
logo
  • +36 1 269 3148
  • gallery@kieselbach.hu
  • 0
  • Belépés / Regisztráció
  • Hivatalos fordítások

    • Magyar
    • Angol

    Google fordító

Festmények

Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

  • Belépés / Regisztráció
  • Nyelv kiválasztása
    • Magyar
    • Angol
  • Aukció
  • Webshop
  • Művészek, Alkotások
  • Kiállítások
  • Festményértékbecslés
  • Rólunk
  • Művészek szerint

  • Stílusok szerint

  • Kategória szerint

  • Összes alkotás

  • Művészek ABC
  • Webshop Stílusok
  • Kategóriák

  • Műgyüjtők
  • WANTED!
  • Tájkép

  • Megvásárolható Sz...

  • Életkép

  • Arckép

  • Enteriőr

  • Erotika (18+)

További kategóriák

  • Absztrakt művészet

  • Avantgárd

  • Art deco

  • Impresszionizmus

  • II. világháború u...

  • Szürrealizmus

További stílusok

  • Mattis Teutsch J...

  • Korniss Dezső

  • Bíró Mihály

  • Bálint Rezső

  • Pohárnok Zoltán

További művészek

További Fotográfusok

  • Milassin, Nicolaus

  • Schuth Henrik

  • Lőw Andor

  • Halmi Miklós

  • Radó György

  • Reich Emilné

További műgyűjtők

  • Könyvek
  • Budapest a festők szemével

  • Fortepan ABC

  • Megtalált képek

  • Szőnyi István

  • Youhu

  • A valóság szerelmese -...

*all_book*

  • Műtárgy beadása
  • Korábbi aukciók

  • Hogyan vásárolhat nálunk?

Aukcióra keresünk

A Kieselbach Galéria megalakulásától kezdve a magyarországi aukciós piac meghatározó szereplője.

Műtárgy beadása

  • 81. Őszi Aukció

     
  • 80. tavaszi aukció

     
  • 79. téli aukció

     
  • 78. őszi aukció

     
  • Aukció
    részletei

  • Korábbi kiállítások
  • Fiedler Ferenc (F...

     
  • Budapest a festők...

     
  • Nádler-Nádas kiál...

     
  • Fortepan ABC + AI

     
  • Korábbi
    kiállítások

Festményértékbecslés

Galériánkban lehetősége van festményeinek ingyenes értékbecslésére. Több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakembereink árajánlatot adnak minden hozzánk eljuttatott...

Megvesszük!

Galériánk készpénzért is vásárol művészeti alkotásokat. Kérje ingyenes értékbecslésünket, hogy tisztában legyen a birtokában lévű művek értékével!

  • Utazás

     
  • Tudomány

     
  • Történelem-Kép

     
  • Facebook oldal

     
  • Kapcsolat

  • Sajtó

  • Szakértőink

  • Célunk

  • Társadalmi szerepvállalás

  • Címlap
  • >>
  • Kernstok Károly
  • >>
  • Elegáns dáma párizsi kalapban a Duna partján (Révai Ödönné portréja), 1907

Kernstok Károly (1873 - 1940)

Elegáns dáma párizsi kalapban a Duna partján (Révai Ödönné portréja), 1907

 Kernstok Károly - Elegáns dáma párizsi kalapban a Duna partján (Révai Ödönné portréja), 1907 | 81. Őszi Aukció aukció / 119 tétel
  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

140 x 115 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly 907

Proveniencia: Egykor Révai Ödön birtokában, halála után özvegyéhez, majd annak Angliában élő fiához, Andrew Révaihoz került. Utóbbi halálát követően Robin Chancellor brit tudós tulajdonában volt. Onnan vásárlás útján amerikai magángyűjteménybe került.

81. Őszi Aukció / 119. tétel (2026-10-12)
Kikiáltási ár: 75 000 000 Ft / 200 954 EUR
Becsérték: 90 000 000 Ft- 130 000 000 Ft
/ 241 145 EUR - 348 320 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

81. Őszi Aukció

Időpont:

2026. október 12. 18:00 - 22:00

  • Általános aukció feltételek

Kiállítva:

A MIÉNK első kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1908 (kat. 83.).,

Női arcképek kiállítása. Könyves Kálmán Szalon, Budapest, 1911 (kat. 36.).,

Kernstok Károly gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1928.

Reprodukálva:

A Könyves Kálmán Magyar Műkiadó Rt. művészeti reprodukció sorozata,

Kovács Bernadett: WANTED. Kernstok Károly elfeledett képei. Artmagazin, 2005/4.. 49–51.,

A Nyolcak. Cézanne és Matisse bűvöletében. Szerk.: Markója Csilla – Bardoly István, Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2010, 292.,

Markója Csilla: Állni a hullámverést. Néhány szó a „A Nyolcak helye” című összeállítás elé. Enigma, 2011, 69. szám, XXII. színes tábla.

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Kernstok Károly képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést
  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Kernstok „ultramodern” stílusváltása

Kernstok Károly a 20. század első éveiben már befutott, széles körben elismert művésznek számított Magyarországon, így amikor 1907-ben megszerveződött a MIÉNK, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre, olyan nagy tiszteletben álló idősebb mesterekkel léphetett egyenrangú félként az alapítók sorába, mint Ferenczy Károly, Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József.

1906–1907 körül többször megfordult Párizsban is, ahol közvetlen közelből figyelhette a legmodernebb stílustendenciák alakulását, sőt magukkal a stílusformáló mesterekkel is találkozhatott, mint például Henri Matisse-szal vagy Pablo Picassóval Gertrude és Leo Stein híres szombat esti összejövetelein a Montparnasse-on. Ezekre a zártkörű művészeti szeánszokra ifjabb kollégája, Czóbel Béla közbenjárásával nyert beavatást. Vele közösen küldött enteriőrfotókat Michael és Sarah Stein kivételes Matisse-gyűjteményéről Rippl-Rónainak, hogy tájékoztassák a korszak doyenjét, aki felettébb érdeklődött a fauve vezér művei iránt.

