Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Schönberger Armand (1885 - 1974)

Család (Látogatás), 1933

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Schönberger Armand képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

97,5x68,5 cm
Olaj, karton
Jelezve jobbra lent: Schönberger A. 1933

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

HÁTOLDALON:

Schönberger Armand (1885-1974)

Horgászók, 1928

97,5 x 68,5 cm

olaj, karton

Jelezve balra fent: Schönberger 1928

 

KIÁLLÍTVA

A Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1929. január. (Kat. 191. Horgászók (olajfestmény) – 1500 pengő) 

Proveniencia: egykor Gergely Józsefné gyűjteményében

Kiállítva: Schönberger Armand festőművész (1885-1974) emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1985. (kat. sz.: 85.)

Reprodukálva: András Edit: Schönberger Armand. Budapest, 1984. (39. kép) András Edit: Schönberger Armand festőművész (1885-1974) munkássága, PHD-értekezés, kézirat, ELTE-BTK művészettörténet szak, 1997. (214. kép) Modern Magyar Festészet 1919-1964, szerk.: Kieselbach Tamás. Budapest, 2004. (260. oldal)

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

 

IRODALOM

András Edit: Schönberger Armand. Budapest, 1984.

András Edit: Schönberger Armand festőművész (1885–1974) munkássága. Phd értekezés, kézirat, ELTE BTK művészettörténet szak, 1997.

Két remekmű egy kartonon

Művészettörténészi pályám egyik legfelemelőbb élménye a kétoldalas festmények felfedezéséhez kötődik. Kevés izgalmasabb dolog létezik, mint mikor egy korábban lefestett vagy papírral leragasztott, a publikum szeme elől „száműzött” mű újra láthatóvá válik: sok évtizeden, nem ritkán egy teljes évszázadon át rejtőzködő festményekre, életművek hiányzó láncszemeire derül ily módon fény. Ezek a pillanatok teszik felejthetetlenné a hosszú és fáradságos kutatómunkát, egy-egy téma szisztematikus feltérképezését.

A magyar festészet története szerencsére bőven ad alkalmat az efféle élményekre. A hazai mecenatúra egykori gyengesége, a műtárgyakat vásárló réteg erőtlensége miatt az elkészült műalkotások jelentős része nem lelt gyorsan vevőre, így a képek zöme „túl sokáig” maradt a művészek közelében. Ők – lévén általában igen csak szűkölködtek az anyagi javakban – idővel újra és újra elővették a korábbi kiállításokon már bemutatott műveiket, s rosszabb esetben magukra a kompozíciókra, máskor a hátoldalukra újabb képet festettek. Ráadásul éppen a legmodernebb hangvételű, így a konzervatív hazai közízlés által kevésbé respektált művek estek áldozatul ennek a sajátos recycling-nak. Ezért találunk annyi kétoldalas festményt a magyar vadak, a Nyolcak, a kubisták és az aktivisták életműveiben.

Schönberger most bemutatott alkotása a kétoldalas művek között is igazi kuriózumnak számít: a karton mindkét oldalán egy-egy vitathatatlan remekmű kapott helyet, amelyek között nem a kvalitás, csupán az eltérő stiláris jellemzők alapján tehetünk különbséget. Míg a KUT 1929-es kiállításán bemutatott Horgászók a művész kubo-futurista korszakát reprezentálja, addig az öt esztendővel később született Együtt című kompozíció már az Art Deco körébe sorolható.

A kezdetek – Párizs, Cézanne és a kubisták

A Münchenben Anton Ažbè világhírű magániskolájában tanuló, majd 1905-ben Nagybányán a fauve stílussal is megismerkedő Schönberger Armand 1909-ben nagy elhatározásra jutott: mivel pénze nem volt, gyalogszerrel indult el a modern művészet fővárosába, Párizsba. Kortársaihoz, a többi magyar és kelet-európai fiatal művészhez hasonlóan rendszeresen eljárt a Grande Chaumière esti aktrajzolásaira, megnézte a múzeumok és a világhírű műkereskedések kiállításait, elmerült abban a nyüzsgő, forrongó kulturális miliőben, amely oly sok művészt varázsolt el a 20. század első évtizedeiben. Bár erről a rendkívül fontos tanulmányútról források hiányában szinte alig tudunk valamit, annyi bizonyosnak látszik, hogy a töménytelen élmény, a több száz megcsodált festmény közül Cézanne művei és a kubista festészet első kísérletei gyakorolták rá a legnagyobb hatást.

