Címlap
>>
Bornemisza Géza
>>
Firenzei dombok, 1909-1910 között

Bornemisza Géza (1884 - 1966)

Firenzei dombok, 1909-1910 között

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

54,5 x 51 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Bornemisza G. Firenze, A hátoldalon saját kezű címke állami képzőművészeti ösztöndíjra való jelentkezésről.

81. Őszi Aukció / 78. tétel (2026-10-12)
Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft / 54 675 EUR
Becsérték: 30 000 000 Ft- 40 000 000 Ft
/ 82 012 EUR - 109 349 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

81. Őszi Aukció

Időpont:

2026. október 12. 18:00 - 22:00

Általános aukció feltételek

Kiállítva: Művészház 1914. évi Nagy Kiállítás. Művészház, 1914 (kat. 16.).

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Bornemisza Géza képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

(Myn.): Bornemissza Géza műtermében. Szózat, 1925. március 15.

Balassa József: Giovanni Papini, az extatikus. Literatura, 1926/3., 14–15.

Genthon István: Bornemisza Géza. Művészet, 1960/2., 29–30.

Nagybánya. A nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig. Szerk.: Jurecskó László – Kishonthy Zsolt. MissionArt Galéria, Miskolc, 1992.

Takács József: Fülep Lajos itáliai útjai. In Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon II. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum, Budapest–Szeged, 1993, 911–937.

Pápai Emese: Bornemisza Géza festőművész fauve-os korszaka. Művészettörténeti Értesítő, 2002/3–4., 309–320.

Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk.: Passuth Krisztina – Szücs György – Gosztonyi Ferenc, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

Ízig-vérig fauve mestermű

Ha ez a kép nem mostanában, hanem két évtizeddel ezelőtt bukkant volna fel, akkor mindenképpen bekerült volna a Magyar Nemzeti Galéria legendás, Magyar Vadak című tárlatára. A hazai fauve-ok táborába tartozó fiatal festő, Bornemisza Géza vad színpárosításokkal írta körül a firenzei kertek és villák világát. A lágyan hullámzó toszkán dombok zöldjét narancssárga mezősávok metszik végig, a sötétkék ég alatt szinte UV narancs erővel világítanak az épületek, a kígyózó ágazatú olajfák szemtelen padlizsánlilában fürdenek, míg az előtér szőlőtőkéinek zöldellő sorait a mályvarózsaszín kontraszt teszi dekoratívvá. A lilák, zöldek és narancsok domináns hármasát megkoronázza az itáliai villa citromsárga tömbje, csodálatos szürkéskék árnyékkal modellálva – a sötétkék égbolt alatt.

A tájképen a legnagyobb kontrasztot a zöldeket „szétszakító” komplementer narancssárgák jelentik, de érdemes elidőzni a szőlőskert mályvás rózsaszínjénél is. Kemény Gyula, a magyar fauve-ok legjobb restaurátor kutatója ezt nevezte „jolly joker” színnek. Így írta a Magyar Vadak katalógusában: „A lazacrózsaszín, a mályvarózsaszín vagy ennek hidegebb variánsa, a ciklámen – a neós paletta »hangvillája«. Jelenléte átértelmezi a képen a többi színkapcsolatot is. Mivel ez egy természettől »elvonatkoztatott« szín, e jellegénél fogva a társaságában lévő többi színt is képes elemelni a naturális vonatkozásaitól. Ezzel a színnel egyaránt festettek eget, földet, fákat, vizet vagy alakokat, ebben a színben bármelyik képi elem megjelenhetett, és ettől a motívumok azonnal »átírt« elemeivé válhattak a kompozíciónak. Ebben rejlik a szín jolly joker funkciója.”