1907 nyarán – tárgyalt festményünk keletkezésével egy időben – Kernstok meghívta Czóbelt nyergesújfalui birtokára, hogy együtt fessenek, gondolkodjanak, beszélgessenek a művészet megújításáról, a festészet legújabb útkereséseiről. Czóbel ekkor már a francia fauve-okkal, a Matisse körül csoportosuló vadakkal egy teremben állított ki a párizsi Salon d’Automne és a Salon des Indépendants kiállításain, és túlzás nélkül állítható, hogy a korszak nemzetközi élvonalához magyar művész ekkoriban nem állt közelebb, mint ő. Kernstok tehát Nyergesújfalun nem csupán a néhány hónappal korábbi párizsi tapasztalataiból meríthetett, de vidéki birtokának nyugalmat árasztó környezetében az a furcsán fordított helyzet állt elő, hogy egy nálánál jóval fiatalabb festőtől inspirálódhatott, tőle leshetett el a sajátjától lényegesen modernebb fogásokat, és általa tehetett magáévá egy radikálisan újszerű festői szemléletet. Czóbel elementáris hatást gyakorolt Kernstokra, aki portrét is festett fiatal barátjáról ezen a nyáron. Ez az esztendő határozott cezúrát húzott tulajdonképpen mindkét művész pályáján.

Párisi kalap egzotikus tolldísszel, avagy arcképfestés „à la dernière mode”

A most aukcióra kerülő mű modelljének férje, Révai Ödön a századforduló budapesti nagypolgárságának egyik legsikeresebb vállalkozója volt. Apja, Révai Sámuel és annak testvére, Leó alapította a korszak leghíresebb könyvkiadó vállalatát, a Révai Testvérek Irodalmi Intézetet, majd az 1880-as évektől már Sámuel fiai, Mór és Ödön vezették a céget, azt részvénytársasággá alakítva. A cég jelentette meg többek között a legendás Révai Lexikont és díszkiadásban Jókai Mór összes művét, 1900-ban díjat nyerve a párizsi világkiállításon. Révay Ödön, aki a cég kereskedelmi osztályát vezette, kitűnő üzleti érzékkel ismerte fel, hogy vállalkozásuk akkor növekedhet igazán, ha kiiktatják a közvetítőket és maguk terjesztik kiadványaikat. Saját üzletkötői hálózatuk hamarosan az egész országra kiterjedt, emellett – Magyarországon elsőként – részletfizetési kedvezményt nyújtottak az általuk kiadott és terjesztett kötetekre, ami meghozta a valódi kasszasikert.

A tehetős cégtulajdonos művészetpártolóként is a legjelentősebbek közé tartozott. Műtárgyvásárlásokkal és portrémegbízásokkal is támogatta a korszak modern törekvéseit, gazdag műgyűjteményt hozott létre többek között Vaszary János, Iványi-Grünwald Béla és leginkább Rippl-Rónai József műveiből, de különböző módokon támogatta a Nyolcak művészcsoportot is.

A nagy nehézségekkel küzdő Könyves Kálmán Műkiadó Részvénytársaságot neki sikerült talpra állítania, így a magyar képzőművészet jelesebb alkotásainak sokszorosítása is az ő nevéhez fűződik.[1] Nem csoda, hogy a most tárgyalt, korábban lappangó műként számon tartott festményt is pusztán a Könyves Kálmán Műkiadó által megjelentetett fekete-fehér műlapról ismertük korábban. Többek között Révai kezdeményezésének volt köszönhető, hogy 1910 januárjában megnyílt a modern magyar művészet első igazán reprezentatív külhoni kiállítása Berlinben, a Sezession épületében. Erre alig egy hónappal azután került sor, hogy Kernstok és hét társa 1909–1910 fordulóján – akkor még nem használva a Nyolcak nevet – vízválasztó jelentőségű kiállítást rendezett a Könyves Kálmán Szalonban, Uj Képek címen.

Felesége portréjának megrendelésére még bőven ezelőtt került sor. Az előkelő dáma korábban már ült modellt Tornai Gyulának – persze indus kosztümben – és Márk Lajosnak is,[2] ám ezúttal olyan festőművészt igyekeztek választani, aki a legújabb divat szerint képes arcképet festeni az elegáns úrinőről. Kernstok éppen ekkor, Párizsból visszatérve érkezett el életművének ahhoz a fordulópontjához, amely aztán megerősítette vezető szerepét a modern festői mozgalmak élén. E megbízás tehát önmagában is gesztus volt a modernitás felé, egyfajta mecénási tett, letéve a voksot a haladó szellemiségű művészet mellett. Ám korántsem biztos, hogy a férj volt a megrendelő, ugyanis Révai Ödönné saját jogon is támogatta a művészeteket, leginkább képvásárlásokkal, amelyekről olykor beszámoltak a korabeli napilapok is. Affinitása a képzőművészethez nem lehetett véletlen, ugyanis – leánykori nevén – Benedict Helén Antal Frigyes művészettörténész, a reneszánsz elismert kutatója leánytestvére volt. A franciásan hangzó név kifinomult franciás ízléssel párosult, ugyanis a napilapok nem csupán műpártoló tevékenységéről számoltak be, hanem rendre arról is, hogy a kép modellje miként keltett feltűnést pazar toalettjével.[3]

