Lenz, Maximiliam 1860 - 1948
Maximilian Lenz (1860. október 4., Bécs - 1948. május 19., Bécs) osztrák festő, grafikus és szobrász volt. Lenz a bécsi szecesszió alapító tagja volt; karrierje legfontosabb időszakában szimbolista volt, de később munkája egyre naturalizáltabbá vált. Különféle médiumokkal dolgozott, beleértve az olajokat, akvarelleket, litográfiát és fém domborműveket.
Lenz a bécsi Kunstgewerbeschule-ban, majd a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult Carl Wurzinger és Christian Griepenkerl mellett. A bécsi Künstlerhaus egyik tagja, az 1890-es évek elejét Dél-Amerikában töltötte, Buenos Aires-ben bankjegyeket tervezett.
1897-ben Lenz elhagyta a Künstlerhausot, hogy a Bécsi Szecesszió alapító tagjává váljon, és a csoport első kiállítása során végzett munkáját "kiemelkedőnek" nevezték. 1899-es, A világ (Eine Welt, más néven Nappali álom) című festménye az ez időben alkalmazott áramlatokra hívja fel a figyelmet, ide értve az álomszerű és fantasztikus, intenzív színekkel festett képeket. Ezt mutatták be a bécsi szecesszió negyedik kiállításán, 1899 tavaszán, mely kritikai dicséretet kapott "kecses bájáért és álomszerű, mégis csillogó szépségéért", valamint "tiszta kegyelem és zenei eufónia" hangulatáért. A festményt 1911-12 telén mutatták be a müncheni szecesszióval együtt.
Miután megmutatta Csodaország felé című képét az 1901-es bécsi szecesszió tizedik kiállításán és az 1902 tavaszi tizenharmadik kiállításon, a szecesszió tizennegyedik kiállításán az év nyarán (a „Beethoven kiállítás"), számos elismeréseket szerzett , amelyek gyönyörűnek és találékonynak ítélték meg stílusát. Néhány rézpaneljét szintén bemutatták az 1904-es St Louis-i világkiállításon.
Ugyanakkor a Beethoven kiállítás katalógusában szereplő fametszetével, más, inkább amatőr, mint tapasztalt festő munkájához hasonlították, de lelkesnek találták.
Gustav Klimt közreműködésével Lenz 1903-04 telén ellátogatott Ravennába, ahol láthatta az arany mozaikokat, melyek nagy hatással voltak rá. Az 1904-es huszadik kiállításon Lenz Iduna almái című festményét tekintik az egyik legfontosabb műnek a bemutatott festmények között, Klimt és Rudolf von Alt munkáival együtt. Az Aubrey Beardsley stílusához hasonló nagyméretű festmény arany és fekete "gyönyörű" hatását hozta létre: egy fekete hajú nő buja tájban ül, csak aranykoronát visel egy arany köpenyen ülve, szintén arany almával kezében.
Az első világháború alatt Lenz több plakátot készített az Osztrák-Magyar háború kötvényeiről.
1926-ban feleségül vette Ida Kupelwieser (1870–1927), Karl Kupelwieser jogász leányát.
1938-ban elhagyta a szecessziót és visszatért a Künstlerhausba.
1926-ban feleségül vette Ida Kupelwieser (1870–1927), Karl Kupelwieser jogász leányát.
1938-ban elhagyta a szecessziót és visszatért a Künstlerhausba.
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