Bornemisza firenzei látképén nemcsak a kolorittal idézte meg a tiszta fauvizmust. Szintén Kemény Gyula hívta fel a figyelmet a négyzetes formátum jelentőségére és hatásmechanizmusára: „másik jellegzetessége a magyar Vadaknak a szabályos négyzet alakú képforma gyakori alkalmazása. Ennek a formátumnak a használata a szecesszióban terjedt el leginkább. A magyar festők közül Ferenczy élt leggyakrabban ezzel a lehetőséggel, majd őt követően Ziffer, Boromisza és Tihanyi. De szinte minden neós nagybányai festő kipróbálta ezt a szabályos négyzet alakú képmezőt. Ez a formátum kibillenti a látóhatárt a látványfestészetben megszokott helyéről. A kompozíción belül a horizont vagy magasra, vagy túl mélyre kívánkozik, vagy egyáltalán nem is kerül be a képmezőbe. A középen »elvágott« négyzetes képmező ugyanis – hangsúlyos, »tolakodó« szimmetriája miatt – túl statikusnak hat, s unalmas alapjelleget kölcsönöz a kompozíciónak.” A legtisztább fauve hangokkal kísérletező Bornemisza sem igazította be középre a horizontot, hanem felemelte, csak a kép felső hatodát töltve meg az ég kékjével. És hogy még tovább fokozza az intenzitást: a felső sáv bal oldalára behelyezett egy fókuszpontként magasodó ciprusfát, ami az égbe rajzolt ragyogása ellenére épp a festmény legsötétebb – már-már fekete – pontja. Bornemisza nem fukarkodott a vizuális ötletekkel, a fauve eszköztár széles készletét felvonultatva alkotta meg a magyar vadak egyik új főművét.

Matisse tanítványa

A Magyar Vadak című kiállítás kutatói tisztázták, hogy Matisse szűkebb tanítványi köréhez mindössze két magyar festő tartozott: Bornemisza Géza és Perlrott Csaba Vilmos. Sokan kerültek kapcsolatba a legnagyobb hatású fauve mesterrel, de 1908-ban alapított iskoláját csak ők ketten látogatták. A posztimpresszionista alapokra itt rakódott rá a modern párizsi látásmód: a vad színkontrasztok és a festői formatorzítások. Bornemisza a 20. század első éveiben Nagybányán képezte magát, majd a híres párizsi magániskolában, a Julian Akadémián, azt követően pedig Matisse-nál tanult. A mester emlékét megidéző 1923-as cikkében írta: „Abban az időben, amikor én Matisse-szal megismerkedtem, még csak szűkebb körben számított prófétának.” Friss szellemiségre érzékeny külföldi piktorként rendszeresen megfordult az avantgárd legfontosabb mecénása, Gertrude Stein híres szalonjában a rue de Fleurus-ben. Első kézből ismerte a párizsi modernizmust, ami karakteresen alakította festészetét. Nem véletlenül lett – kevéssé feldolgozott életműve ellenére – a Magyar Vadak kiállítás és az azt követő nemzetközi „turné” egyik nagy felfedezettje.

A mester saját kezű igazolásából tudjuk, hogy Matisse tanítványa volt: „Én, alulírott, bizonyítom, hogy Bornemisza Géza úr – aki mint tanítványom dolgozott műtermemben a múlt évben és az idén – kitűnt munkájának komolyságával és művészi tehetségével. Ennek igazolásául adom ezt a bizonyítványt. Henri Matisse, Paris, 1909. április 20.” Bornemisza nem belvárosi polgárcsaládból, hanem egy szatmári udvarházból, egy régi nemesi református család táblabírói miliőjéből jutott Matisse és a párizsi modernek közvetlen közelségébe. Ahogy a Szózat című napilap tudósítója foglalta össze ihletett tudósításában Bornemisza pályáját az 1920-as évek derekán: „Születik egy magyar fiú, Szatmár megyében, a Szamos partján, egy ámbitusos kedves falusi lakban, s már mint gyerek másképp nézi, látja a sekély folyó partjait, a füzeseket, az akácfákat, a fehér házakat, mint a környezete. Színes vonalálmok kísértik egyre a gimnázium padjain. Az apja tán ügyvédnek, szolgabírónak szánja, szeretné, hogy jogász legyen, amiből minden válhat ebben a jurista országban. De a fiú sehogy sem akar tágítani az álmaitól. Párist sóvárogja egyre, festő akar lenni mindenáron, ha törik-szakad is.”