Kernstok ugyanolyan franciás eleganciával jelenítette meg az előkelő hölgy ruházatát, mint ahogy azt a társasági lapok rövid hírrovataiban olvashatjuk. Akármennyire is sebtében, fauve-os gesztusokkal, mégis visszafogottan, alig érintve a vásznat festi meg a modell könnyű fehér nyári ruháját. Szinte tapintani lehet a selymet, érezni annak finomságát, könnyű esését. A korabeli divatlapokban a legelegánsabb öltözetként egyértelműen a különféle selyemruhákat említik, de hogy vajon ún. lyoni selyem, taftselyem vagy ivoir selyem borította-e a szép Helén testét, vagy éppen duchesse volt az alapanyag, nehéz lenne megmondani. Mindenesetre az efféle, akkoriban látogatóruhaként emlegetett, a már-már kötelező vizitek szigorú szabályokhoz kötött öltözetét gyakran kombinálták csipkével, ahogy festményünkön is jelezte ezt néhány laza, de artisztikusan cirkalmas ecsethúzással a festő. Itt is felmerül a kérdés, hogy vajon a csipke is duchesse (szatén) volt-e vagy brüsszeli, esetleg chantilli. Ez akkoriban nem volt mindegy, de kiváltképp az nem, hogy egy ilyen úrinő mit visel a fején. Egy bizonyos rang felett nemhogy – mai szóhasználattal – luxizásnak nem számított, hanem egyenesen kötelező volt a legújabb párizsi divatnak megfelelő fejfedővel megjelenni. Révainé ennek maximálisan eleget tett. A korabeli divatlapok párizsi beszámolóiból éppen az derül ki, hogy a festményen megörökített kalapköltemény az utolsó francia divat szerinti „dernier cri”: „Az új tolldíszítések kevésbé tetszetőssé teszik a kalapokat. Olyanokká válnak, mintha a széllel akarnának játszadozni. Az újfajta párisi női kalapokkal mintha Mária Antoinette kora kelne új életre. Szokatlanul széles a karimájuk. Ferde a fekvésük, miáltal a hajviselet jól érvényesül.”[4]

A párizsi kalap, a korszak „Vuitton-táskája” olyan státusszimbólumnak számított ekkoriban, amelyért valóban vagyonokat fizettek. Egy ehhez hasonló tollas fejék Párizsban akár 2000 frank is lehetett, ami átszámítva bizony 8-10 ezer euró volna napjainkban. Nem csoda, hogy versike született Budapesten az eltúlzott párizsi kalaplázról: „A frank női kalapdivat hej elfajult már a nap! / Most a női fejecskéken iszonyú nagy a kalap. / Mint stilizált malomkövek lebegnek a fejtetőn, / Paralizist, avagy kisebb más elmebajt sejtetőn.”[5]

Feltűnés kiállításokon is – a kép egykori recepciója

Révainé nem csupán párizsi kalapjával keltett feltűnést, hanem meglepően friss szemléletű arcképével is. A méreteiben is reprezentatív portré a modern magyar festőket tömörítő MIÉNK első kiállításán debütált, a Nemzeti Szalonban. Kernstok ezúttal határozottan megosztotta a kritikusokat. A konzervatívok megdöbbenten álltak újszerű piktúrája előtt, és nem értették, hogy a már annyi babért megérdemelten learató Kernstok miképpen vetemedhetett arra, hogy érett fejjel az ultramodernek táborába állt. „Miért vette fel Kernstok Károly is a Gauguin-vallást? Éppen ő, aki legerősebb fiatalunk volt, nagy tudással, nagy sikereket aratva, nagy díjakkal kitüntetve? Most mandulavágású szemeket fest és borzalmasan elrajzolt női aktjával kísértésbe hozza azokat, akik a francia nyelvészetben jártasok”– horkant fel az állandóan kekeckedő kritikus (amúgy festőművész) Kézdi-Kovács László is.[6] Másnak az volt a baja, hogy „zöldes reflexekkel tarkítja a képeit és a szín-analízist erőltetve gyakorolja”.[7] A Magyarország tudósítója pedig szintén visszasírta a régi, naturalista Kernstokot: „Azért mégis azt hiszem, a stilizáltság nem stílus, és a színelemzés nem a legfőbb jó a festészetben. A festővászon nem gobelin és – miért tagadjam – a régi Kernstokot sokkal őszintébbnek, sokkal igazabbnak tartom, mint a mait.”[8]

Ezzel szemben az újdonságokra nyitottabb kritikusok éppen ellenkező előjellel fogadták Kernstok stilizálását. Még az amúgy mindig óvatosan mértéktartó Gerő Ödön is lelkendezett: „Arcképeiben a jellemzetesség ábrázolására törekszik. Eredőikkel ábrázolja az erőket. Ezek az eredők elementáris hatalmúak. Mindent megszólaltatnak, mindent éreztetnek. Vonalai mindenhatón összefoglalók, foltjaiban a felület meggyőzőn beszédes. Az egyszerűség mint stílus eredménye s a stílus mint az egyszerűség nyelve megkapó cirkulus. Kernstok robusztus erővel uralkodik benne.”[9] Lengyel Géza már egyenesen Rippl-Rónai kevésbé sikeres portréival állítja szembe Kernstokot, aki „az arckép, az egyéni ábrázolás új módjával, színben és vonalban egyaránt monumentális új módjával állít meg”.[10] Ugyanő a Nyugat hasábjain már konkrétan a tárgyalt festményünk kapcsán fogalmaz meg dicsérő szavakat: „Van egy női arcképe, széles, egyszerű színek, monumentális vonalak, élet, elevenség – új útját töri a fotografikus pepecselés vagy durva festékhalmozás között tévelygő arcképfestésnek.”[11] A Nyolcakat később is támogató Bárdos Artúr már-már szinte elalél a Révai Ödönnét megörökítő arckép előtt: „A 83-as számú női portré már készebb, és az arc rajta oly áhítatosan gyöngéd, aminők csak Kernstok nő-arcai.”[12]

