Címlap
>>
Aba-Novák Vilmos
>>
Játékok mélykék függönnyel, 1923 körül

Aba-Novák Vilmos (1894 - 1941)

Játékok mélykék függönnyel, 1923 körül

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

78 x 65 cm
Olaj, karton
Jelzés nélkül (korábban hamis „E Abonyi” jelzéssel)

78. őszi aukció / 137. tétel (2025-10-13)
Kikiáltási ár: 3 600 000 Ft / 9 929 EUR
Becsérték: 4 200 000 Ft- 6 500 000 Ft
/ 11 584 EUR - 17 927 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

78. őszi aukció

Időpont:

2025. október 13. 18:00 - 23:00

Általános aukció feltételek

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Aba-Novák Vilmos képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Hamis szignó egy eredeti képen

Nem kis kihívás egy olyan képről írni, amely bár stiláris jellemzői alapján tökéletesen beilleszthető a 20. század egyik legjelentősebb magyar festője, Aba-Novák Vilmos életművébe, a közelmúltig egy másik művész jelzését viselte. Ritka, de nem példa nélküli ez az eset: a közelmúltból elég csupán az átszignált Perlrott- és Ziffer-festményre, vagy éppen Csontváry Kosztka Tivadar jól ismert, Teniszező társaság című képére utalni. Ez utóbbi egykor hamis Gulácsy-jelzéssel bukkant fel, de hamar kiderült róla, hogy valójában a másik nagy magányos zseni, Csontváry vitathatatlan eredetiségű alkotása.

Hasonló a helyzet a most bemutatott művel is, de a történet még a korábbiaknál is izgalmasabb. Idén március elején külföldi műkereskedelem berkein belül került elő egy gyermekjátékokat ábrázoló csendéletet, amelyen ceruzával felírt „E Abonyi” jelzés volt olvasható. Az olajjal kartonra készült, virtuózan megfestett képen két plüssmackó és egy furcsa alakú bábu pihen a reflexekkel tagolt fehér abrosszal leterített asztalon, jobbra és a figurák mögött kék drapériazuhatag élénkíti a kompozíciót. Márciusban még nem találkoztam a festménnyel, az árverés híre sem jutott el hozzám. Néhány hónappal később a mű hazakerült Budapestre, így élőben is alaposan szemügyre vehettem. Első találkozásunkkor semmit sem tudtam a mű előéletéről, a szignót sem láttam, így csupán stíluskritikai alapon, mégis szokatlanul egyértelmű ítélettel álltam elő: előkerült egy újabb korai Aba-Novák-kép 1923 tájáról, abból a periódusból, amikor a fiatal mester reliefszerűen gazdag, szaftos és érzéki ecsetkezelése senki máséval nem volt összetéveszthető. Ráadásul emlékeztem, hogy pár évvel korábban aukcionálták a festő egy 1915-ös, hasonló beállítású csendéletét, amelyen a képen látható mackó és egy másik gyermekjáték is feltűnik.

Közelebb hajolva azonban lehangoló meglepetés ért: a kompozíció jobb alsó sarkában jól olvashatóan ott állt az akkurátusan kiírt szignó: „E Abonyi.” Nem hagyott nyugodni a kép stílusa és jelzése között feszülő ellentmondás, így alapos kutatásba kezdtem: első lépésként tudni akartam, ki is volt a szignót rejtő festőművész.

A „nagy ívű” életrajz

Abonyi Ernő neve ma már szinte teljesen ismeretlen, ám a 20. század első felének magyar sajtóját böngészve döbbenetes kép bontakozott ki róla: egy különleges képességű, ugyanakkor rendkívül gátlástalan szélhámosé, aki a festőművész álarcát felöltve évtizedeken át félrevezette a közvéleményt, a saját neve alatt rendezett más festők műveiből kiállításokat, gyűjtött adományokat és csalt ki komoly összegeket hiszékeny támogatóitól.

