László Gyula Kőhalom, 1910 - 1998, Nagyvárad
Festő, régész, művészeti író. Szőnyi István szabadiskolájában tanult 1926-1928 között, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait 1933-tól. Mesterei: Rudnay Gyula, Csók István, Réti István. Nyugat-Európában hosszabb tanulmányúton járt. A Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott 1937-1940 között. Ezt követően négy évig a kolozsvári egyetem magántanára, majd 1944-1951 között nyilvános rendes egyetemi tanára. 1951-1957 között muzeológus Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára volt 1957-1980 között. Festészete mellett kiválóan rajzolt. Számos portrét készített például kortárs művészekről, tudósokról. Hazai egyéni kiállításokon mutatta be munkáit. Sokat publikált. Régészeti, művészettörténeti tárgyú és a kortárs művészekről szóló írásai jelentek meg. Díjak: Széchenyi-díj (1991), Budapestért-díj (1993), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1995), Magyar Örökség Díj (1998).