Firenze, a modern központ

A modern művészet nagy hatású teoretikusa, Fülep Lajos bő fél évtizedet élt Firenzében az első világháború előtt. Fiatalon megmerítkezett a párizsi avantgárd szellemi pezsgésében, mégis a reneszánsz szülőföldjét, Toszkána „fővárosát” választotta. „Firenze az új kultúra bölcsője, jó néhány évtizeden át a világ közepe, az új Athén” – írta. Nemcsak a múltat tanulmányozta, hiszen a századelőn pezsgő kulturális életét élte a város, Fülep is megismerkedett az helyi irodalmi élet vezető figuráival, Giovanni Papinivel és Giuseppe Prezzolinival. Az újdonságra, az avantgárdra nyitott figurák nagyon távol álltak a mai turisztikai „múzeumváros” valóságától. Papini nyughatatlan szellemét pár évvel később így jellemezte Balassa József: „Papini, a firenzei zsurnaliszta hosszú, zegzugos, kalandos utat futott meg: minden új eszmének ő volt a csepűrágója, minden filozófiai rendszernek a hódoló lovagja, minden paradoxonnak örökös bolygója, akire igazán nem lehetett a hétköznapi középszerűség subáját ráhúzni, aki semmiképen se tudott a polgári logika egyszeregyjébe beleilleszkedni, s minduntalan kiszökkent a megszokott pszichikai rendszerek szélesre taposott országútjáról. Harsanó életereje, bőven buggyanó temperamentuma lerombolt maga körül minden szokványos kategóriát, s még az ötleteinek logikai rendszere is maga a kiteljesedett illogizmus volt.”

Firenzében az 20. század elején számos modern magyar festő megfordult. Sokan éppen az ifjú művészetfilozófust, Fülepet látogatták meg, mint Márffy Ödön, Vedres Márk vagy Lukács György. A nagybányai modernek között nevelkedő Bornemisza is elvetődött a toszkán városba. Kevés forrás híján csak feltételezhetjük, hogy meglátogatta Fülepet is. Életrajzának bemutatásában a már korábban is idézett cikkíró olyan természetesen sorolja fel Firenzét, mintha csak Bécset említené: „Valahogy így indulhatott neki a Bornemisza Géza piktori pályája a Szamos partja mellől, így került Nagybányára, Thorma mellé, Nagybányáról Párisba, a Julian akadémiával Párisból Münchenbe, Firenzébe, a piktorok nagy országútjára, valahogy így termettek azok a finom, lélekkel festett magyar képek, amelyek ma csillogó színfoltokban virítanak a művész Bercsényi utcai műtermében, a budapesti és külföldi kiállítási termek falain…” A források szerint Bornemisza már 1903-ban megfordult a toszkán városban, de a stíluskritikai fogódzók alapján inkább pár esztendővel később, Matisse-szal való megismerkedése után születhetett a most vizsgált fauve kép, valamikor 1908 és 1912 között, minden bizonnyal a félig-meddig firenzei Bellosguardo-domb környékén. Könnyen lehet, hogy azonos azzal az egyetlen ismert firenzei látképével, a Firenzei tájjal, amely a Művészház 1914-es kiállításán is szerepelt. A korabeli kritikusokat elbűvölték Bornemisza új képei, de nem sejthették, hogy a magyar vadak ilyen ihletett, különleges főműve rejlik közöttük.

MÁS ALKOTÁSOK A WEBSHOPBÓL

Találat / Oldal

Vissza

…

Tovább

Bornemisza Géza

(1884 - 1966)

Napraforgók, 1953

34,5x48 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Bornemisza Géza 1953

375 000 Ft

Részletek
Bornemisza Géza

(1884 - 1966)

Enteriőr gyümölcscsendélettel és madárkalitkával, 1919

102x120 cm

olaj, vászon

jelezve jobbra lent: Bornemisza Géza 1919

14 400 000 Ft

Részletek
Bornemisza Géza

(1884 - 1966)

Szalon, 1937

34,5x46,5 cm

Tus, papír

Jelezve jobbra lent: Bornemisza Géza 1937

185 000 Ft

Részletek
Bornemisza Géza

(1884 - 1966)

Tájkép fűzfával, 1955

28x46 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Bornemisza Géza 1955

315 000 Ft

Részletek
Bornemisza Géza

(1884 - 1966)

Szentendre, 1913

32,5x46,5 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Bornemisza Géza Szentendre 1913

385 000 Ft

Részletek
Bornemisza Géza

(1884 - 1966)

Önarckép,1959

21x17,5 cm

Ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: B.Géza 1959

170 000 Ft

Részletek
Új

Schéner Mihály

(1923 - 2009)