A fennmaradt életrajzi adatok Abonyit a 20. század eleji magyar festőművészet ígéretes tehetségének mutatják: Ferenczy Károly tanítványa a Képzőművészeti Főiskolán, nyaranta Nagybányán dolgozik, majd Münchenben Hollósy Simonnál fejleszti tudását. A cikkek szerint Párizsban Jean Paul Laurens, Théophile Steinlen és Matisse mellett folytatta tanulmányait, sőt a Julian Akadémián töltött évei alatt díjakat is nyert. Csakhogy a gyanútlan újságírók mindezt egyetlen forrásra, a „művész” saját önéletrajzi közlésére vezették vissza. A korabeli cikkek vizsgálatakor azonban hamar kiderült, hogy a pazar karrier sokkal inkább a fantázia, mint a valóság terméke.

Egy „álfestő” felemelkedése

Az 1920-as évek sajtója már nem műkritikai írásokban, hanem a bűnügyi rovatban számolt be róla. 1924-ben arról cikkeztek a lapok, hogy – a valójában Heimann Ernőként született, de egész életében álnéven működő – Abonyi Finnországba utazott Budapesten összegyűjtött fiatal magyar festők alkotásaival megrakodva, ott eltávolította a vásznakról az eredeti szignókat, a saját nevét írta a képekre. Az így manipulált műveket aztán kiállította és megpróbálta értékesíteni a helyi közönség köreiben. Egy magyar újságíró leplezte le a gondosan kitervelt szélhámosságot, és szerencsére alapos tudósítást közölt róla a Nemzeti Újság 1924. október 11-ei számában. Hamar kiderült Abonyiról, hogy Erdélyben már korábban is botrányokat keltett: Aradon és Temesváron kétes eredetű képekből rendezett kiállítást, Bécsben és Berlinben üldözött erdélyi festőként koldult támogatást. Hol romániai akadémiai tanárként, hol erdélyi, a szülőföldjéről elüldözött, meg nem értett zseniként állította be magát az újságírók előtt.

Hamis legendák a „nyomorgó festőművészről”

Vállalkozása az évtized második felére komoly méreteket öltött. Neki dolgozó titkárnők segítségével száz számra íratott szánakozást keltő leveleket, amelyekben egy nyomorgó magyar művész nehéz sorsát ecsetelte, s mellékelt litográfiákkal, kitalált újságcikkekkel „hitelesítette” helyzetét. Tízezres példányszámban terjesztette rézkarcait és litográfiáit, amelyeket utánvéttel küldött el, így kényszerítve ki kisebb-nagyobb összegeket az áldozataiból.

Lebukások és újrakezdések

Hiába buktatták le többször, mindig újra tudta kezdeni. 1931-ben Bécsben koldulási csalásért ítélték el és kitiltották az országból, miután bevallotta, hogy ezrével kiküldött levelei ellenére régóta nem dolgozott festőként. Magyarországon azonban tovább működtette csalásait: vidéki lapokba íratott megrendítő cikkeket a pincehelyiségben nyomorgó művészről, aki zseniális képességei ellenére nem tud érvényesülni. Szegeden, Nyíregyházán és más városokban is feltűnt, mindannyiszor saját maga által kreált életrajzokkal, amelyekben mestereként már Ferenczytől Matisse-ig szinte minden nagy festőt felsorolt, és gyakran emlegetett sosem volt sikereket, díjakat, sőt királyi vásárlásokat.

Élet a halál után

Utolsó ismert felbukkanására 1943-ban került sor Devecserben, ahol a korabeli hírek szerint egy arisztokrata család megrendelésére portrékat és kápolnafreskókat készített volna – természetesen ez a történet is csupán a csalásokat megalapozó fikció volt. Az élete körül burjánzó legendák közé tartozik halálhíre is: a hivatalos adatbázisok szerint 1941-ben meghalt, ám két évvel később még bizonyíthatóan aktív volt. Hogy mi lett a valódi sorsa, azt ma sem tudjuk.

Abonyi Ernő alakja különleges helyet foglal el a magyar művészettörténetben – nem a művei miatt, hanem azért, mert személye és története megmutatja, milyen könnyen manipulálható a művészeti közélet is. Bár valódi festőként alig maradt kézzelfogható nyoma működésének, a sajtóban és a közvéleményben saját kora egyik legjobban „menedzselt” szélhámosává vált. Élete egyszerre tragikomikus és tanulságos: egy olyan ember története, aki mások alkotásait és a művészet dicsfényét használta arra, hogy három évtizeden át a hiszékenységből és a jóindulatból üzletet csináljon, és még saját halálhírét is túlélje.

Egy igazi ritkaság

A most bemutatott festmény természetesen nem csupán, sőt nem elsősorban egy krimibe illő nemzetközi szélhámos csalássorozatának, a magyar művészeti élet egyik legnagyobb 20. századi botrányának tetszetős bűnjele, hanem kiváló kvalitású műalkotás is. Aba-Novák Vilmos korai remekműve, amely műfaját tekintve ráadásul igazi ritkaság: az életmű összesen fél tucat ismert csendélete közül az egyik legszebb darab.

Szinte példátlan, de a „barbár zseni” egész életében csupán egyetlenegyszer állított ki csendéletet, azt is csupán a Képzőművészeti Főiskola növendéki kiállításán, 1915 telén. A következő egy évtizedből a most felbukkant festménnyel együtt mindössze további öt mű született ebben a felettébb népszerű műfajban, miközben rendkívül gazdag életműve összesen legalább ezer tájképet, aktot, portrét és csoportkompozíciót számlál. Aba-Novák azonban nem volt egyedül ezzel a meglepő műfaji hierarchiával. Az 1920-as évek elején induló Szőnyi-kör szinte valamennyi tagja érezhetően ódzkodott ettől a témától, ami azért is különös, mert az őket megelőző modern generáció, a Nyolcak és a Fiatalok nemzedékének kiemelkedő tagjai – elsősorban Cézanne nyomán – kifejezetten vonzódtak a csendéletfestés gyakorlatához.

Aba-Novák esetében egyértelműnek tűnik a válasz: az alkatából fakadó féktelen temperamentum, a szinte olthatatlan mesélőkedv, valamint a nagy méretek és a monumentális kompozíciók iránti affinitás nem igazán illeszkedett a statikus tárgyakat ábrázoló, általában jelentés- és történetmentes csendéletekhez. Ennek ellenére éppen legizgalmasabb művészi korszakában, a kubizmussal kacérkodó fiatal éveiben többször is ehhez a témához fordult. A csendélet műfaja ugyanis kifejezetten alkalmas az analitikai kísérletezésre, valamint a formai- és színviszonylatok elmélyült tanulmányozására. A Csendélet gyermekjátékokkal jól mutatja, hogy Aba-Novák az akkurátusan végig vitt képépítő logikával, a felület ritmikus megmozgatásával és a faktúra rejtett ornamentikájával milyen szorosan kapcsolódott a cézanne-i hagyományhoz. Ráadásul a most bemutatott festmény mintha éppen az aix-i mester képeinek ihlető hatását közvetítette a fiatal Barcsay Jenő felé, aki az 1920-as évek közepén szinte tanítványi közelségben dolgozott Aba-Novák mellett.

A Csendélet gyermekjátékokkal igazi ritkaság az életműben: olyan gyöngyszem, amely virtuóz megfestésével és kalandos sorsával egyaránt kitüntető figyelmet érdemel.

Molnos Péter

MÁS ALKOTÁSOK A WEBSHOPBÓL

Találat / Oldal

Vissza

…

Tovább

Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Álló férfi akt

27x18 cm

Ceruza, papír

Jelzés nélkül

445 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Álló női akt

37x26 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

585 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Igal

30x43 cm

diópác,papír

Jelzés nélkül

1 850 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Levétel a keresztről, 1922

39x55 cm

Tus, papír

Jelezve jobbra lent: Aba-Novák 22

585 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Álló férfi akt

40x25 cm

Szén, papír

Jelzés nélkül

585 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Tehén tanulmány

29x39 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

250 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Szolnoki cserépvásár (Beszélgető asszonyok)

49x59 cm

Tempera, falemez

Jelezve balra lent: Aba Novák

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Álló női akt

30x19 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

480 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Szolnoki vásárban, 1930-as évek