A néhány hónapos párizsi tartózkodás után Schönberger visszatért Budapestre és 1910-től kezdve több alkalommal bemutatta alkotásait a Művészház tárlatain. A tízes évek második felében az aktivisták holdudvarában találjuk – találkozása Kassákkal és a Ma folyóirat körül csoportosuló művészekkel jelentős hatást gyakorolt művészetére. Az egykori, harcos avantgárd mozgalom a háború végével fokozatosan megszelídült, s a már korábban is fellelhető, reneszánsz eredetű formajegyek és komponálási rendek, a klasszicizáló stílus iránti nosztalgia Schönbergernél is fokozatosan felerősödött. A húszas évek során az expresszív hangvétel főleg városi vedutáin, a klasszicizáló tendencia pedig zsánerképein vált dominánssá, amelyeken idővel az egyre népszerűbbé váló nemzetközi irányzat, az Art Deco stílusjegyei is megjelentek.

Egy Art Deco otthon-kép

Az 1933-ban festett, Együtt című kép Schönberger Art Decó-s korszakának egyik kiemelkedő darabja. Nem véletlen, hogy a művész monográfusa, András Edit külön bekezdésben méltatta disszertációjában a kompozíció értékeit, kiemelve, hogy a mű az expresszionizmus felől a klasszikus szépség és harmónia világa felé lépő festő korszakváltását reprezentálja: „A kép feszes kompozíciója, az alakok térbeli elhelyezése, a tárgyi környezet megjelenítése a megelőző korszak festői eszközeit idézi. A kép alaphangja – az összegző harmónia, meghitt, lírai hangvétel –, a figurák nagyvonalú formaképzése, plasztikus modellálása pedig már az új korszak sajátja. A dekorativitást eredményező erőteljes stilizálást ezen a képen a hangsúlyozott térbeliség és testiség még háttérbe szorítja. Az előtér galambot tartó nőalakja már a harmincas évek jellegzetes, humánus tartalmakat megtestesítő figurája, aki gyakran jelenik meg önállóan vagy emberpár illetve csoportkompozíció egyik tagjaként (is) a következő időszakban.”

Meghitt, időtlen hangulat sugárzik a szűk térben feltűnő három női alak intim együtteséből, amelyet a nagyváros fenyegető rohanása helyett a nyugalom, a bekerített, védelmező magánvilág, az otthon kulisszái vesznek körül. A galambnak, mint a lélek, a szeretet, a béke, az anyai ösztön és a termékenység szimbólumának feltűnése azt valószínűsíti, hogy az asztal mellett ülő két nő gyermeket váró társuk látogatására érkezett. Schönberger Armand képe a harmincas évek elejére végleg megszelídülő magyar modernizmus egyik megkapó hangulatú alkotása. A kiegyensúlyozott, feszesen szerkesztett kompozíció, a hideg színek dominanciája, a hangsúlyosan ábrázolt kezek és fejek egymásra felelő ritmusa, a finom tónusátmenetekkel modellált formák plaszticitása és a csendéleti részletek geometrikus stilizálása a cézanne-i hagyományt juttatja eszünkbe, de a tiszta festészet absztrakt elemeit e képen már az érzelmi ellágyulás tartalmi utalásai melegítik fel.

A kubista árkádia

Az Együtt hátoldalán látható festmény 1929 januárjában Horgászók címmel szerepelt a Képzőművészek Új Társasága csoportkiállítását a Nemzeti Szalonban. A hazai viszonyok között szokatlanul modern hangvételű kompozíció egyfajta urbanizált árkádia-képként is értelmezhető. Kmetty, Szobotka és Derkovits korai, monumentalitást sugárzó aktkompozícióival egyaránt párhuzamokat mutat az archetipikus utalásokat hordozó, bibliai allúziókat keltő témaválasztás, a páratlanul dekoratív színvilág, valamint a kubizmus és a futurizmus tanulságait felhasználó formakezelés. Schönberger festményén a színes síkokra „tört”, teljesen absztrakt, kaleidoszkópszerűen megoldott háttér csak sejteti az architekturális környezetet, amely érdekes kontrasztot ad az előtérben ábrázolt aktokkal. Az arcok maszkszerű megoldása, a testek organikus formáinak geometrizált egyszerűsítése és plasztikus megformálása a kubizmus korai szakaszának eredményeit idézi, miközben a vízpartra helyezett jelenet időtlen, árkádikus atmoszférát sugall.

A két festmény együtt szemlélve tökéletes párossá olvad össze. Az avantgárd világmegváltó lendülete, a kubizmus és a futurizmus polgárpukkasztó stiláris megoldásai és az Art Deco otthonosságot sugárzó, megszelidített modernizmusa, mint egyazon érme két oldala mutatja egy magyar művész érték- és útválasztását a 20. század harmincas éveinek elején.

 

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról