Festmények

Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Mattis Teutsch János (1884 - 1960)

Vörös ló (Szent György), 1922–23

Mattis Teutsch János - Vörös ló (Szent György), 1922–23 festménye

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

35,5x25 cm
olaj, karton
Jelezve jobbra lent: MT monogram

Kiállítva: - Avant-garde Hongroise 1915-1925, Brüsszel, 1999. október - 2000. január (Kat. 88)- Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter. Magyar Nemzeti Galéria, 2001. március 14-június 24. (Kat. 106)- Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter, Haus der Kunst, München, 2001. július 6-október 8. (Kat. 106)

Reprodukálva: - Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter, kiállítási katalógus, szerk.: Bajkay Éva, Jurecskó László, Kishonty Zsolt, Tímár Árpád, a MissionArt Galéria kiadása, Miskolc, 2001. (225)- Modern magyar festészet 1919-1964, szerk.: Kieselbach Tamás, Kieselbach Tamás kiadása, Budapest, 2004. (63. oldal)

Kategória:  Színek, Realizmusok, Meglepetések

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Mattis Teutsch János képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

NONFIGURATIVITÁS

 

Nem véletlen helyezték a párizsi Musée d’Orsay francia kurátorai Mattis Teutsch János Tájkép című, absztraktba hajló kompozícióját (1917 körül, Magyar Nemzeti Galéria) az Allegro Barbaro című, 2014-es magyar tárlat katalógusának címlapjára. A hazai absztrakció történetének élén vitathatatlanul Mattis Teutsch áll, aki elsőként teremtett egy olyan elvont festői életművet itthon, amely a legkorábbi nyugat-európai absztrakt művészek teljesítményével állítható párhuzamba. 1914-es kiállításának tájképeire már a „meglátásában és felfogásában teljesen modern” jelzőt akasztotta a Brassói Lapok kritikusa. Mattis Teutsch ekkori „lélekfestészetében” a látvány csak fogódzókkal szolgált az érzelmi állapot kifejezésére: a fák törzse, a lombok és az ég a felkorbácsolt érzelemvilág láthatatlan tájait térképezte fel.


A PSZICHÉ KIFEJEZÉSE

 

A magyar avantgárd aszketikus vezéralakja, a friss izmusokra kiéhezett Kassák Lajos érthető módon látta meg benne a keresett előfutárt. Jelzésértékű, hogy a modernista lap, a MA első kiállítására is épp őt kérte fel művésznek. Kassák a tárlat katalógusában így dicsérte Mattis Teutsch eredetiségét: „Az új festőgeneráció legtehetségesebbjeinek is előtte jár gazdag színskálájával és a tárgyak egymásra ható pszichikai elrendezésével. Kompozícióit, amelyeket mindannyiszor érzés, kifejezetten szubjektív beleélés motivál, a legmélyebbre törő lényegkeresés emeli föl … Ha a ma domináló művészeti irányokban karakterisztikus helyet keresnénk Mattis Teutschnak (ő száz gyökerű) a német pszichét teljességében kifejező expresszionistáknál találnánk meg.” Kassák pontosan látta azt az alkotói folyamatot, amely során Mattis Teutsch saját lelki képzeteinek keresett „spontán” vizuá lis kifejezési formát.

 

EMBERI KIINDULÓPONT

 

A többnemzetiségű Brassóban született Mattis Teutsch János Kassákékon keresztül bekapcsolódott a modern német művészet vérkeringésébe. Sokat dolgozott együtt a legendás expresszionista Sturm galériát vezető Herwarth Waldennel, elsőként paul Klee-vel állított ki közösen. A magyar és a német
avantgárd színtér mellett a – Trianon utáni – román modernisták is befogadták. unikális művészetét mindenhol sokra tartották, rendszeresen szerepelt tárlatokon absztrakt műveivel. 1921-es brassói kiállítási katalógusában így foglalta össze saját alkotói metódusát és ars poétikáját: „Célom az, hogy festői és plasztikai eszközökkel olyan absztrakt műveket alkossak, amelyek mint művészi lények élik önálló életüket, s tiszta lelki érzetet váltanak ki. Túlnyomórészt olyan kompozíciókon dolgozom, amelyekben az ember a kiindulópont. Az ember, a maga lelki vibrációjában, testetlenül, mint kontaktus az érzet számára.”

 


ABSZTRAKT SZENT GYÖRGY

 

A nagy 20. századi nonfiguratív hagyomány ismeretében meglepőnek tűnhet, hogy miért emeli ki éppen egy „absztrakt” festő az emberábrázolás igényét. A 20. század elején – a konkrét művészet megjelenése előtt – az absztrakció mindenek előtt a spiritualizmussal ápolt szoros rokonságot, vagyis nem a biológiai testtel, hanem a szellemi lényeggel. A most vizsgált kompozícióban is megjelenik – összhangban Mattis Teutsch ars poétikájával – az emberi princípium, elvonatkoztatott módon. A világos kék alapra felfestett zöld és sárga ívek között egy fordított S-alakú piros idom tűnik elő, egymást metsző sötétkék vonalakkal. Az életmű hasonló jellegű, 1922es kompozíciója alapján valószínűsíthető, hogy itt is a sárkánnyal viaskodó Szent György lándzsás-lovas figurája bontakozik ki a lüktető absztrakt formák közül. Ahogy az orosz szuprematisták is megidézték az ortodox ikonok transzcendens auráját, úgy elevenítette fel Mattis Teutsch – a non-figuratív gomolygás közepette – a lovagszent heroikus alakját, megteremtve az emberi küzdelem spirituális-vizuális szimbólumát.

Mattis Teutsch János korábbi aukciós alkotásai

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!

Kapcsolat

1055 Budapest, Szent István körút 5.
Nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig 10:00-18:00.
Kövessen minket!