55x70 cm

Tempera, karton

Jelezve középen lent: Aba-Novák, Hátoldalán az Országos Szépművészeti Múzeum raglapja, a Velencei Biennále raglapja (XXIII. Biennale Internazionale d’Arte di Venezia - 1942 - XX 214), olasz vámcédula

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Férfi fej

25x21 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

385 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Tehén tanulmány

25x34 cm

Ceruza, papír

Jelzés nélkül

140 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Tanulmány az özönvízhez

21x31 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

150 000 Ft

Részletek
Szenes Fülöp

(1863 - 1944)

Hölgyportré

50x32 cm

olaj, vászon, karton

Jelezve jobbra lent: Szenes

385 000 Ft

Részletek
Kádár Katalin

(1951 - )

Pokolbéli anzix, 2000

25x35 cm

szitanyomat, papír

Jelezve alatta balra: Pokolbéli zugix; jelezve alatta középen: 11/12; jelezve alatta jobbra: Kádár Katalin 2000

64 500 Ft

Részletek
Noel Ö. Gábor

(1920 - 2003)

Feketekávés csendélet 1965

40x50 cm

Olaj, farost

Jelezve balra fent: Noel 65

375 000 Ft

Részletek
Ács Ágoston

(1889 - 1947)

Udvarlás a tavaszi kertben

60 x 80 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Ács Ágoston

685 000 Ft

Részletek
Feledy Gyula

(1928 - 2010)

Frontfejtési munka

29x39.5 cm

Rézkarc, papír

Jelezve balra lent: Frontfejtési munka, alatta: Feledy Gyula szignó

75 000 Ft

Részletek
Kutassy Márton

Anya gyermekével

24x34 cm

Olaj,karton

Jelezve jobbra lent: Kutassy Márton

98 000 Ft

Részletek
Mizser Pál

(1941 - )

Párban

50x34 cm

litográfia, papír

Jelezve jobbra lent: Mizser

65 000 Ft

Részletek
Tamás Noémi

(1948 - 2004)

Alkimista

30x30,5 cm

tus, fedőfehér, papír

J.j.l.: TN

68 500 Ft

Részletek
Mersits Piroska

(1926 - 1988)

Háztetők

30x42 cm

Vegyestechnika, papír

Jelezve jobbra lent: Mersits

80 000 Ft

Részletek
Bényi László

(1909 - 2004)

Virágcsendélet

40 x 30 cm

olaj, farost

Jelzés balra lent: Bényi L

95 000 Ft

Részletek
Xantus Gyula

(1919 - 1993)

Házak

31x42 cm

Olaj, papír

Jelezve jobbra lent: Xantus Gyula

185 000 Ft

Részletek
Benyovszky István

(1898 - 1969)

Lovaskocsi 1928

25x31 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Benyovszky Kecskemét 928

115 000 Ft

Részletek
Bencze László

(1907 - 1992)

Önarckép

16x24 cm

rézkarc

J.b.l.: BL 1959; J.a.j.: Bencze László; J.a.b.: olvashatatlan

29 500 Ft

Részletek
Ismeretlen festő

Marilyn Monroe

26x19 cm

Vegyes technika, papír

Jelzés nélkül

95 000 Ft

Részletek
Diósy Antal

(1895 - 1977)

Debrecen

28x38 cm

akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Diósy Antal - Debrecen

155 000 Ft

Részletek
Neogrády László

(1896 - 1962)

Őszi patakpart

60 x 80 cm

olaj, vászon

Jelzés jobbra lent: Neogrády László

475 000 Ft

Részletek
Istókovits Kálmán

(1898 - 1990)

Merengő lány, 1938

63 x 46 cm

akvarell, papír

Jelzés jobbra lent: Istókovits Kálmán 1938

135 000 Ft

Részletek
Bartók Sándor

(1948 - )

A kurtizán kárára, ahogy kitolul az iszonyatos ágyéki zörej a térben…, 1990

31 x 22 cm

tus, papír

Jelzés nélkül

66 000 Ft

Részletek
Ismeretlen fotós

Karády Katalin és Tolnay Klári az Erzsébet c. filmben II., 1940

24.4x30 cm

Jelzés balra lent: 80; jelzés jobbra lent: Imago Film Erzsébet M.F.J. Magyar Film Iroda emblémája; jelzés balra lent autográf felirat: Karády Katalin; jelzés jobbra lent autográf felirat: Tolnay Klári