Kérdés azonban, hogy Kernstokot esetünkben mennyire érdekelte maga az arcképfestés, vagy pedig valami egészen más festői probléma megoldására igyekezett válaszokat keresni. Leginkább a táji háttér megjelenítése okán felmerül az is, hogy vajon ugyanúgy valóban plein air műről van-e szó, mint a kép időben is legközelebbi analógiája, párdarabja, a Czóbel Béla képmása című festmény esetében, vagy itt másról lehet szó? Ezzel kapcsolatban érdemes magát az alkotót idézni: „Megelőzőleg a természetutánzásnak rendületlen parancsa szerint úgy festett az ember, hogy egy-egy tájképen csak a nap bizonyos órájában mert folytatólagosan dolgozni, félve a fényhatások legkisebb változásától is. […] Ezek alól a megkötöttségek alól Párizs akkori hatása felszabadított. Megtanultam azt, hogy minden ideologikus vagy látománybeli megkötöttség a belső erők és a démon mozgási szabadságát zavarják. Lehet úgy is festeni, ha nincs ott a természet, úgy is, ha ott van.”[13] Valóban nehéz elképzelni, hogy Révainé vállalta a hosszú, fárasztó utazást a poros, kövezetlen utakon és ellátogatott Nyergesújfalura a portré kedvéért. Sokkal inkább az tűnik valószínűnek, hogy az arckép műteremben készült, erre utal, hogy előzetesen karosszékben ülve szándékozott megörökíteni modelljét a festő. Ennek nyomait szándékosan nem tüntette el, ahogy ekkoriban például Matisse sem a hasonló, utólagosan felülírt motívumokat. Jól ismerte fel Kernstok, hogy a szögletes, Arts and Crafts jellegű kerti paddal előnyösebben hangsúlyozhatta festménye újszerűségét, modernségét. Ugyanakkor Nyergesújfalu Duna-parti látványának megjelenítése feltehetően inkább egyfajta utalás lehet magára a szerzőre, amolyan táji önarckép. A korábbi téves állítás, mely szerint a kép Kernstok nyergesi házának teraszán készült, minden bizonnyal téves, ugyanis a műteremház a tornácos terasszal csak öt évvel később, 1912-ben készült el, és Kernstok kertjéből amúgy sem lehetett ellátni a Dunáig.

Kernstokot látszólag valóban nem a fény- és színviszonyok, nem a szabadban festés nyújtotta festői lehetőségek izgatták ezúttal, hanem valami sokkal örök érvényűbb, univerzálisabb festői érték létrehozásán fáradozott, és mindezt inkább Cézanne-i ihletésre, mint a ráolvasott Gauguin-éra, aki éppen ezekben a hónapokban amúgy valóban fejbe kólintotta a magyar festők fiatal gárdáját. E képpel kapcsolatban – jogosan – szokás emlegetni Matisse híres Nő legyezővel című festményét, melyen a felesége hasonló kalapkoronával a fején pózol. A fauvizmus egyik első, 1905-ös ikonikus alkotása valóban felnyitotta Kernstok, sőt Czóbel szemét is, radikálisan megváltoztatva korábbi festői szemléletüket, de véleményem szerint Révai Ödönné portréja esetében legalább ennyire érvényesülnek a Cézanne-i reminiszcenciák. Az aix-i mester kihagyásai, a vászon felületének pőrén hagyása, valamint szárazabb festésmódja hatással volt Kernstokra, is akárcsak visszafogottabb palettája, a földszínekre koncentrálóbb, tompább tónusok és árnyalatok preferálása.

Bizonyos értelemben Kernstok valóban inkább ezen a Cézanne-i nyomvonalon haladt tovább művészetében, aminek legfőbb manifesztációja a Lovasok a vízparton című monumentális alkotása volt. Ennek a grandiózus festménynek a bemutatására 1911 áprilisában került sor a Nyolcak legfontosabb kiállításán, a Nemzeti Szalonban. Egy hónappal korábban Révai Ödönné portréja ismét porondra került, a Könyves Kálmán Szalon Női arcképek című kiállításán, így a korabeli tárlatlátogatónak alkalma lehetett felmérni, hogy Kernstok 1910–11 körüli nyolcakos stílusának fontosabb elemei tulajdonképpen már az 1907-es női portrén markánsan jelen voltak. Nem csoda, hogy a korabeli sajtó még mindig, négy évvel az első bemutatkozását követően is ultramodernnek ítélte az arcképet. A fejlődést és az újszerűséget emelte ki még ekkor is többek között Az Ujság című lap cikkírója: „Nagyon érdekes Kernstock Károlynak egy régebben festett női képmása, a Kosztolányi-Kann Gyulánéé is. Kiváló munka, mely a művészt abban a korban mint Bastien Lepage-nak elsőrendű tanítványát mutatja be. Onnan Révai Ödönné arczképéig, mely szintén a tárlaton van, megítélhetjük, mily nagy út vezet.”[14]

Az amúgy a „Révai-klikk” kiállítóhelyeként aposztrofált Könyves Kálmán Szalonban rendezett tárlat után még egyszer, utoljára Kernstok gyűjteményes kiállításán is szerepelt a festmény, 1928-ban az Ernst Múzeumban. Ezt követően azonban eltűnt a radarról. Mi legalábbis nagyon sokáig így hittük.

Lappangó remekmű mindvégig szem előtt?

Tizenhat évvel ezelőtt rendeztük a Nyolcak centenáriumi kiállítását Pécsett, ahol egy külön WANTED-szekcióban tártuk a látogatók elé az akkor még lappangó, keresett művek archív fekete-fehér reprodukcióit felnagyítva, és természetesen a katalógusban is megjelentettük ezeket az elveszett festményeket. A magam felelőségét sem tagadva be kell ismerni, hogy Révai Ödönné portréja esetében nem jártunk el kellő körültekintéssel, ugyanis a festmény végig szem előtt volt. Igaz, külföldön, és erről akkor nem tudtunk semmit, pedig akár tudhattunk is volna.

Most erre a tanulmányra készülve ugyanis belefutottam egy 1972-es cikkbe, amelyben Demény János kritikákat fogalmaz meg Passuth Krisztinának a Nyolcakról szóló monográfiája második kiadása kapcsán. A szerzőnek felrója, hogy Kernstok Kertben című festményéről azt állította, hogy azon Révai Ödönné és kisfia látható. A cikkíró viszont az előző nyáron Londonban járva találkozott Révai Andrással, festményünk modelljének fiával, aki felvilágosította, hogy ez nem igaz, viszont „az ő édesanyját, tehát a Révai Ödönnét ábrázoló kép (szintén 1907-ből) nem lappang, hanem az ő birtokában van, Stoke Park-beli otthonában függ a falon. A felszabadulást követő években a Nemzeti Galéria hozzájárulásával vitte ki magával mint személyes tulajdonát.”[15] Egy másik, már 1989-ben publikált cikk a Magyar Nemzeti Galéria közvetítésével a londoni Barbican Art Galleryben rendezett magyar kiállítás[16] kapcsán említi újra Révai Ödönné portréját, ezúttal már kifejezetten azon méltatlankodva, hogy miért nem válogatták be erre a tárlatra, hiszen helyben elérhető lett volna: „Ugyanekkor illett volna felhasználni valamit az Angliában levő anyagból. Iványi Grünwald fia, a történész Iványi Grünwald Béla édesapja festményeiből például jó néhányat őrzött essexi otthonában. Vagy az a nagy Kernstok-portré, ami Stoke Park egyik pavilonjának falát díszíti. Révai Ödönnét ábrázolja, a Révai kiadóvállalat egyik tulajdonosának feleségét. A Révai hagyatékban levő többi festménnyel együtt (több Rippl-Rónaival!) Stoke Parkba ugyanúgy, mint az a fényképalbum, ami a század elején épült Révai-villa belterének felvételeit őrzi. Az egyik fényképen, a szalon falán, ott látni a Kernstok-portrét is. Nagyszerű kiegészítése lett volna ez a festmény és a fényképalbum a barbicani kiállításnak.”[17] És mennyire nagyszerű lett volna, ha minderről tudunk 2010 körül, amikor a Nyolcak kiállítást rendeztük, s ugyanígy nagyszerű lenne ma is, ha az említett fényképalbum szintén előkerülne!

Festményünk egyik fontos korábbi analógiája, az említett Kertben című 1906-os kép is végre felbukkant évszázados lappangásából. Elképzelhető, hogy Révaiék portréfelkérése éppen e festmény kapcsán érkezett, melyen valóban a művész felesége látható szintén kalapban, kisfiukkal és kutyájukkal szikrázó napsütésben, padon ülve, a nyergesi birtokon. Megeshet, hogy a megbízók kifejezetten ennek a képnek az átütő sikerén felbuzdulva, szintén táji háttérrel képzelték el Révainé arcmását. Portrénk megfestésének körülményeiről azonban nem ismerünk forrást, így a már felvetett kérdés, hogy valóban Nyergesújfalun, a szabadban készült-e a mű, egyelőre nyitott marad. Ennek a modernségében a Kertben című festményt egyértelműen meghaladó és amúgy is enigmatikus vászonnak a titokzatossága csak fokozódik ezáltal.

A Kertben a Sotheby’s idei New York-i árverésén rekordáron kelt el, s méltó helyére, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe került. Remélhetően a most aukcióra kerülő korszakos főmű, Révainé grandiózus portréja is rangos gyűjteményt gyarapíthat a jövőben, hogy ne vesszen el többé és valóban szem előtt maradjon.

Barki Gergely

 

[1] Tolnai Új Világlexikona. Tolnai, Budapest, 1929, 78.

[2] Kovács Bernadett: WANTED. Kernstok Károly elfeledett képei. Artmagazin, 2005/4., 49–51.

[3] Például: „A direktoár-teremben és a télikertben feltűnést keltettek dr. Feleki Sándorné és Révai Ödönné pazar toalettjeikkel.” N. n.: Farsang. Leányok estéje. Pesti Napló, 1907. január 31., 13.

[4] N. n.: Ujfajta párisi kalapok. Pesti Napló, 1907. szeptember 17., 25.

[5] A párisi kalapok (részlet). Kakas Márton, 1908. szeptember 27., 10.

[6] Kézdi-Kovács László: A „Miénk” csoportkiállítása a Nemzeti Szalonban. Pesti Hirlap, 1908. január 11., 6–7.

[7] Prém József: A „MIÉNK” első kiállítása a Nemzeti Szalonban. Budapest, 1908. január 11., 11.

[8] (yr.) [Zboray Aladár]: M.I.É.N.K. Műkiállítás a Nemzeti Szalonban. Magyarország, 1908. január 11., 1–3.

[9] Gerő Ödön: A Nemzeti Szalon új képei. Pesti Napló, 1908. január 11., 1–3.

[10] Lengyel Géza: M.I.É.N.K. A Polgár, 1908. január 12., 8.

[11] Lengyel Géza: Száz jó kép. Nyugat, 1908/2., 72.

[12] Bárdos Artúr: M.I.É.N.K. Egyetértés, 1908. január 10., 3.

[13] Kernstok Károlyt idézi Horváth Béla: Kernstok Károly néhány „fauve”-jellegű rajzáról. Művészet, 1968/9., 10.

[14] Dr. R. D.: Női ararczképek kiállítása (A Könyves Kálmán szalonjában). Az Ujság, 1911. március 30., 13.

[15] Demény János: Új kiadás régi hibákkal. Élet és Irodalom, 1972. június 17., 9.

[16] A Golden Age. Art and Society in Hungary 1896–1914. Szerk.: Gyöngyi Éri – Zsuzsa Jobbágyi, Corvina / Barbican Art Gallery – Center for the Fine Arts, London–Miami, 1989.

[17] Czigány Magda: Aranyfüst. Magyar Nemzet, 1989. december 11., 6.

MÁS ALKOTÁSOK A WEBSHOPBÓL

Vissza

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • …

Tovább

  •  Kernstok Károly - Párizsi panoráma (A Saint-Cloud park)

    Kernstok Károly

    (1873 - 1940)

    Párizsi panoráma (A Saint-Cloud park)

    43,5 x 68,5 cm

    Olaj, karton

    Jelezve balra lent: Kernstok Károly St. Cloud

    8 125 000 Ft

    Részletek
  •  Kernstok Károly - Hazafelé

    Kernstok Károly

    (1873 - 1940)

    Hazafelé

    50x60 cm

    olaj, fa

    Jelezve balra lent: Kernstok Károly

    Részletek
  •  Kernstok Károly - Koratavasz, 1910-es évek eleje

    Kernstok Károly

    (1873 - 1940)

    Koratavasz, 1910-es évek eleje

    96x110 cm

    olaj, vászon

    Jelezve balra lent: Kernstok K.

    Részletek
  •  Kernstok Károly - Emmausi vacsora

    Kernstok Károly

    (1873 - 1940)

    Emmausi vacsora

    100x108 cm

    olaj, vászon

    jelzés nélkül

    2 850 000 Ft

    Részletek
  •  Varga Nándor Lajos - Olvasó hátakt 1928

    Varga Nándor Lajos

    (1895 - 1978)

    Olvasó hátakt 1928

    16,5x24 cm

    Rézkarc, papír

    Jelezve jobbra lent: V.N.L. 928

    48 000 Ft

    Részletek
  • Dániel Kornél Miklós - Ülő női akt enteriőrben, 1992

    Dániel Kornél Miklós

    (1923 - 2002)

    Ülő női akt enteriőrben, 1992

    34,5x29,8 cm

    diófapác, papír

    j.j.l.: DK 992

    98 000 Ft

    Részletek
  • Bajnai Tóth Lajos - Aratók a mezőn

    Bajnai Tóth Lajos

    (1887 - 1964)

    Aratók a mezőn

    101x80 cm

    olaj, vászon

    Jelezve jobbra lent: Bajnai Tóth L.

    445 000 Ft

    Részletek
  • Illencz Lipót - Fürdőző lányok a Balatonnál

    Illencz Lipót

    (1882 - 1950)

    Fürdőző lányok a Balatonnál

    60x80 cm

    Olaj, vászon

    Jelezve balra lent: Illencz

    505 000 Ft

    Részletek
  •  Ismeretlen művész Vigyázó Lacika szignóval -

    Ismeretlen művész Vigyázó Lacika szignóval

    "Oh millen szamalat!"

    23,5x31,5 cm

    vegyes technika, papír

    Jelezve jobbra lent: Vigyázó Lacika

    55 000 Ft

    Részletek
  •  Czene Béla - Szolnoki utca részlet, 1959

    Czene Béla

    (1911 - 1999)

    Szolnoki utca részlet, 1959

    60x80 cm

    Olaj, vászon

    Jelezve balra lent: Czene Béla 1959 Szolnok

    585 000 Ft

    Részletek
  •  Ék Sándor - Tartsd magad őrmester

    Ék Sándor

    (1902 - 1975)

    Tartsd magad őrmester

    16x11 cm

    ceruza, papír

    Jelezve jobbra lent: Ék Sándor; jelezve balra lent: Tartsd magad őrmester

    55 500 Ft

    Részletek
  • Tornyai János - Erdőbelső

    Tornyai János

    (1869 - 1936)

    Erdőbelső

    21x27,5 cm

    olaj,karton

    Jelezve balra lent: Korga

    345 000 Ft

    Részletek
  •  Korga György - Ikebana naranccsal

    Korga György

    (1935 - 2002)

    Ikebana naranccsal

    60x80 cm

    Olaj,farost

    Jelezve jobbra lent: Korga

    575 000 Ft

    Részletek
  •  Gábor Jenő - Munkások, 1936

    Gábor Jenő

    (1893 - 1968)

    Munkások, 1936

    70x50 cm

    Olaj, vászon

    Jelezve jobbra fent: Gábor J. 1936

    1 150 000 Ft

    Részletek
  • Kömpöczi Balogh Endre - Napraforgós csendélet

    Kömpöczi Balogh Endre

    (1911 - 1977)

    Napraforgós csendélet

    81x60,5 cm

    olaj, vászon

    Jelezve balra lent: Kömpöczi Balogh Endre

    345 000 Ft

    Részletek
  •  Farkas István - Irodalmi csendélet (Könyv), 1928 - A 8 db együttes ára: 1 875 000 Ft

    Farkas István

    (1887 - 1944)

    Irodalmi csendélet (Könyv), 1928 - A 8 db együttes ára: 1 875 000 Ft

    30x24 cm

    kézzel színezett litográfia, papír

    Jelzés nélkül

    1 875 000 Ft

    Részletek
  •  Faragó Ferenc - Virágcsendélet

    Faragó Ferenc

    Virágcsendélet

    olaj, karton

    Jelzés jobbra lent: V. Faragó F.

    96 500 Ft

    Részletek
  • Kótai Tamás - Cím nélkül II.,2000

    Kótai Tamás

    (1959 - )

    Cím nélkül II.,2000

    100x70 cm

    szitanyomat

    j.a.b.: Cím nélkül II. 2000; j.a.k.: E/A V/VI; j.a.j.: Kótai Tamás

    65 000 Ft

    Részletek
  •  Kássa Gábor - Árpád-házi Szent Erzsébet, 1938

    Kássa Gábor

    (1893 - 1961)

    Árpád-házi Szent Erzsébet, 1938

    58,5x31,5 cm

    Akvarell, papír

    Jelezve balra lent: Kássa Gábor 1938

    175 000 Ft

    Részletek
  • Ismeretlen fotós - Szarajevo, 1885 körül

    Ismeretlen fotós

    Szarajevo, 1885 körül

    19.5x26 cm

    Jelzés nélkül

    65 000 Ft

    Részletek
  •  Rózsahegyi György - Támaszkodó női akt

    Rózsahegyi György

    (1940 - 2010)

    Támaszkodó női akt

    18.5x27 cm

    tus, papír

    j.n.

    55 000 Ft

    Részletek
  • Ismeretlen festő - Asztali csendélet

    Ismeretlen festő

    Asztali csendélet

    57x64,5 cm

    olaj, vászon

    Jelzés nélkül

    545 000 Ft

    Részletek
  •  Weiler Péter - Tótvázsonyi atomfegyver bázis - Tisztelet Gerhard Richternek

    Weiler Péter

    (1974 - )

    Tótvázsonyi atomfegyver bázis - Tisztelet Gerhard Richternek

    50x50 cm

    transzfer, plexi, üveg

    600 000 Ft

    Részletek
  •  Szőnyi István - Danaidák,1920

    Szőnyi István

    (1894 - 1960)

    Danaidák,1920

    50x40 cm

    Olaj, vászon

    Jelezve jobbra lent: Szőnyi I. 1920

    Részletek
  • Haraszti László - Velence

    Haraszti László

    (1943 - )

    Velence

    50x108 cm

    Olaj vászon, faroston

    Jelzés nélkül

    198 000 Ft

    Részletek
  •  Szilágyi Imre - A lámpás, 1982

    Szilágyi Imre

    (1942 - )

    A lámpás, 1982

    45,5x34 cm

    fametszet

    Jelezve alatta balra: A lámpás-X 3; jelezve alatta középen: II/V E.A.; jelezve alatta jobbra: Szilágyi Imre 1982

    72 500 Ft

    Részletek
  •  Edvi Illés Aladár - Tehén

    Edvi Illés Aladár

    (1870 - 1958)

    Tehén

    53x44 cm

    Olaj,fa

    Jelezve jobbra fent: E. Illés A.

    195 000 Ft

    Részletek
  •  Ék Sándor - Orosz katona

    Ék Sándor

    (1902 - 1975)

    Orosz katona

    51x29 cm

    ceruza, papír

    Jelzés nélkül

    95 000 Ft

    Részletek
  •  Magén István - Hommage Erkel, 1993

    Magén István

    (1950 - )

    Hommage Erkel, 1993

    35x25 cm

    szitanyomat, papír

    Jelezve alatta balra: Hommage Erkel; jelezve alatta középen: HC IV/IV; jelezve alatta jobbra: Magén István 93

    70 000 Ft

    Részletek
  •  Kmetty János - Háztetők lombokkal 1968

    Kmetty János

    (1889 - 1975)

    Háztetők lombokkal 1968

    26,5x40,5 cm

    Vegyestechnika, papír

    Jelezve balra lent: Kmetty

    435 000 Ft

    Részletek
  • Szász István - Pamlagon heverő fiatal lány

    Szász István

    (1878 - 1965)

    Pamlagon heverő fiatal lány

    66x80 cm

    olaj, vászon

    jelezve a keret alatt

    245 000 Ft

    Részletek
  •  Sinkó István - Lépcső a végtelenbe, 1997

    Sinkó István

    (1951 - )

    Lépcső a végtelenbe, 1997

    100x70 cm

    litográfia

    j.a.b.:Lépcső a végtelenbe; j.a.k.:litó próba 2; j.a.j.:Sinkó 97

    73 000 Ft

    Részletek
  • Konstantin László - Nógrádi partizánok

    Konstantin László

    (1930 - )

    Nógrádi partizánok

    20x29,3 cm

    rézkarc, papír

    Jelezve jobbra lent: a művész szignója, Jelezve balra lent: Nógrádi partizánok 1945

    85 000 Ft

    Részletek
  • Lindenfeld Emil - Híd

    Lindenfeld Emil

    (1905 - 1986)

    Híd

    16,5x23 cm

    rézkarc, papír

    Jelezve balra lent: Studium, Jelezve jobbra lent: Emil Linedfeld

    35 000 Ft

    Részletek
  •  Ismeretlen festő Molnár L. jelzéssel - Gyümölcsfa az ablakból

    Ismeretlen festő Molnár L. jelzéssel

    Gyümölcsfa az ablakból

    40 x 50 cm

    olaj, farost

    Jelzés jobbra lent: Molnár L

    98 500 Ft

    Részletek
  •  Kontraszty László - Kék hármas,1980

    Kontraszty László

    (1906 - 1994)

    Kék hármas,1980

    66x80 cm

    Olaj, vászon

    Jelezve balra fent: Kontraszty 80

    470 000 Ft

    Részletek
  •  Bor Pál - Papagáj vázlat

    Bor Pál

    (1889 - 1982)

    Papagáj vázlat

    19x13 cm

    Ceruza, papír

    Jelzés nélkül

    45 000 Ft

    Részletek
  •  Nagy István - Csíkmindszenti naplemente

    Nagy István

    (1873 - 1937)

    Csíkmindszenti naplemente

    31x42 cm

    Pasztell, papír

    Jelezve jobbra lent: Nagy István

    485 000 Ft

    Részletek
  •  Szőllősy Kálmán - Újbor, 1960 körül

    Szőllősy Kálmán

    (1897 - 1976)

    Újbor, 1960 körül

    40x25.5 cm

    Jelzés nélkül

    135 000 Ft

    Részletek
  •  Szőnyi István - Mászó gyerek, 1928 körül

    Szőnyi István

    (1894 - 1960)

