Jakobovits Artúr Fenyőháza, 1880 - 1945, Budapest
Jakobovits Artúr (1880– 1945?), a Liptó megyei Fenyőházán született, elemi iskoláit Zólyomban, középiskoláit pedig Besztercebányán és Turócszentmártonban végezte. 1900-ban az Országos Mintarajziskolában tanult Balló Ede és Hegedűs László irányítása mellett, majd a következő év novemberében beiratkozott a müncheni Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémiára, ahol Johann Härterich és Karl Raupp voltak a mesterei. Bár 1902-ben már Hollósy iskoláját is látogatta, a francia fővárosból érkező hírek hatására ő is hamar az újabb tanulmányút mellett döntött: 1903-ban Párizsba utazott, ahol két esztendőn át a Julian Akadémián képezte magát Jean-Paul Laurens tanítványaként. Itt Cézanne, Gauguin és Puvis de Chavannes művészete tette rá a legmélyebb benyomást.
Jakobovits 1903 tavaszán, a Nemzeti Szalon tavaszi kiállításán jelentkezett először a közönség előtt, s ettől kezdve közel egy évtizeden át minden esztendőben bemutatta néhány képét itt és a Műcsarnok falai között. Orbán Dezsővel és Márffy Ödönnel is szerepelt közös budapesti tárlaton, ám a későbbi Nyolcak egyes tagjaihoz fűződő kapcsolatai nem a magyar fővárosban, hanem minden bizonnyal Párizsban váltak szorosabbá.
Talán a Czóbel Bélával kialakult baráti viszony is közrejátszott abban, hogy Jakobovitsot meghívták a Könyves Kálmán Szalon legendás, 1909-es Új képek című kiállítására, vagyis a Nyolcak bemutatkozó tárlatára. Bár Jakobovits csupán itt lépett fel közösen a Nyolcak csoport tagjaival, mégis ez az epizód idővel az életrajz egyik legfontosabb elemévé vált: az 1935-ben kiadott művészeti lexikonban már feketén-fehéren azt olvashatjuk, hogy a festő egykor a „Nyolcak csoportjához tartozott”.
Az igéretesen induló művészi pálya az első világháborúval megtört: elvitték katonának, Przemysl-nél orosz hadifogságba esett, majd hosszú éveket töltött szibériai rabságban. Magyar fogolytársaival együtt végső állomáshelyük Krasznojarszk lett, ahol egy idő után lehetőséget kapott arra, hogy rajzoljon, sőt néha fessen is. A tragikusan fiatalon, 33 évesen meghalt költő, Gyóni Géza is a rabok között volt, akinek itt írt verseihez Jakobovits készítetett illusztrációkat. Jakobovits közel tíz éves orosz hadifogség után tért haza Budapestre, ahol sokszorosított grafikai lapokkal és a KUT kiállításain bemutatott festményeivel került újra a közönség elé.
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