95 000 Ft

Részletek
Tamás Pál

(1940 - )

Kalotaszegi karácsony (S), 1990

50x70 cm

digitális nyomat

j.a.b.:Kalotaszegi karácsony (S); j.a.k.: V/XV E.A.; j.a.j.: Tamás Pál 1990 Tamás

76 000 Ft

Részletek
Orvos András

(1939 - )

Rózsa, 2011

60 x 80 cm

olaj, farost

Jelzés jobbra lent: Orvos András

450 000 Ft

Részletek
Ember János

Virágcsendélet fréziával és barkával 1965

40x30,5 cm

Akvarell, papír

Jelezve balra lent: Ember János Budapest 1965 III.8.

165 000 Ft

Részletek
Szőllősy Kálmán

(1897 - 1976)

Újbor, 1960 körül

40x25.5 cm

Jelzés nélkül

135 000 Ft

Részletek
Bér Rudolf

(1924 - 2004)

Tihanyi belső-tó ( Tihanyi táj)

60x80 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Bér Rudolf

585 000 Ft

Részletek
Pekáry István

(1905 - 1981)

Legények, 1934

21x15 cm

színezett rézkarc

Jelezve balra lent: … legények; Jelezve jobbra lent: 19 Pekáry 42

95 000 Ft

Részletek
Gara György

Műtermi csendélet

61x80 cm

olaj, farost

Jelezve balra lent: Gara

275 000 Ft

Részletek
Háry Gyula

(1864 - 1946)

Halászbástya

19x28 cm

akvarell, papír

j.b.l.: Bpest Háry Gy.

175 000 Ft

Részletek
Boromisza Tibor

(1880 - 1960)

Balatoni látkép (Keszthely)

30,5 x 43,5 cm

Vegyes technika, papír

Jelezve balra fent: rovásírás, Jelezve középen lent: a művész dedikációjával

445 000 Ft

Részletek
Bolgár József

(1928 - 1986)

Balatonpart

70x80 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Bolgár

255 000 Ft

Részletek
Sóváradi Valéria

(1950 - )

Szegmentum II., 1997

70x50,5 cm

litográfia

Jelezve alatta balra: Szegmetum II.; jelezve alatta középen: lito 22/22; Sóváradi Valéria'97

82 000 Ft

Részletek
Szász Endre

(1926 - 2003)

Párbeszéd

20,5x15,5 cm

Rézkarc, papír

Jelezve jobbra lent: Szász

99 000 Ft

Részletek
Tóth B. László

(1906 - 1981)

Csendélet Degas poszterrel, 1973

56x46 cm

olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Tóth B. László 1973

220 000 Ft

Részletek
Szüle Péter

(1886 - 1944)

Kalapos legény

80 x 60 cm

olaj, vászon

Jelzés jobbra lent: Szüle

365 000 Ft

Részletek
Bodor Anikó

(1953 - )

"Kinézve az ablakból...", 2001

50x70 cm

litográfia

j.a.b.: "Kinézve az ablakból..."; j.a.k.: (lito) 5/14; j.a.j.: Bodor Anikó 2001

84 000 Ft

Részletek
Litkey György

(1907 - 1975)

Badacsonyi öböl

30x42 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra középen: Litkey Badacsony

175 000 Ft

Részletek
Győrfy K. József

(1899 - )

Önarckép (Az író)

31,5x23 cm

linómetszet

J.b.l.: Gy.K.J.; J.a.j.: Győrfy

42 000 Ft

Részletek
Scholz Erik

(1926 - 1995)

Szárnyas, 1989

60 x 80 cm

olaj, farost

Jelzés nélkül

337 500 Ft

Részletek
Bor Pál

(1889 - 1982)

Parkban

29x35 cm

Litográfia, papír

Jelzés nélkül

145 000 Ft

Részletek