Eladó Bohus Zoltán - Dombormű-terv (MÁV jegyiroda), 1970-es évek festménye

Címlap
>>
Bohus Zoltán
>>
Dombormű-terv (MÁV jegyiroda), 1970-es évek

Bohus Zoltán (1941 - 2017)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Bohus Zoltán képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

58x61x5 cm
Krómacél

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Hátoldalon: Az 1974-es Műcsarnokos raglap töredék

Kiállítva:

1975: Petőfi Sándor Ifjúsági Ház, Győr

1976: Stúdió Galéria

1976: I. Miskolci Országos Ötvösművészeti és Fémműves Quadriannále

1977: Soucasne Madarske uzite umeni, DNY Madarske Kultury, Prága, Brezen

Reprodukálva:

Bohus. Szöveg: Nagy T. Katalin, Geopen, Budapest, 2009, kat. 24.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom:

Nagy Ildikó: Bohus Zoltán plasztikái. Művészet 1977/5., 18–21.

Bohus. Szöveg: Nagy T. Katalin, Geopen, Budapest, 2009.

Hi-tech minimalizmus

Bohus Zoltánt az 1970-es években induló autonóm üvegművészet legnagyobb magyar mestereként ismeri a művészeti közvélemény. Ragasztott síküvegekből csiszolással kialakított iskolateremtő műveivel megalapozta az egész hazai üvegplasztika világát, bekötve a nemzetközi stúdióüveg legmagasabb köreibe a hazai színteret. (Ebben társa volt felesége, Lugossy Mária, aki a hideg üveget a figurativitás felé vitte el.) Bohus sikeres pályafutásának első korszakát olyat modernista fémplasztikák határozták meg, mint amilyen a most vizsgált, kis méretű modellhez tartozó monumentális relief. A krómacél mű az 1970-es évek minimalista, újkonstruktivista, geometrikus tendenciájába illeszkedik. Nem véletlen, hogy Bohus fiatalkorában annak a békéscsabai Makos Józsefnek járt a szakkörébe, akinek szárnyai alól olyan művészek indultak el, mint Fajó János vagy Mengyán András. A most vizsgált – 1970-es évek hi-tech auráját árasztó – plasztika formaképzése rímel Fajó János érzéki vágattal félbemetszett nőies korongformáira, de akár az InterContinental, Finta József által tervezett, negyedkörcikkekből felépített kültéri reliefjét is említhetjük.

Krómacél 70-es évek

Bohus a nyitott, modern szellemiségű Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán végzett 1966-ban. Kezdeti munkái különféle nyersanyagokkal kísérleteztek, a hegesztett vörösréztől a zománcozott acélplasztikákon keresztül a gyári üvegig. A tükröződés és a fény hatásait analizáló szemléletmódja vezette el a szabadtéri krómacélművek különleges világához. Ennek a korszaknak volt vitathatatlan főműve a MÁV Nagymező utcai jegyirodájának homlokzatára készített, hatalmas méretű, 1974-es krómrelief. A nagy állami szocialista építkezéseken kötelező volt a beruházás két ezrelékét képzőművészeti alkotásokra fordítani. Ez megnyitotta az utat a monumentális plasztikák előtt. A különféle anyagokkal kísérletező Bohus több megbízást is elnyert, elsősorban a kor modernista épületeihez kapcsolódva. Mikor az 1970-es években elkezdték modernizálni az Andrássy út (akkor még Népköztársaság útja) eklektikus portáljait, akkor írták ki a pályázatot a sarkon álló MÁV Jegyiroda földszinti homlokzatára.

Mindent látó szem

A mind a mai napig látható, közkedvelt – nyitott könyvívekbe írt megdöntött gyűrűkből és egy függőleges pálcatagozatból álló – köztéri alkotást Bohus monográfusa, Nagy T. Katalin értelmezte történeti távlatból nézve. A portált tervező építész egy murális művel akart összekötni az üvegportált és a következő házfalat, átmenetet teremtve „az üvegfal átlátszósága és a betonfal zártsága között. Az együtt gondolkodásra Bohus Zoltánt kérte fel (…). Az ezüstösen csillogó domborművön két negatív korong és két negatív félhenger metszi egymást. A geometrikus rendszer óriás szemként jelenik meg az utcai járókelőnek, aki a plasztika előtt elhaladva saját, állandóan változó tükörképét láthatja a csillogó felületeken. (…) Persze nem isten szeme ez, hanem a rendszeré, mert ahogy a Kontroll Csoport dalszövegéből is világos volt: »azért jobb, ha tudjátok / hogy a magunk módján mi is figyeltetünk.« A murális fémmunka álcául is szolgált, mögötte helyezték el a valutapénztárt, azért sem lehetett az üvegfalat végigfuttatni a portálon.”

Rieder Gábor