Napraforgós csendélet

60x80 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Schéner

395 000 Ft

Részletek
Ismeretlen közép-európai művész, 19. század második fele

Várakozás (Csábítás)

27x21 cm

Olaj, vászon

Jelzés nélkül

385 000 Ft

Részletek
Zalubel István

(1969 - )

Vác

60 x 80 cm

olaj, farost

Jelzés nélkül

535 000 Ft

Részletek
Scheiber Hugó

(1873 - 1950)

Nagyvárosi parkban, 1930-as évek

60 x 43 cm

Vegyes technika, papír

Jelzés nélkül

2 750 000 Ft

Részletek
Ék Sándor

(1902 - 1975)

Tartsd magad őrmester

16x11 cm

ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Ék Sándor; jelezve balra lent: Tartsd magad őrmester

55 500 Ft

Részletek
Járitz Józsa

(1893 - 1986)

Szeretet

32x41 cm

Ceruza, papír

Jelezve balra lent: Jaritz

225 000 Ft

Részletek
Balás Eszter

(1947 - )

Rajzok a tudatalattiból, TARTÓ ÉS TARTOTT, 1998

50x35 cm

szitanyomat

j.a.b.:Rajzok a tudatalattiból, TARTÓ és TARTOTT; j.a.k.:8/9; j.a.j.:Balás 98

78 000 Ft

Részletek
Kotász Károly

(1872 - 1941)

Lányok a vízparton

24 x 31 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Kotász K.

245 000 Ft

Részletek
Péli Mandula

(1969 - )

Cím nélkül III., 1997

50x50 cm

szitanyomat

Jelezve alatta balra: Cím nélkül III./szitanyomat; jelezve alatta középen: 16/16; jelezve alatta jobbra: '97 Péli Mandula

68 500 Ft

Részletek
Miklós Árpád

(1958 - )

Mozgásban, 2000

70x50 cm

litográfia

Jelezve alatta balra: Mozgásban; jelezve alatta középen: 13/15 (Litográfia); jelezve alatta jobbra: Miklós Árpád 2000

72 000 Ft

Részletek
Szirt Oszkár

(1889 - 1915)

Férfi tanulmány portré, 1914

16x10 cm

Ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Szirt 914

135 000 Ft

Részletek
Scholz Erik

(1926 - 1995)

Három akt, 1977

90 x 120 cm

tempera, farost

Jelzés nélkül

855 000 Ft

Részletek
Ismeretlen festő

Rálátásos tájkép várral

32,5x43,5 cm

Vegyes technika, papír

Jelzés nélkül

185 000 Ft

Részletek
Pádly Aladár

(1881 - 1949)

Szabadban (Kirándulók)

25x36 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Pádly Aladár

495 000 Ft

Részletek
Fülöp Erzsébet

(1937 - )

Vízhordó

21x53,8 cm

olaj, karton

Jelezve balra lent: Fülöp

125 000 Ft

Részletek
Börzsönyi Kollarits Ferenc

(1901 - 1963)

Dunaparton, 1930-as évek

73 x 52,5 cm

Olaj, vászon kartonon

Jelezve balra lent: Börzsönyi

1 000 000 Ft

Részletek
Szabó Vladimir

(1905 - 1991)

Vonyarc-Vashegy

14,5x19,5 cm

toll, papír

Jelezve jobbra lent: Sz. V.; jelezve balra lent: Vonyarc-Vashegy

58 000 Ft

Részletek
Új

Breznay József

(1916 - 2012)

Kancsós csendélet, háttérben a Balaton

60x80 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Breznay

395 000 Ft

Részletek
Káplár Ferenc

(1937 - 2020)

Szüret, 1959

50x60 cm

Tempera, karton

Jelzés nélkül

195 000 Ft

Részletek
Balogh Rudolf

(1879 - 1944)

Széchenyi fürdő, Budapest

29x27,5 cm

Jelzés nélkül

25 000 Ft

Részletek
Szlányi Lajos

(1869 - 1949)

Parkrészlet

54x70 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Szlányi L.

