. Leon Bakst, a balett rajzolója. új világok nyíltak előttem. Nagyon büszke vagyok, hogy baráti köréhez tartozhattam. Az orosz balett lemérhetetlenül nagy művészete megrendítő hatással volt rám.”

Gyagilev társulata, a vezető táncosok, Nizsinszkij, Tamara Karsavina, Olga Pavlova és partnereik, a reneszánsz művészek sokoldalúságát idéző díszletés jelmeztervezők, Leon Bakst és Alexandre Benois nem csupán gyors és elsöprő sikert arattak a párizsi, londoni, bécsi és budapesti színpadokon, de – talán először a történelemben – Oroszország kultúrájával termékenyítették meg a nyugat művészetét. Mindent elsöprő összművészeti programjuk elemi erővel hatott Batthyány Gyulára, akit emberi karakterén, szinte túlfinomodott esztétikai érzékén túl a közös ideál, a nemek közti különbségeket könnyedén átlépő új orosz balett szépségeszménye, az androgün tipus felmagasztalása is lenyűgözött.

 


JÁTÉK ÉS BŰN

 

Ha pusztán kiállított képeinek katalógusokban olvasható címeit vennénk sorra, s nem éreznénk a látszólag legártatlanabb témájú festményeiből is sugárzó, „lappangó érzékiséget”, akkor sem volna kétséges: a korabeli Magyarországon nem volt olyan festő, aki Batthyányhoz hasonló intenzitással emelte volna életműve centrumába az érzékiség, a szexualitás, a testiség témáját. 1914-es, első gyűjteményes tárlatán az Ernst Múzeum termeiben külön sorozatot alkottak a keleti háremek érzéki világát megidéző művek, melyeken kihívó pózba rendezve tűnnek fel az egymással és férfi őreikkel incselkedő női aktok, egzotikus vadállatok, tigrisek, leopárdok és majmok társaságában. A most vizsgált kép e többségében sajnos csupán korabeli fényképekről rekonstruálható sorozat legszebb darabja. A keleties pompát sugárzó, fülledt vörös színekkel megfestett enteriőrben illatszerek, finom porcelán tárgyak, dús kelmék és szolgálatkész alattvalók között tűnik fel a pazar fejdíszt viselő akt. Testének lágyan hajladozó vonalai szinte belevesznek a környezet buja folyondárként örvénylő formakavalkádjába. A buzgó előkészületek és a beszédes kellékek ugyanarra utalnak, amit a különleges kolorit és a kavargó ornamens festői eszközökkel emel ki: egy jövendő szerelmi légyott színhelyére pillanthattunk be, oda, ahol Batthyány egy korabeli kritikusának szavai szerint „a játéknak és a bűnnek fantasztikus virágai teremnek”.

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról