Címlap
>>
Aba-Novák Vilmos
>>
Játékok mélykék függönnyel, 1923 körül

Aba-Novák Vilmos (1894 - 1941)

Játékok mélykék függönnyel, 1923 körül

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

78 x 65 cm
Olaj, karton
Jelzés nélkül (korábban hamis „E Abonyi” jelzéssel)

78. őszi aukció / 137. tétel (2025-10-13)
Kikiáltási ár: 3 600 000 Ft / 9 867 EUR
Becsérték: 4 200 000 Ft- 6 500 000 Ft
/ 11 512 EUR - 17 816 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

78. őszi aukció

Időpont:

2025. október 13. 18:00 - 23:00

Általános aukció feltételek

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Aba-Novák Vilmos képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Hamis szignó egy eredeti képen

Nem kis kihívás egy olyan képről írni, amely bár stiláris jellemzői alapján tökéletesen beilleszthető a 20. század egyik legjelentősebb magyar festője, Aba-Novák Vilmos életművébe, a közelmúltig egy másik művész jelzését viselte. Ritka, de nem példa nélküli ez az eset: a közelmúltból elég csupán az átszignált Perlrott- és Ziffer-festményre, vagy éppen Csontváry Kosztka Tivadar jól ismert, Teniszező társaság című képére utalni. Ez utóbbi egykor hamis Gulácsy-jelzéssel bukkant fel, de hamar kiderült róla, hogy valójában a másik nagy magányos zseni, Csontváry vitathatatlan eredetiségű alkotása.

Hasonló a helyzet a most bemutatott művel is, de a történet még a korábbiaknál is izgalmasabb. Idén március elején külföldi műkereskedelem berkein belül került elő egy gyermekjátékokat ábrázoló csendéletet, amelyen ceruzával felírt „E Abonyi” jelzés volt olvasható. Az olajjal kartonra készült, virtuózan megfestett képen két plüssmackó és egy furcsa alakú bábu pihen a reflexekkel tagolt fehér abrosszal leterített asztalon, jobbra és a figurák mögött kék drapériazuhatag élénkíti a kompozíciót. Márciusban még nem találkoztam a festménnyel, az árverés híre sem jutott el hozzám. Néhány hónappal később a mű hazakerült Budapestre, így élőben is alaposan szemügyre vehettem. Első találkozásunkkor semmit sem tudtam a mű előéletéről, a szignót sem láttam, így csupán stíluskritikai alapon, mégis szokatlanul egyértelmű ítélettel álltam elő: előkerült egy újabb korai Aba-Novák-kép 1923 tájáról, abból a periódusból, amikor a fiatal mester reliefszerűen gazdag, szaftos és érzéki ecsetkezelése senki máséval nem volt összetéveszthető. Ráadásul emlékeztem, hogy pár évvel korábban aukcionálták a festő egy 1915-ös, hasonló beállítású csendéletét, amelyen a képen látható mackó és egy másik gyermekjáték is feltűnik.

Közelebb hajolva azonban lehangoló meglepetés ért: a kompozíció jobb alsó sarkában jól olvashatóan ott állt az akkurátusan kiírt szignó: „E Abonyi.” Nem hagyott nyugodni a kép stílusa és jelzése között feszülő ellentmondás, így alapos kutatásba kezdtem: első lépésként tudni akartam, ki is volt a szignót rejtő festőművész.

A „nagy ívű” életrajz

Abonyi Ernő neve ma már szinte teljesen ismeretlen, ám a 20. század első felének magyar sajtóját böngészve döbbenetes kép bontakozott ki róla: egy különleges képességű, ugyanakkor rendkívül gátlástalan szélhámosé, aki a festőművész álarcát felöltve évtizedeken át félrevezette a közvéleményt, a saját neve alatt rendezett más festők műveiből kiállításokat, gyűjtött adományokat és csalt ki komoly összegeket hiszékeny támogatóitól.

A fennmaradt életrajzi adatok Abonyit a 20. század eleji magyar festőművészet ígéretes tehetségének mutatják: Ferenczy Károly tanítványa a Képzőművészeti Főiskolán, nyaranta Nagybányán dolgozik, majd Münchenben Hollósy Simonnál fejleszti tudását. A cikkek szerint Párizsban Jean Paul Laurens, Théophile Steinlen és Matisse mellett folytatta tanulmányait, sőt a Julian Akadémián töltött évei alatt díjakat is nyert. Csakhogy a gyanútlan újságírók mindezt egyetlen forrásra, a „művész” saját önéletrajzi közlésére vezették vissza. A korabeli cikkek vizsgálatakor azonban hamar kiderült, hogy a pazar karrier sokkal inkább a fantázia, mint a valóság terméke.

Egy „álfestő” felemelkedése

Az 1920-as évek sajtója már nem műkritikai írásokban, hanem a bűnügyi rovatban számolt be róla. 1924-ben arról cikkeztek a lapok, hogy – a valójában Heimann Ernőként született, de egész életében álnéven működő – Abonyi Finnországba utazott Budapesten összegyűjtött fiatal magyar festők alkotásaival megrakodva, ott eltávolította a vásznakról az eredeti szignókat, a saját nevét írta a képekre. Az így manipulált műveket aztán kiállította és megpróbálta értékesíteni a helyi közönség köreiben. Egy magyar újságíró leplezte le a gondosan kitervelt szélhámosságot, és szerencsére alapos tudósítást közölt róla a Nemzeti Újság 1924. október 11-ei számában. Hamar kiderült Abonyiról, hogy Erdélyben már korábban is botrányokat keltett: Aradon és Temesváron kétes eredetű képekből rendezett kiállítást, Bécsben és Berlinben üldözött erdélyi festőként koldult támogatást. Hol romániai akadémiai tanárként, hol erdélyi, a szülőföldjéről elüldözött, meg nem értett zseniként állította be magát az újságírók előtt.

Hamis legendák a „nyomorgó festőművészről”

Vállalkozása az évtized második felére komoly méreteket öltött. Neki dolgozó titkárnők segítségével száz számra íratott szánakozást keltő leveleket, amelyekben egy nyomorgó magyar művész nehéz sorsát ecsetelte, s mellékelt litográfiákkal, kitalált újságcikkekkel „hitelesítette” helyzetét. Tízezres példányszámban terjesztette rézkarcait és litográfiáit, amelyeket utánvéttel küldött el, így kényszerítve ki kisebb-nagyobb összegeket az áldozataiból.

Lebukások és újrakezdések

Hiába buktatták le többször, mindig újra tudta kezdeni. 1931-ben Bécsben koldulási csalásért ítélték el és kitiltották az országból, miután bevallotta, hogy ezrével kiküldött levelei ellenére régóta nem dolgozott festőként. Magyarországon azonban tovább működtette csalásait: vidéki lapokba íratott megrendítő cikkeket a pincehelyiségben nyomorgó művészről, aki zseniális képességei ellenére nem tud érvényesülni. Szegeden, Nyíregyházán és más városokban is feltűnt, mindannyiszor saját maga által kreált életrajzokkal, amelyekben mestereként már Ferenczytől Matisse-ig szinte minden nagy festőt felsorolt, és gyakran emlegetett sosem volt sikereket, díjakat, sőt királyi vásárlásokat.

Élet a halál után

Utolsó ismert felbukkanására 1943-ban került sor Devecserben, ahol a korabeli hírek szerint egy arisztokrata család megrendelésére portrékat és kápolnafreskókat készített volna – természetesen ez a történet is csupán a csalásokat megalapozó fikció volt. Az élete körül burjánzó legendák közé tartozik halálhíre is: a hivatalos adatbázisok szerint 1941-ben meghalt, ám két évvel később még bizonyíthatóan aktív volt. Hogy mi lett a valódi sorsa, azt ma sem tudjuk.

