Eladó Korb Erzsébet - Szent Sebestyén, 1921 körül festménye

Címlap
>>
Korb Erzsébet
>>
Szent Sebestyén, 1921 körül

Korb Erzsébet (1899 - 1925)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Korb Erzsébet képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

68,5 × 55 cm
Olaj, vászon
Jelzés nélkül

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

XXVI. csoportkiállítás. (Bató József, Korb Böske és Vass Elemér festők, Gádor István szobrász.) Ernst Múzeum, Budapest, 1923.

Négy magyar festőnő: Feszty Masa, Korb Erzsébet, Szemere Lenke, Székely-Kovács Olga. Ernst Múzeum, Budapest, 1927.

Topor Tünde: Áhítat és kinyilatkoztatás. Korb Erzsébet művészetéről. Új Művészet, 1991/4., 33–37.

Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. Szerk.: Zwickl András, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2001.

Kubisztikus, misztikus fényű táji háttér előtt, egy cézanne-os lombú fa alatt térdel a férfiakt. Álmodozóan csukott szemei és klasszikus formáltságú idomai miatt nem gondolnánk, csak az attribútumai, a nyílvesszők ikonográfiai jelentése miatt, hogy a képen Szent Sebestyént látjuk. Az alkotó, Korb Erzsébet tökéletes egységbe gyúrta össze a modernista környezetet a múzeumi klasszikusokat idéző tradicionális figurával. Korb az 1920-as évekbeli fiatalok „árkádiai festészetének” legmarkánsabb női képviselője volt, akit kortársai olyan férfikollégákkal tartottak egyenrangúnak, mint Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos vagy Patkó Károly. Sőt egyes hangok szerint művészete ihlető inspirációt jelentett barátai számára. A két világháború közötti festészet legnagyobb hatású magyar nőművésze lehetett volna, ha nem távozik idejekorán, huszonhat éves korában. A szűkre szabott életműből csak nagyon ritkán kerül elő hasonló kvalitású főmű.

Mikor 1919 őszén Berény Róbert emigrált, Városmajor utcai műtermébe együtt költözött be alkotni Korb Erzsébet Aba-Novákkal és Patkóval. (Ebben a házban laktak a festőnő szülei is; apja, Korb Flóris a századforduló neves építészként ismert, többek között a Zeneakadémia tervezése fűződik a nevéhez.) Korb Erzsébet kirobbanóan tehetséges volt, már tizenhét évesen kiállított a Nemzeti Szalonban. A főiskolát pár év után félbehagyta, de folyamatosan dolgozott és kiállított a Szőnyi-kör tagjaival. 1924-ben olaszországi tanulmányútra indult, meglátogatta Velencét, Veronát, Modenát és Rómát. 1925-ben – a római La Fiamma Galériában nyílt kiállításáról hazatérve – váratlanul elhunyt. Emlékét társai és barátai őrizték, több posztumusz kiállításon szerepelt az 1920-as években, a neves művészettörténész, Genthon István pedig monográfiát írt róla 1928-ban. Lázár Béla értő szavakkal ecsetelte művészetét az 1927-es posztumusz kiállítási katalógusban: „Ez a fiatal nő bámulatosan tisztán látott. Belenézett a lelkébe és kiemelte onnét, megformálta belőle a maga ideálját. […] Egy nagyszerű elgondolásokra hivatott költői lélek alkotásai előtt állunk. De nem rideg, nem száraz abstrakciók légüres térbe állított formavilága az övé. Rajta van minden alakján az élet melege, nagy érzések heve fűti, s azokból keltek ki életre ábrándjai, sóvárgásai, álmodozásai, melyeket nemes formák szépségeibe öntött.”