Gyimesi Kásás Ernő Gyergyószentmiklós, 1901 - 1994, New York City, Massachusetts,
Erdélyi magyar származású amerikai festőművész, rajztanár, író, újságíró, rádiós, zenész, fotóművész és filmszakértő. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön a Mikó Református Kollégiumban végezte el. Főiskolára való felkészülését első mestere Gyárfás Jenő irányította Sepsiszentgyörgyön. 1918-tól volt kiállító művész. 1919-ben átszökött a fronton. 1923-ban végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Benkhard Ágost oktatta. Egy életen át volt barátja és inspiráló művésztársa Varga Nándor Lajos. Egy ideig tanársegéd is volt a budapesti főiskolán. Ezután posztgraduális képzéseken vett részt Nyugat-Európában. 1925-ben kollektív, 1926-ban műtermi kiállítása volt Budapesten. 1927-től hosszabb ideig USA-ban élt. 1929- ben a Chicago Art Institute-ban továbbképzési tanulmányokat folytatott. 1929 után visszatért Budapestre, majd 1929 nyarán Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum 50. évfordulóján rendezett kiállításon 7 képet ajándékozott a múzeumnak és elnyerte első aranyérmét. 1931-ben tért haza. 1933-ban, Budapesten rajztanári oklevelet szerzett. 1933 év végén visszatért Amerikába. 1933–34 évi Chicago World's Fair-en egy Mit adott a könyv az emberiségnek? című 12x2 m-es freskótervvel vett részt, amely végleges helyére az East Chicago-i városi könyvtárba került, majd az indianapolisi Art Institute rendelésére elkészítette a 2,44x3,35 m méretű Justicia freskótervét amely az East Chicago-i bíróság épületében nyert elhelyezést. Idehaza az 1925–1935 közötti időszakban saját egyéni műterem kiállításai voltak és a Nemzeti Szalonban csoportos kiállításokon vett részt. 1935-ben súlyos gerincsérülés miatt fel kellett hagynia a festéssel; Chicagói Légiszínház című rádióadás igazgató-bemondója lett, mellette újságírással is foglalkozott. 1936-ban gyógyulása érdekében hazatért. Hazatérése után a Hivatásos Fényképészek Intézetében tanított, tudósította clevelandi Szabadság-ot, főszerkesztője volt a Magyar Fényképész havilapnak, és kiadóhivatali vezetőként közreműködött a Magyar Film hetilap szerkesztésében és terjesztésében. 1938-ban a magyar filmhíradó részére készített egy térképet amelyen bemutatta magyarok elhelyezkedését és számát az USA államaiban. 1938–1944 között a Képes Magazin főmunkatársa volt. 1939-ben lapjában először kapott nyilvánosságot a Magyar Fénykép- Múzeum terve. A bécsi döntések idején tudósított Beregszászról és Erdélyből. 1956-ban légoltalmi megbízott volt és jószolgálati tevékenységet végzett. Disszidált és már 1956. decemberében az USA-ban élő korábbi ismerősei révén segítette a magyar menekülteket. Bostonba került, nemsokára 1957/58 újév idején Doll and Richards Newbury Galleryben kiállítása volt. Tanított a Farleigh Dickinson Egyetemen, majd New Yorkban telepedett le. 1964–1994 között alapítója és ügyvezető elnöke volt a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetségének. 1969–1988 között az Árpád Akadémia képzőművészeti osztályának elnöke volt; 20 éven át főrendezője volt az Árpád Akadémia kiállításainak. Első között volt a New York-i Magyar Ház létrehozásában, majd 1971-ben itt rendezte meg az első magyar könyv és sajtó napját. 1970-ben Párizsban a Grand Palais 1970 Le Salon kiállításon két festményét mutatták be. 1978-ban hazautazott Erdélybe; Sepsiszentgyörgyre látogatott és ott a Székely Nemzeti Múzeumban rendeztek egy önálló kiállítást tiszteletére. 1979-ig 3500 képet festett. A Magyar Nemzeti Galéria 3 művét, a Székely Nemzeti Múzeum 20 művét őrzi. 1990-től a Fészek Klub alelnöke volt.
Tóth Csaba Béla
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
