Paizs László Szentpéterúr, 1935
Festő, szobrász, grafikus. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte 1959-ben. Mesterei: Rákosy Zoltán, Szentiványi Lajos és Z. Gács György voltak. A 60-as évek elején hagyományosabb felfogású olajképeket, mozaikokat, freskókat készített. A 70-es években pop art-os képeket festett. A 80-as években szobrászként is tevékenykedett. Poliészter szobrokat és poliészter táblaképeket alkotott. A 90-es években a szobrok és a nagyméretű táblaképek mellett nagyméretű egyedi grafikákat hozott létre. Egyéni kiállításon mutatkozott be: a Csók István Galériában 1976-ban, a Műcsarnokban 1987-ben, a Magyar Nemzeti Galériában 1987-ben, a Vigadó Galériában 1994-ben. Kollektív tárlaton szerepelt az Ernst Múzeumban 1966-ban, 1989-ben, 1993-ban, a Műcsarnokban 1962-ben, 1971-ben, 1975-ben,1987-ben, 1996-ban, 1999-ben, Miskolcon 1969-ben, a 39. Velencei Biennálén, Padovában 1981-ben, Székesfehérváron 1991-ben, a Magyar Nemzeti Galériában 1991-ben, 1997-ben, a Vigadó Galériában 1995-ben, 1997-ben, Hódmezővásárhelyen 1997-ben, a Magyar Szalonban 1997-ben, a Budapest Galériában 1997-ben, Genfben 1997-ben. Elismerései: Munkácsy-díj 1980-ban, Érdemes Művész 1988-ban. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a szombathelyi képtárban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a székesfehérvári István Király Múzeumban és a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában, hazai közintézményekben, hazai és külföldi magángyűjteményekben.
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