345 000 Ft

Részletek
Szilágyi Imre

(1942 - )

Kötélkedők, 1992

20,5x41,5 cm

rézkarc, papír

Jelezve alatta balra: Kötélkedők; jelezve alatta középen: 40/100 1992; jelezve alatta jobbra: Szilágyi Imre

55 000 Ft

Részletek
Ismeretlen művész J. Riera M. jelzéssel

Nagy gyümölcscsendélet

98x124 cm

olaj, vászon

Jelezve balra lent: 42 J. Riera M.

1 650 000 Ft

Részletek
Klie Zoltán

(1897 - 1992)

Ülő modell

50x35 cm

Olaj, papír

Jelezve jobbra lent: Klie

435 000 Ft

Részletek
Halápy János

(1893 - 1960)

Balaton

60x79 cm

Olaj,karton

Jelezve jobbra lent: Halápy J

360 000 Ft

Részletek
Hiripi Gyula

(1917 - 1947)

Életmentő, 1944

16 x 13 cm

tus, papír

Jelzés jobbra lent: v. Hiripi 1944

89 000 Ft

Részletek
Ferenczy József

(1866 - 1925)

Magnificent

160x100 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Ferenczy J.

Részletek
Lám Ilona

(1896 - ?)

Jézus Máriával

100x110 cm

Olaj, fa

Jelezve balra lent: Lám Ilona

985 000 Ft

Részletek
Szőnyi István

(1894 - 1960)

Kertben, 1927

56x70 cm

Tempera, vászon

Jelezve balra lent: Szőnyi I. 1927

Részletek
Ismeretlen közép-európai festő, 18. század

Krisztus szent nevének imádata (Loyolai Szent Ignác)

50x39,5 cm

olaj, vászon

Jelzés nélkül

935 000 Ft

Részletek
Biai-Föglein István

(1905 - 1974)

Virágcsendélet

60x50 cm

Olaj, vászon

Jelezve balra lent: Biai

385 000 Ft

Részletek
Koszta József

(1861 - 1949)

Nagybányai domboldalon, 1902 körül

28 x 33,5 cm

Olaj, vászon kartonon

Jelezve jobbra lent: Koszta J., Hátoldalon: Magyar Nemzeti Galéria bírálati szám: 1676/980

9 375 000 Ft

Részletek
Szabó Ábel

(1974 - )

Váci út, 2016

140x200 cm

olaj, vászon

Jelezve balra lent: Ábel 16

3 900 000 Ft

Részletek
Mihalovits Miklós

(1888 - 1960)

Keleti jelenet

80x65 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Mihalovits M.

345 000 Ft

Részletek
Seregi G. Ágnes

(1927 - 2021)

Arcok

50,5x50 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Seregi G. Á.

195 000 Ft

Részletek
Bukta Imre

(1952 - )

Hat tyúk, 2001

60x50 cm

olaj, vászon

Jelzés jobbra lent: Bukta, 2001

1 265 000 Ft

Részletek
Miklósi-Mutschenbacher Ödön

(1881 - 1942)

Anya gyermekével

54 x 46 cm

olaj, vászon

Jelzés jobbra lent: Miklóssi M. Ödön

185 000 Ft

Részletek
Szalma Edit

(1964 - )

Cirkuszi bohóc

40x29,5 cm

tempera, papír

Jelezve alatta jobbra: Szalma Edit

67 000 Ft

Részletek
Művész Hofbauer jelzéssel

Tabán

15,5x21,5 cm

ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Hofbauer

55 000 Ft

Részletek
Záborszky Viola

(1935 - 2008)

Virágcsendélet

80x80 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Záborszky

365 000 Ft

Részletek
Scholz Erik

(1926 - 1995)

Alvilág

29x39 cm

rézkarc, papír

Jelezve alatta jobbra: Scholz

54 500 Ft

Részletek
Tamás Ervin

(1922 - 1996)

Almák, körték, 1949

30x44 cm

Akvarell, papír

Jelezve hátoldalon autográf felirattal

65 000 Ft

Részletek
Szőllősy Kálmán

(1897 - 1976)

Tavasz a Békás-patakban, 1938-39

28.5x37.9 cm

Jelzés nélkül

125 000 Ft

Részletek
Török Jenő

(1880 - 1957)

Dunakanyar

60x80 cm

Olaj,karton

Jelezve jobbra lent: Török Jenő

545 000 Ft

Részletek