Eladó Lohwag Ernesztin - Gundel Imre portréja, 1933 festménye

Címlap
>>
Lohwag Ernesztin
>>
Gundel Imre portréja, 1933

Lohwag Ernesztin (1878 - 1940)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Lohwag Ernesztin képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

33,5 × 27,5 cm
Akvarell, papír
Jelezve balra lent: Lohwag 1933

799 500 Ft
2 179 EUR / 2 547 USD / 2 002 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: Portré fiatal fiú kisfiú

Kategória: Emberábrázolás

Proveniencia: Egykor a Gundel család tulajdonában

Reprodukálva

Pesti Hírlap (Képes Vasárnap), 1936/23.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Réti Gyula: Ahol a leghíresebb miniatűrök születnek. Színházi Élet, 1930/52., 238–239.

Nagybánya művészete. Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. A katalógus koncepciója: Csorba Géza – Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1996.

Bajkai Éva: Magyarok a bécsi Hagenbund hálózatában. Magyar Építőművészet, 2015/2., 48–51.

Lohwag Ernesztin az alig ismert, felfedezés előtt álló magyar nőfestők táborába tartozik, pedig a Magyar Nemzeti Galéria több művét is őrzi. Bécsben született festőként akár az osztrák művészettörténet része is lehetne (az 1904-es St. Louis-i világkiállításon még Ausztriát képviselte). Művészeti tanulmányait a császárvárosban kezdte meg, majd a Münchenben nemzetközi szabadiskolát vezető Hollósy Simon szárnyai alatt kötelezte el magát a magyar képzőművészeti élet mellett. Követte mesterét Nagybányára, később a rövid fonyódi művésztelep-próbálkozásban is részt vett. Közben megismerte Szablya-Frischauf Ferencet, későbbi férjét. (Húgát, a szintén festő Konstantin Fridát Szablya-Frischauf testvére, Szablya János vette feleségül.) Férje 1902-ben induló pesti iskolájában folytatta tanulmányait, miután végleg letelepedtek Budapesten. 1930-as interjújában így emlékezett vissza sikeres indulására: „Működésemet egy-kettőre a legnagyobb siker kísérte, munkáimra felfigyelt nemcsak a sajtó, hanem a vásárló közönség is és 1907-ben a KÉVE művészegyesület tagja lettem. Ettől az időtől kezdve gyakori kiállításaim kivétel nélkül sikerrel zárultak. Pedig hihetetlenül sok kiállítást rendeztem. Nemcsak itt Budapesten, hanem Bécsben, Münchenben, Düsseldorfban, Berlinben, majd Hollandiában és St. Louisban.” Tevékenyen részt vett a férje által alapított KÉVE egyesület életében, nemcsak rendszeresen kiállított velük, hanem ő tervezte az 1908-as első kiállítás plakátját és katalógusát is.

Lohwagék bécsi származása révén megnyílt a KÉVE előtt a császárváros egyik legfontosabb művészeti egyesületének, a Hagenbundnak az ajtaja is. A magyar alkotóktól elzárkózó századfordulós osztrák művészeti színtéren a Hagenbund először a KÉVE csoport kiállítását fogadta be 1910-ben. A bécsi művészegyesület magyar kapcsolatairól Bajkai Éva írt a Belvedere közelmúltban megrendezett kiállításának apropójából, feltérképezve a művészettörténet kevéssé ismert területét: „A bécsi kötődések és Simay [Imre] ajánlása révén került sor a Hagenbundban 1910 januárjában a KÉVE kiállításra. A KÉVE csoport nemcsak megfelelő partner volt újszerű enteriőr kiállításaival, valamint a képző- és iparművészek, sőt az építészek korszerű összefogásával, hanem nagy feltűnést keltett sokoldalúságával: a vezető művészek münchenies finom naturalizmusát közvetítő tájképektől, portréktól a párizsi »vadakat« átértelmező »ultramodernekig« széles volt a bemutatott művek skálája.” Szablya-Friaschaufot és Lohwag Ernesztint a kiállítást követően levelező tagjává választotta a Hagenbund.

Lohwag érzékeny naturalista stílusvilága Hollósy környezetében forrott ki. Plesznivy Edit szerint nagybányai ihletettségű festészete a táj és az ember harmonikus viszonyát örökítette meg „Ez a szemlélet határozta meg – írta a Magyar Nemzeti Galéria Nagybánya-katalógusában – későbbi, e század első éveiben készült alkotásait is. A tízes évektől festészete a dekorativitás irányába mozdult, élénk színhasználat, dekoratív foltszerűség, lendületes vonalvezetés és az erős kontúrvonalak alkalmazása jellemezte képeit.” 1918-tól súlyos betegsége miatt Lohwag főként elefántcsont miniatűröket és olyan akvarell portrékat készített, mint a karba tett kézzel fotelben ülő fiatal Gundel Imréről festett alkotása. Férjével a két világháború között – sikereik csúcsán – a Várhegy tövében álló régi kúriában éltek, mindketten annak otthonosan berendezett enteriőrjeiben dolgoztak. Lohwag nagy népszerűségre tett szert a hazai úri társaság körében, mind a pénzarisztokrácia (Kornfeld, Chorin stb.), mind a történelmi családok (Zichy, Festetich stb.) sorban álltak kifinomult arcképeiért.