    Mászó gyerek, 1928 körül

    21x31 cm

    Tus, papír

    Jelezve jobbra lent: Szőnyi

    475 000 Ft

    Részletek
  • Ismeretlen festő - Balaton

    Ismeretlen festő

    Balaton

    60x80 cm

    Olaj, vászon

    Jelezve jobbra lent: Olvashatatlan

    425 000 Ft

    Részletek
  • Scholz Erik - Ad naturam, 1989

    Scholz Erik

    (1926 - 1995)

    Ad naturam, 1989

    60 x 80 cm

    vegyes technika, farost

    Jelzés nélkül

    365 000 Ft

    Részletek
  •  Román György - Különleges jelenet (Álom), 1948

    Román György

    (1903 - 1981)

    Különleges jelenet (Álom), 1948

    48,5 x 70 cm

    Olaj, karton

    Jelezve jobbra fent: Román György

    2 706 000 Ft

    Részletek
  •  Szirányi István - Áttűnéses átvezetés

    Szirányi István

    (1951 - )

    Áttűnéses átvezetés

    70 x 50 cm

    vegyes technika, papír

    Jelzés jobbra lent: Szirányi István

    48 500 Ft

    Részletek
  •  Kurucz D. István - Tanya, 1971

    Kurucz D. István

    (1914 - 1996)

    Tanya, 1971

    51x73 cm

    Olaj, tojástempera farost

    Jelezve balra lent: Kurucz 971

    295 000 Ft

    Részletek
  •  Koszta Rozália - Női portré

    Koszta Rozália

    (1925 - 1994)

    Női portré

    80x50 cm

    Olaj,farost

    Jelezve balra lent: Koszta R.

    195 000 Ft

    Részletek
  • Dániel Kornél Miklós - Heverő női akt, 1992

    Dániel Kornél Miklós

    (1923 - 2002)

    Heverő női akt, 1992

    30x40,5 cm

    diófapác, papír

    j.j.l.: DK 992

    97 000 Ft

    Részletek
  •  Pál István - Önarckép zöld háttérrel, 1910-es évek

    Pál István

    (1888 - 1944)

    Önarckép zöld háttérrel, 1910-es évek

    22x13 cm

    olaj, fa

    Jelezve jobbra fent: Pál István

    4 500 000 Ft

    Részletek
  • Ismeretlen festő - Balaton part

    Ismeretlen festő

    Balaton part

    31x45,5 cm

    akvarell, papír

    Jelzés nélkül

    86 000 Ft

    Részletek
  • Orosz János - Egymásra hangolódva, 1982

    Orosz János

    (1932 - )

    Egymásra hangolódva, 1982

    15x22,3 cm

    tus, papír

    Jelezve jobbra lent: Oross 1982 János

    80 000 Ft

    Részletek

Vissza

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • …

Tovább

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!

Adja meg személyes adatait:*

Állapotleírás kérése

Az Ön neve
E-mail címe:
Telefonszáma: *
book_directory

*Kötelező mező

Köszönjük érdeklődését.
Munkatársaink az Ön által megadott címen hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot.
  • Aukció

    Aukcióinkra a képfelvétel folyamatos.
    Szezonális aukcióinkra a műalkotások felvétele folyamatos. Munkatársaink készségesen segítenek műalkotása felvételében.
    Aukcióinkra a képfelvétel folyamatos.
    Szezonális aukcióinkra a műalkotások felvétele folyamatos. Munkatársaink készségesen segítenek műalkotása felvételében.
  • Kiállítás

    Fiedler Ferenc (François Fiedler) – Elemek ereje (föld, víz, szél)
    A Kieselbach Galéria a párizsi absztrakció itthon alig ismert sztárjának, Fiedler Ferencnek (François Fiedler) eddig...
    Fiedler Ferenc (François Fiedler) – Elemek ereje (föld, víz, szél)
    A Kieselbach Galéria a párizsi absztrakció itthon alig ismert sztárjának, Fiedler Ferencnek (François Fiedler) eddig Magyarországon be nem mutatott korai műveit állítja ki. Nagy méretű, elemi...
  • Festményértékbecslés

    KERESÜNK
    Galériánkban lehetősége van festményeinek ingyenes értékbecslésére. Galériánk szakemberei ingyenesen adnak...
    KERESÜNK
    Galériánkban lehetősége van festményeinek ingyenes értékbecslésére. Galériánk szakemberei ingyenesen adnak árajánlatot minden hozzánk eljuttatott festményre, grafikára, szoborra, műtárgyra. Akár...

Kapcsolat

1055 Budapest, Szent István körút 5.
  • +36 1 269 3148
  • |
  • gallery@kieselbach.hu
Nyitvatartás: Hétfő - Péntek 10:00 - 18:00
Kövessen minket!
  • Facebook
  • Instagram
  • Pinterest
  • Youtube
  • Vásárlás
  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
  • Aukció
  • Webshop
  • Megvesszük
  • Keresünk
  • Eladná műalkotásait? Segítünk értékesíteni!
  • Festmények értékbecslése
  • Aukcióra
  • Megvételre
  • Adatbázisunkba
  • Wanted! Konkrét képeket keresünk
  • Bemutatjuk
  • Világhírűvé tesszük a magyar festészetet!
  • Művészek, alkotások
  • Kiállítások
  • Magyarországi Műgyűjtők Lexikona
  • Profi kereső
  • Postatakarékpénztár
  • Információk
  • Munkatársaink örömmel állnak rendelkezésére!
  • Hírek
  • Rólunk
  • Jogi nyilatkozat
  • Impresszum
  • Ászf - Árverési feltételek
  • Hogyan vásárolhat nálunk?
  • Ászf - Elektronikus kereskedelem (webshop)
Műtárgyainkat az UNIQA biztosítja
Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével Ön elfogadja ezt. Részletek" Elfogadom