Fortepan ABC(További szövegek: Kieselbach Tamás, Szalai András, Zubreczki Dávid és Zsuppán András)

Részlet Tamási Miklósnak a könyvborítóra került összefoglalójából: „A XX. század a betű évszázada volt. Betűk, jelszavak, reklámok vettek körbe minket a plakátokon, táblákon, házakon. Folyóírásos neonbetűk, címfestők míves betűi, mésszel falakra mázolt betűk. Napilapok címsorai, faliújságok lelkesítő szavai, egy óvóhely ÓH betűi. Zsidókat nem szolgálunk ki, Mindent vissza, Jézus hív, Termelj többet, Le az uszítókkal! – palánkokra, transzparensekre, kirakatokra írt jelmondatok. Ügyes reklámszövegek, a Kakas cipőpaszta, a Hutter szappan, a Guttman Áruház és a Modiano szivarkapapír hirdetései. Szép arányú betűk a paplankészítő, az üvegező vagy a fényképész portáljain, Casco-, Fabulon- és Orion-reklámok a háborús foghíjak tűzfalain. Levert vagy átírt utcatáblák, Ruszkik haza meg Mindszenty jön feliratok egy villamos oldalán, Csizma tér a ledöntött Sztálin-szoborból megmaradt bronzcsizmán. A lázadó fiatalok falfirkái, a prágai tavasz, Gazsi bácsi lótetű és a Nemzet csótánya graffitik. A Fortepan ABC 580 fényképpel mutatja be a sűrű, ismerős vagy elfelejtett XX. századot. Minden képen betűkkel, szövegekkel, feliratokkal találkozhatunk, színes üzenetekkel a fekete-fehér világból. A fotók többsége amatőr felvétel, a Fortepant jellemző hétköznapian emberi helyzetekkel.”

A kiadó, Kieselbach Tamás saját nagyapjának, a szenvedélyes amatőr fotográfusnak, Kieselbach Vilmosnak (1901–1978) is emléket állít a kötettel. Részlet az előszavából: „Nagyapám dokumentálta az otthont és minden eseményt, születésnapot, karácsonyt és kirándulást. Nem véletlenszerűen kattintgatott, hanem megkomponált minden egyes felvételt, beállította a szereplőket, és bevilágította őket a nagy Jupiter lámpákkal. A fotósorozatból a legjobban sikerült nagyítások kerültek csak be az albumokba. Gyermekkoromban elvarázsolt az az elfüggönyözött szoba, hol a vörös lámpa fényében laborálta a felvételeket. Halála után pedig a kiselejtezett, »rontott« képek nyűgöztek le, ugyanis a tökéletes rendben tartott tekercseket is megőrizte, akkurátus tusfeliratokkal ellátva, beleértve a fényértéket, blendeállást és expozíciós időt. Ezeknek a segítségével még tisztábban láthattam életét, a Kassán meghalt szüleit, az ő átköltözését Trianon után Budapestre, hogy miként teremtett sikeres vállalkozást, a Múzeum utcai hatalmas autószervizt, a »Garázst«, amit kiraboltak és elvettek tőle a második világháború után. […] Kieselbach Vilmos fotóiból jó pár bekerült azóta a Fortepan anyagába, […] neki köszönhetem, az ő hagyatékában megmaradt fotóalbumoknak – a nemzedékről nemzedékre öröklődő tárgyak mellett –, hogy már gyerekként a múltat feltáró képek felé fordultam.”