Abonyi Ernő alakja különleges helyet foglal el a magyar művészettörténetben – nem a művei miatt, hanem azért, mert személye és története megmutatja, milyen könnyen manipulálható a művészeti közélet is. Bár valódi festőként alig maradt kézzelfogható nyoma működésének, a sajtóban és a közvéleményben saját kora egyik legjobban „menedzselt” szélhámosává vált. Élete egyszerre tragikomikus és tanulságos: egy olyan ember története, aki mások alkotásait és a művészet dicsfényét használta arra, hogy három évtizeden át a hiszékenységből és a jóindulatból üzletet csináljon, és még saját halálhírét is túlélje.

Egy igazi ritkaság

A most bemutatott festmény természetesen nem csupán, sőt nem elsősorban egy krimibe illő nemzetközi szélhámos csalássorozatának, a magyar művészeti élet egyik legnagyobb 20. századi botrányának tetszetős bűnjele, hanem kiváló kvalitású műalkotás is. Aba-Novák Vilmos korai remekműve, amely műfaját tekintve ráadásul igazi ritkaság: az életmű összesen fél tucat ismert csendélete közül az egyik legszebb darab.

Szinte példátlan, de a „barbár zseni” egész életében csupán egyetlenegyszer állított ki csendéletet, azt is csupán a Képzőművészeti Főiskola növendéki kiállításán, 1915 telén. A következő egy évtizedből a most felbukkant festménnyel együtt mindössze további öt mű született ebben a felettébb népszerű műfajban, miközben rendkívül gazdag életműve összesen legalább ezer tájképet, aktot, portrét és csoportkompozíciót számlál. Aba-Novák azonban nem volt egyedül ezzel a meglepő műfaji hierarchiával. Az 1920-as évek elején induló Szőnyi-kör szinte valamennyi tagja érezhetően ódzkodott ettől a témától, ami azért is különös, mert az őket megelőző modern generáció, a Nyolcak és a Fiatalok nemzedékének kiemelkedő tagjai – elsősorban Cézanne nyomán – kifejezetten vonzódtak a csendéletfestés gyakorlatához.

Aba-Novák esetében egyértelműnek tűnik a válasz: az alkatából fakadó féktelen temperamentum, a szinte olthatatlan mesélőkedv, valamint a nagy méretek és a monumentális kompozíciók iránti affinitás nem igazán illeszkedett a statikus tárgyakat ábrázoló, általában jelentés- és történetmentes csendéletekhez. Ennek ellenére éppen legizgalmasabb művészi korszakában, a kubizmussal kacérkodó fiatal éveiben többször is ehhez a témához fordult. A csendélet műfaja ugyanis kifejezetten alkalmas az analitikai kísérletezésre, valamint a formai- és színviszonylatok elmélyült tanulmányozására. A Csendélet gyermekjátékokkal jól mutatja, hogy Aba-Novák az akkurátusan végig vitt képépítő logikával, a felület ritmikus megmozgatásával és a faktúra rejtett ornamentikájával milyen szorosan kapcsolódott a cézanne-i hagyományhoz. Ráadásul a most bemutatott festmény mintha éppen az aix-i mester képeinek ihlető hatását közvetítette a fiatal Barcsay Jenő felé, aki az 1920-as évek közepén szinte tanítványi közelségben dolgozott Aba-Novák mellett.

A Csendélet gyermekjátékokkal igazi ritkaság az életműben: olyan gyöngyszem, amely virtuóz megfestésével és kalandos sorsával egyaránt kitüntető figyelmet érdemel.

Molnos Péter

MÁS ALKOTÁSOK A WEBSHOPBÓL

Találat / Oldal

Vissza

…

Tovább

Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Álló férfi akt

27x18 cm

Ceruza, papír

Jelzés nélkül

445 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Férfi fej

25x21 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

385 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Szolnoki cserépvásár (Beszélgető asszonyok)

49x59 cm

Tempera, falemez

Jelezve balra lent: Aba Novák

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Tanulmány az özönvízhez

21x31 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

150 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Álló női akt

37x26 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

585 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Tehén tanulmány

29x39 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

250 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Szolnoki vásárban, 1930-as évek

55x70 cm

Tempera, karton

Jelezve középen lent: Aba-Novák, Hátoldalán az Országos Szépművészeti Múzeum raglapja, a Velencei Biennále raglapja (XXIII. Biennale Internazionale d’Arte di Venezia - 1942 - XX 214), olasz vámcédula

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Igal

30x43 cm

diópác,papír

Jelzés nélkül

1 850 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Levétel a keresztről, 1922

39x55 cm

Tus, papír

Jelezve jobbra lent: Aba-Novák 22

585 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Álló női akt

30x19 cm

Tus, papír

Jelzés nélkül

480 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Tehén tanulmány

25x34 cm

Ceruza, papír

Jelzés nélkül

140 000 Ft

Részletek
Aba-Novák Vilmos

(1894 - 1941)

Álló férfi akt

40x25 cm

Szén, papír

Jelzés nélkül

585 000 Ft

Részletek
Tamás Ervin

(1922 - 1996)

Önarckép

12,5x8,5 cm

Filctoll, papír

Jelezve jobbra lent: Tamás

55 000 Ft

Részletek
Ujváry Ignác

(1860 - 1927)

Téli patakpart, 1906

87,5x109,5 cm

olaj, vászon

jelezve balra lent: Ujváry I 1906

1 600 000 Ft

Részletek
Szabó Vladimir

(1905 - 1991)

Önarckép, 1952

28,5 x 19 cm

ceruza, papír

Jelzés balra lent: 1952. júli 29.

95 000 Ft

Részletek
Bor Pál

(1889 - 1982)

Virágcsendélet

32x26 cm

Olaj, vászon

Jelzés nélkül

135 000 Ft

Részletek
Bor Pál

(1889 - 1982)

Atlétika

22x42 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Bor

165 000 Ft

Részletek
Gábor Jenő

(1893 - 1968)

Gyár, 1922

21,5x29 cm

litográfia

Jelzés jobbra lent: Gábor J. 1922; jelzés alatta jobbra: Gábor Jenő; jelzés alatta balra: 13-20

45 000 Ft

Részletek
Péter Ágnes

(1949 - )

Róma II., 1994

70x100 cm

szitanyomat

Jelezve alatta balra:"Róma" II.; jelezve alatta középen: HC/II/II; jelezve alatta jobbra: Péter Ágnes 94

70 000 Ft

Részletek
Németh József

(1928 - 1994)

Merengés, 1961

90x63 cm

Szén, papír

Jelezve jobbra fent: Németh J. 961

125 000 Ft

Részletek
Hegyi György

(1922 - 2001)

Kagylók, 1993

70x50 cm

vegyes technika, papír

Jelezve alatta balra: Kagylók; jelezve alatta középen: E.A III/XV; jelezve alatta jobbra: Hegyi 93

76 000 Ft

Részletek
Rudnay Gyula

(1878 - 1957)

Falusi utcarészlet

31x35 cm

olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Rudnay

345 000 Ft

Részletek
Frederick D. Bunsen

(1952 - )

Próba 3., 1998

70x50 cm

litográfia, papír

Jelzés alatta balra: Probe 3.; jelzés alatta jobbra: Bunsen '98

88 000 Ft

Részletek
Basilides Sándor

(1901 - 1980)

Leányvásár

92x115 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Basilides Sándor

1 450 000 Ft

Részletek
Orvos András

(1939 - )

Rózsa

50 x 70 cm

olaj, vászon

Jelzés jobbra lent: OA

474 000 Ft

Részletek
Kunffy Lajos

(1869 - 1962)

Székben ülő férfi

31.5x22 cm

grafit, papír

j.n.

285 000 Ft

Részletek
Krajcsirovits Henrik

(1929 - 2007)

Dohánybolt, 1960

50x60 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Krajcsirovits 60

130 000 Ft

Részletek
Ismeretlen festő

Női akt

33x49 cm

Vegyestechnika, papír

Jelzés nélkül

65 000 Ft

Részletek
Mizser Pál

(1941 - )

Család III.

22x20 cm

hidegtű, papír

Jelezve alatta jobbra: 63/11 Próba 101

63 000 Ft

Részletek
Szabó Vladimir

(1905 - 1991)

Egy barát portréja

27 x 20 cm

akvarell, papír

Jelzés nélkül

58 000 Ft

Részletek
Puskás Tibor

Budapest (Lánchíd,Budai Vár,Dunapart) 1942

26x37 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: d. Puskás Tibor 1942

285 000 Ft

Részletek
Scholz Erik

(1926 - 1995)

Őszi erdő

80x60 cm

Olaj, farost

Jelezve balra lent: Scholz

240 000 Ft

Részletek
Kokas Ignác

(1926 - 2009)

Égi küszöb, 1996

71,5x89 cm

plextol,farost

Jelezve balra lent: Kokas I.

1 850 000 Ft

Részletek
Barzó Endre

(1898 - 1953)

Beszélgetők

31.5 x 22.5 cm

akvarell, papír

Jelzés balra lent: Barzó E

275 000 Ft

Részletek
Új

id. Imre István

(1918 - 1983)

Lány népviseletben

165x99 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Imre

465 000 Ft

Részletek
Pataki Tibor

(1951 - )

Café Parisien IV., 1998

50x70 cm

szitanyomat, papír

j.a.b.: Café Parisien IV. szitanyomat; j.a.k.: 25/25; j.a.j.: Pataki Tibor 1998

100 000 Ft

Részletek
Muhits Sándor

(1882 - 1956)

Akt és más tanulmányrajzok

28,5x28,5 cm

Ceruza, papír

jelzés nélkül

65 000 Ft

Részletek
Csíkszentmihályi Róbert

(1940 - )

Önarckép, 1972

12,3x8,4 cm

Filctoll, papír

Jelezve jobbra lent: Csíkszentmihályi Róbert 1972. november 25.

65 000 Ft

Részletek
Diósy Antal

(1895 - 1977)

Nagyvárosi forgatag troli busszal

28x38 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Diósy Antal

185 000 Ft

Részletek
Náray Tamás

(1958 - )

Kilencedik tábla - Gilgames balladája

90x145 cm

giclée, vászon

645 000 Ft

Részletek
Szabó Vladimir

(1905 - 1991)

Blaha Lujza tér, 1967

21,5 x 39,5 cm

rézkarc, papír

Jelzés balra középen: 6SZV7; jelzés balra lent: Blaha Lujza tér

55 000 Ft

Részletek
Huzella Pál

(1886 - 1967)

Párizsi parkban, 1914

25x21,5 cm

tus, akvarell, papír

Jelezve balra lent: Sur les fortifications Paris 1914 HP. Hátoldalon jelezve Az erődítményen, Paris HP - tollrajz

835 000 Ft

Részletek
Kássa Gábor

(1893 - 1961)

Budapesti Dunaparton

41x50 cm

Olaj, vászon

Jelzés nélkül

135 000 Ft

Részletek
Mayer István

(1955 - )

Szökőkút, 1993

107x75,5 cm

litográfia

j.a.b.:Szökőkút; j.a.k.:(Próba) 3; j.a.j.:Mayer István 1993

91 000 Ft

Részletek
Szőllősy Kálmán

(1897 - 1976)

Udvarlás II., 1936

30.3x31.7 cm

Jelzés nélkül

145 000 Ft

Részletek
Ék Sándor

(1902 - 1975)

Nemesek I.

17x12 cm

tus, papír

Jelzés nélkül

54 500 Ft

Részletek
Pap Géza

(1883 - ?)

Tehenek, 1910 körül

41.5x50.5 cm

pasztell, karton

j.j.l.: Pap Géza; Jelezve a hátoldalán: töredékes cédula: Műcsarnok III. Magyar Képzőművészeti Kiállítás

165 000 Ft

Részletek
Krajcsirovits Henrik

(1929 - 2007)

Vénusz, 1971

60x122 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Krajcsirovits 71

145 000 Ft

Részletek
Józsa János

(1936 - 2016)

Korunk I., 1975

122 x 93 cm

vegyes technika, farost

Jelzés jobbra lent: Józsa J.

865 000 Ft

Részletek
Herman Lipót

(1884 - 1972)

Szabadban

18x24 cm

Ceruza, papír

Jelezve hátoldalon hagyatéki bélyegzővel

40 000 Ft

Részletek